A következõ években uniós szinten napirendre kerül az õshonos nemzeti kisebbségek kérdésköre – fogalmazott Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselõje, aki szombaton Temesváron tartott sajtótájékoztatót.
“A romániai magyar közösség és az RMDSZ üdvözli a Európa Tanács Parlamenti Közgyûlése által elfogadott jelentést a nemzeti kisebbségek európai helyzetérõl és jogairól, amely a kisebbségvédelem és a kisebbségi identitás megõrzésének, továbbadásának szükségességét hozza ismét elõtérbe. Nagyon fontos ez a jelentés, hiszen azonos elvekre épül, mint a Kisebbségi jogok védelmérõl szóló keretegyezmény és az Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. Ez a két alapdokumentum még elfogadásra vár az Európa Tanács egyes tagországaiban. (…) Ez az új ET jelentés fontos pillanatban igazolja vissza az RMDSZ erõfeszítéseit, egyrészt az európai parlamenti választások elõtt, de ugyanakkor egy olyan idõszakban is, amikor az EU-ban ismét napirendre kerül a nemzeti kisebbségi közösségek anyanyelvhasználathoz, az identitáshoz, a kultúrához, hagyományhoz, azok átörökítéséhez való jog kérdésköre. Louis Michelnek, az Európai Parlamentben elfogadott jelentése az alapvetõ jogok helyzetérõl a politikai kritériumok, a jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztása mellett az õshonos nemzeti kisebbségekrõl is szól, amelyek államalkotó közösségek. Ez a dokumentum jelentõsen hozzájárul ahhoz, hogy megtörje az EU érdektelenségét a kisebbségi kérdésben, amely a kettõs mércébõl és az opportunizmusból fakad” – mondta el Winkler Gyula. Szerinte sajnálatos, hogy a kisebbségi kérdés újból konfliktushelyzetben kerül elõtérbe, utalt az ukrajnai helyzetre. Az EP-képviselõ rámutatott, hogy az EU-ban a kettõs mércét a régi és új tagállamok között a Koppenhágai kritériumok generálják (ezt 1993-ban fogadta el az Európai Unió Tanácsa szerk. megj.), amelyeket a csatlakozó tagállamoknak kellett teljesíteniük. “Idézzük fel, Romániának a csatlakozást megelõzõen egy sor feltételnek kellett megfelelnie, közöttük politikai kritériumoknak is, amelyeknek része a kisebbségvédelem is. A koppenhágai dilemma éppen abból áll, hogy a csatlakozást követõen a tagállamoknak már nem kell eleget tenni ezeknek a feltételeknek, a régi tagállamokra meg nem is vonatkoztak a koppenhágai elvárások” – magyarázta, hozzátéve, hogy Franciaország vagy Görögország például nem is ismeri el a nemzeti kisebbség fogalmát. Winkler Gyula emlékeztetett, hogy az EU-ban a kisebbségi és anyanyelv-használati kérdés a tagállamok hatáskörébe tartozik. Amennyiben az Európai Unió folytatja terjeszkedését Szerbia, Macedónia és Montenegró irányába, illetve Albánia és Koszovó felé, akkor a kisebbségi kérdést nem lehet továbbra is a szõnyeg alá seperni, véli az EP-képviselõ. “A Balkán és Kelet-Európa stabilitása és biztonsága attól is függ, hogyan oldódik meg a nemzeti kisebbségi közösségek kérdése. Le kell ülni az asztalhoz és bölcsen, nyugodtan átbeszélni ezt a problémát, felelõsséget kell vállalni, õszinte és konstruktív párbeszédet folytatni. Egyre közelebb van az a pillanat, amikor az EU közönye éppúgy lebontódik, mint a berlini fal” – fogalmazott Winkler Gyula.
Az RMDSZ EP-képviselõje szombaton Temesváron részt vett a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszának díjkiosztó ünnepségén vett részt, amelyet a Diákházban tartottak.
