Az európai kisebbségeknek szükségük van a Diszkriminációellenes direktívára

A tagállamokban egyre nagyobb az intolerancia szintje, éppen ezért az Európai Parlamentnek kezdeményeznie kell és nyomást gyakorolni az Európai Unió Tanácsára és az Európai  Bizottságra, hogy fogadják el az irányelvet amely elõírja a személyek közötti egyenlõ bánásmód elvének betartását – fogalmazott Winkler Gyula szerdán az Euranet plus által szervezett kerekasztal megbeszélésen, amelynek az említett direktíva volt a témája.
 
Az irányelv-javaslat a személyek közötti, vallásra vagy meggyõzõdésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlõ bánásmód elvének alkalmazásáról szól, a dokumentum 2009 óta az Európai Tanács asztalán rostokol. Az egyenlõ bánásmód elvének alkalmazásáról szóló direktívának az a célja, hogy kiegészítse az Európai Unió ehhez kötõdõ jogi szabályozását, amelyet a következõ irányelvek alkotnak: a faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlõ bánásmódról szóló irányelv, a nõk és férfiak közötti, a munkaerõpiacon kívüli egyenlõ bánásmódról szóló irányelv és a foglalkoztatás és munka területén történõ egyenlõ bánásmódról szóló irányelv.
 
A kerekasztal megbeszélésen Winkler Gyula rámutatott, hogy az Eurobarométer adatai szerint az utóbbi években az európai polgárok 10-15 százaléka jelezte, hogy hátrányos megkülönböztetésben volt részük, vagyis olyan arányban, amely igencsak aggodalomra ad okot. Az EP-képviselõ szerint a gazdasági, pénzügyi, szociális válság nagyobb mértékû intoleranciát váltott ki a tagállamokban. Elmondta, “nagyon könnyen a diszkrimináció csapdájába lehet esni“, ez történt tulajdonképpen az Európai Bizottság esetében is, amely úgy bocsátotta vitára az irányelv-javaslatot, hogy nem vette be a dokumentumba a nemzeti kisebbségekhez való tartozás miatti  hátrányos megkülönböztetést.
 
Winkler Gyula kiemelte, hogy a kelet-európai államokban történtek elõrelépések a nemzeti kisebbségi jogok területén, azonban nagy az eltérés a jogi keret és az alkalmazás között. “Egyetlen példát mondok, az oktatáshoz való jogról beszélünk. Ez az egyik tipikus, indirekt módon megtapasztalható, többszörösen hátrányos megkülönböztetés esete. A jogi szabályozás szintjén megvan az anyanyelvû oktatáshoz való jog, de ha az adott tannyelvû iskola 20-30 kilométerre van a lakóhelyedtõl, akkor nyilvánvalóan, hogy majdnem lehetetlen anyanyelven tanulni” – magyarázta. Az EP-képviselõ elmondta, bízik abban, hogy az Európai Parlament nyomást gyakorolhat, hogy a Tanács ne blokkolja az egyenlõ bánásmód elvének alkalmazásáról szóló direktíva elfogadását és felügyelje, hogy minél hatékonyabban alkalmazzák azt a tagállamokban. Felhívta a figyelmet, hogy a direktíva végrehajtásához európai forrásokat is fel lehet használni. Winkler Gyula szerint az oktatásnak lehet a legfontosabb szerepe, hogy csökkenjen az intolerancia a faji, vallási, kisebbségi hovatartozás, fogyatékosság, életkor miatti megkülönböztetés terén. Az Euranet vitáján részt vettek még Mary Honeyball és Jean Lambert brit képviselõk, az észt Marju Lauristin, valamint Dumitru Fornea, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja.
 
Ugyancsak szerdán az Európai Parlamentben az Európai Néppárt parlamenti csoportjának, valamint Sógor Csaba, Csáky Pál és Nagy József EP-képviselõk szervezésében került sor az Õshonos kisebbségek védelme címû szakmai meghallgatásra. A meghallgatáson olyan szakemberek és közéleti személyiségek vettek részt, mint Heinrich Hansen, a FUEN elnöke, Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, Josef Marko, a dél-tiroli Kisebbségi Jogok Intézetének elnöke. Winkler Gyula felszólásában ismertette azt a javaslatát, amely szerint a diszkriminációellenes irányelv elõírásait terjesszék ki a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyekre is. “Tudom, hogy egy ilyen javaslatot nehéz életbe léptetni, de nekünk EP-képviselõknek az a kötelességünk, hogy legyen elképzelésünk és a többi európai jogalkotóra nyomást gyakoroljunk, hogy megvédjük a kisebbségeket az õket ért hátrányos megkülönböztetéstõl” – mondta Winkler Gyula.