Winkler Gyula: csatát vesztettünk, de háborút nem

“Az elmúlt két évben építettünk egy olyan európai kisebbségi összefogást, amely nem fog megrendülni, hanem további lehetõségeket keres az uniós kisebbségi keretszabályozás kidolgozására” – jelentette ki a maszol.ro-nak adott interjúban Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselõ, akit a polgári kezdeményezés brüsszeli elutasításáról kérdeztünk.

Számított-e arra, hogy az Európai Bizottság elutasítja a kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést? Voltak olyan vélekedések, hogy már a válasz késlekedése is rossz elõjel volt.

Nyilván, hogy örültem volna, ha nem ez a döntés születik. Nem próbáltam keresni a negatív válasz elõjeleit, én már azon gondolkodom, hogy hogyan tovább. Egy csatát ugyan elvesztettünk, de a háborút nem.

És hogyan tovább?

Elsõ lépésként megfellebbeznék a döntést az Európai Unió Bíróságánál.

Milyen tanulságot lehet levonni az Európai Bizottság döntésébõl?

Hadd mondjam el, mi a pozitív ebben az egész folyamatban. Nyilván, az elutasítás önmagában nem pozitív, de örvendetes, hogy az elmúlt két évben építettünk egy olyan európai kisebbségi összefogást, amely nem fog megrendülni, hanem megtekinti a további lehetõségeket az uniós kisebbségvédelmi keretszabályozás kidolgozására.

Mennyire tartja jogilag megalapozottnak a brüsszeli döntést?

Nem vagyok jogász, de alapvetõ ellentmondást látok abban, hogy a Bizottság azt mondja: nincs kizárva, hogy “egyesek az önök javaslatai közül elfogadhatók”, de a testületnek nem áll jogában dönteni kisebbségjogi kérdéseket európai szinten szabályozni. Mi a kezdeményezésünk szövegében hat területen tizenegy intézkedést javasoltunk. Nehogy már azt mondja a Bizottság, hogy akkor tizenegy polgári kezdeményezést kell elõterjeszteni, mert akkor esetleg egyenként elfogadják. Ez a polgári kezdeményezések szabályozásának szellemével ellentétes. A szabályozás szerint az a kezdeményezés utasítandó vissza, amely “nyilvánvalóan” kívül esik a Bizottság hatáskörén. Ez a “nyilvánvaló” szó megnyit egy olyan lehetõséget, hogy most nem fehérben-feketében gondolkodunk, hanem, hanem a Lisszaboni Szerzõdés szellemében. Ez az én olvasatom, de ismétlem, nem vagyok jogász.

A kezdeményezõ bizottság tagjai, a partnerszervezetek hogyan látják ezt a kérdést?

Én bízom abban, hogy a testület tagjai egyetértenek majd az RMDSZ-nek azzal a javaslatával, hogy fellebbezzük meg a döntést. Addig nem szívesen nyilatkozom errõl, ameddig a kezdeményezõk meg nem vitatják a döntés következményeit politikai szinten.

Milyen alternatívák vannak az európai szintû kisebbségvédelmi keretszabályozás megalkotásának, ha kiderül, hogy a polgári kezdeményezés nem a járható út?

Párhuzamos próbálkozásaink már vannak. Mi az Európai Parlamentben a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup keretében elkezdtünk dolgozni már május végén egy olyan kezdeményezésen, amelyet az EP-ben fogunk elõterjeszteni. Ennek van egy precedense: 2008-ban próbáltunk egy kisebbségekrõl szóló határozatot elfogadni a parlamentben, akkor ezt a házbizottság nem engedélyezte, de vitát lefolytattunk róla. Ezen a politikai vonalon is megyünk tovább. Ám megpróbálhatunk ismét élni a polgári kezdeményezés eszközével.

Ezek szerint megszövegeznének egy új kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést?

Én amondó vagyok, hogy lesz egy újabb próbálkozás, de ez nem az én döntésem lesz.

Az Erdélyi Magyar Néppárt szerint Tõkés Lászlónak össze kellene hívnia a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanácsot. Keddi közleménye szerint az EMNP felkéri az RMDSZ-t, hogy vizsgálja felül korábbi álláspontját, és vegyen részt a KMAT munkálatain egy közös európai polgári kezdeményezés megszövegezése érdekében. Ezt hogyan kommentálja?

Erre a felkérésre valószínûleg lesz majd egy RMDSZ-es válasz. Én annyit tudok mondani, hogy nagyon sok munka áll a hátunk mögött. Korábban a Székely Nemzeti Tanáccsal konzultáltunk, együttmûködtünk ebben az ügyben, bármelyik más kezdeményezést elfogadja az Európai Bizottság, azt a késõbbiekben támogattuk volna. Ismétlem, két év nagyon értékes munka áll mögöttünk, és én bízom benne, hogy ez nem elveszett munka, beleértve a jogi részét, a kezdeményezés megszövegezését. Mi európai összefogásban gondolkodunk, amely nyilvánvalóan magában foglalja a Kárpát-medencei magyar törekvéseket.