Több finanszírozást az európai turizmusnak

Az európai turizmusnak több finanszírozásra van szüksége, az ágazatban tevékenykedő kis- és közepes vállalatoknak pedig arra, hogy egyszerűbbé váljon az európai pályázati rendszer, hogy könnyebben juthassanak támogatáshoz, fogalmazott Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője kedden Brüsszelben. A képviselő a Régiók Bizottságánál tartott konferencián vett részt, amelynek témája a határokon átívelő turisztikai együttműködés és az idegenforgalom jövője volt.

Winkler Gyula elmondta, hogy nemcsak EP-képviselőként, hanem a SME Europe első alelnökeként is szól a témához, az Európai Néppárt társult szervezete a kis- és közepes vállalatok érdekeit képviseli, vállalkozóbarát európai politikát szorgalmazva.

Általában véve a kis- és közepes vállalatokra, így a turizmus területén működő KKV-ékre is érvényes az, hogy elsősorban egyszerűen megpályázható, másodsorban kiszámítható és jelentősebb pénzügyi támogatásra van szükségük. (…) A turizmus összességében az Európai Unió GDP-jének 11 százalékát biztosítja, több mint kétmillió kis- és közepes vállalat tevékenykedik ebben az ágazatban, direkt módon mintegy 14 millió munkahelyet tartanak fenn, de a kiegészítő tevékenységekkel együtt 31 millió munkahelyről beszélhetünk” – hangsúlyozta Winkler Gyula, aki szerint különösen a turizmusban érdekelt KKV-knak nehéz uniós támogatást megpályázni, ugyanis az őket érintő pénzalapok számos program és alprogram alatt vannak szétszórva.

„Legalább háromnapos konferenciára és millió papírra lenne szükségünk, hogy elmagyarázzuk mely programok alprogramjaiban igényelhetnek támogatást. Tehát szükség van az eljárások egyszerűsítésére. (…) A régióinkban azt tapasztaljuk, hogy van elérhető pályázati finanszírozás, de nem használják fel! Az egyszerűsítési folyamatot két szintre kell bontani: európai és helyi szintre. A túlzott bürokrácia az országos hatóságok rákfenéjévé vált. Huszonnyolc tagállam van, különféle berendezkedéssel – központosított és föderális, de a túlzott bürokrácia közös gyengéje mindegyik országnak és ez kihat a kis- és közepes vállalatokra is” – hívta fel a figyelmet az EP-képviselő.

A kiszámítható és jelentősebb finanszírozás kapcsán Winkler Gyula arra mutatott rá, hogy aggasztó a 2021-2027-as időszakra szóló uniós költségvetési keret elfogadásának menete. „Az Európai Bizottság tisztában van azzal, hogy a 2021 utáni uniós költségvetési keret veszélyben van, hiszen jelenleg nincs egységes álláspont az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament között. Ha többet akarunk tenni, akkor a stabil és kiszámítható finanszírozás mellett kell dönteni. A Bizottság a kohéziós alapokat emlegeti forrásként a turizmus számára, míg, ha a finn elnökséget (az EU soros elnökségét jelenleg Finnország tölti be – szerk. megj.) hallgatjuk, akkor ez nem biztos forrás, hiszen ők a kohéziós alapok csökkentését javasolják” – magyarázta az RMDSZ EP-képviselője.

A konferencián jelen volt Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, aki reményét fejezte ki, hogy a következő uniós költségvetési keretben hangsúlyosabb szerepet és több támogatást kapnak a határokon átívelő együttműködések. „Remélem, hogy a 2021 utáni uniós költségvetési keretben még ha nem is lesz külön kiemelt tengely az idegenforgalom, több elérhető pályázati forrás áll majd rendelkezésünkre a határokon átívelő együttműködésre épülő programokon keresztül, amelynek köszönhetően a határmenti régiók értékesíteni tudják természeti és kulturális örökségüket a turizmus révén. (…) Európa az első helyen van, mint turisztikai desztináció, de a legfontosabb mégis az, hogy az európai turisztikai politikának köszönhetően az uniós polgárok is közelebb kerülhetnek az EU-hoz” – emelte ki a tanácselnök.

A Régiók Bizottsága adott otthont a Turizmus a határmenti régiókban: gazdasági stratégia a periférián levő régióknak címmel zajló konferenciának, amely az EPICAH – Effectiveness of Policy Instruments for Cross – Border Advancement in Heritage (A határokon átnyúló politikai eszközök hatékonyságának fejlődése az örökségért) projekt része volt. Szatmár megye magyarországi, csehországi, észtországi, olaszországi, spanyolországi és portugáliai határmenti régiókkal közösen vesz részt a projektben. A brüsszeli konferencián Szatmár megye küldöttségét Pataki Csaba tanácselnök vezette.