Winkler: aggasztó, hogy a közvéleményt nem foglalkoztatja az EP elnökválasztása

Új koalíció vezeti az EP-t, az új elnök, Antonio Tajani pedig empatikusabban viszonyulhat a kisebbségi ügyekhez. Winkler Gyula optimista.

A néppárti Antonio Tajanit választották meg az Európai Parlament elnökének a keddi plenáris ülésen. A politikus a negyedik fordulóban nyerte el a tisztséget a képviselői szavazatok 55,4 százalékával. Hétfőn este az Európai Parlamentben koalícióra lépett a néppárti valamint a liberális frakció, és bejelentették, hogy közösen támogatják Tajanit. Antonio Tajanitől,aki mellesleg Silvio Berlusconi első kormányának szóvivője volt 1994-1995 között, azt várják el EU-ban, hogy nagyobb hozzáértéssel fogja kezelni az Európai Unió területén élő kisebbségek problémáit és Kelet-Közép Európa helyzetét. Az új elnöknek olyan kihívásokkal kell szembenéznie, mint az Európai Unió külső határainak védelme, új pénzügyi forrásokat kell előteremtenie az EU számára, és az uniós országokra vonatkozóan szigorúbb ellenőrzés várhat az emberi jogok betartását illetően. Winkler Gyula európarlamenti képviselő elmondta, aggasztó, hogy az európai közvéleményt jobban foglalkoztatja Trump beiktatása, mint az európarlamenti elnökválasztás, de a képviselő optimista, szerinte Tajani nagyobb hangsúlyt fektet majd a tagországok kisebbségeinek helyzetére.

Winkler Gyula: – Protokolumot írtunk alá kedden reggel az Európai Liberálisok csoportjával, az ALDE-val, és ha nem is írott formában, de gyakorlatilag megvan az európai konzervatívok támogatása, úgyhogy ez az új többség tudta érvényesíteni Antoni Tajani pályázatát, és ez az új jobbközép többség választott. Ma ( beszélgetés szerdán délután készült – szerk.) van az első próbája ennek a többségnek, a működésének, hiszen az alelnökök megválasztása, később a háznagyok megválasztása ennek a többségnek a működésétől függ. Új korszak kezdődik az európai parlamentben, amikor egy jobbközép többséget kell életben tartani, amely remélhetőleg valamivel kisebbségbarátabb lesz, hiszen Antonio Tajaninak voltak olyan nyilatkozatai, amelyek arra engednek következtetni, hogy nagyobb empátiával kezeli a kisebbségi ügyeket. Ő jobban átlátja a közép-kelet európai viszonyokat és azt reméljük tőle, hogy több esélyt fog adni a kisebbségi tematika kibontakozásának az Európai Parlamentben.

A konzervatívok és a liberálisok a koalíciós szerződésben megfogalmazták a közös céljaikat 5 pontban. Ezek között szerepel a külső határok védelmének megerősítése, új uniós alapok előteremtése, egy új uniós eljárás létrehozása, amely az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia szabályainak betartását ellenőrizné.

– Emellett még van egy fontos dolog, az európai értékekhez való viszonyulás. Ha az európai unió jövőjéről akarunk beszélni, márpedig erről szükséges, akkor az értékek Európájáról kell beszélni. Nem fogunk tudni jövőt építeni az Európai Unió számára akkor, ha állandóan csak szőrmekereskedelemről, migrációról, belső piacról, költségvetésről beszélünk. Ezek mind fontos témák, viszont akkor tudunk jövőt építeni, ha az értékekre alapozunk. Könnyebben meg lehet fogalmazni a közös értékeket egy jobbközép csoportosulásban, koalícióban, mint ahogy ezt lehetett az elmúlt időszakban. A vezető koalíció megváltozott, és ettől a változástól konkrétumokat is remélünk a következő időben.

A tagállamokra egyre inkább a széthúzás jellemző, ez is nagy kihívás elé állítja az EU-t.

– Ha áttekintjük a sajtótermékek tartalmát, azt látjuk, hogy a Brexittel, Theresa May-jel vagy Trump beiktatandó amerikai elnökkel többet foglalkozik a sajtó, mint az Európai Parlament új elnökével. Ez jelzi egy kicsit az európai kihívásokat és azt, hogy milyen kérdésekre, kihívásokra kell válaszolnia az Európai Parlamentnek és Tajaninak is személyesen. Lassan két éve minden egyes európai politikus határozottan beszél a reform és a változás szükségességéről, ebben mindenki egyetért. A probléma az, hogy mindenki másképp látja a jövőt, és ezt meg kell vitatni. A tagállamok továbbra is széthúznak migrációs és gazdasági kérdésekben. Ha valóban megtörténik márciusban a Brexit hivatalos bejelentése Londonban, akkor azt is látni fogjuk, hogy ebben sem értenek egyet a tagállamok, akárcsak abban, hogy milyen Európai Uniót akarunk a 27-nek építeni. Ezért kell elkezdődnie az erről szóló vitának, de sajnos ennek állandó akadályai vannak. Most éppen az, hogy az idén három fontos uniós tagállamban, Hollandiában, Németországban és Franciaországban választások lesznek, ezért akik időt akarnak húzni, ezt fogják felhozni ürügyként, hogy majd jövőre halasztunk bizonyos döntéseket. Van olyan döntés, amit most nem lehet meghozni, mert a német érdeket zavarja. Más döntéseket meg azért, mert a francia szélsőségeseknek malmára hajtaná a vizet.

Románia és a magyar kisebbség számára miben jelenthet előrelépést az újonnan megválasztott Tajani, illetve a koalíciós szerződésben megfogalmazott célok?

– Romániában az éppen most kormányzó párt a szocialista elnökjelöltet látta volna szívesebben az Európai Parlament elnöki székében. Abban hiszek, hogy Tajani egyrészt fogja hozni azt a semlegességet, tárgyilagosságot, amit elvárunk egy európai parlamenti elnöktől. Elég jól ismeri Közép-Kelet-Európát, jobban, mint az elődje, és jobban, mint az ellenjelöltje. Ez azt jelenti, hogy remélhetőleg gazdasági kérdésekben, talán regionális, politikai kérdésekben is támaszkodhatunk arra román vagy magyar állampolgárként, hogy Romániát vagy Magyarországot, ha nem is részesíti előnyben, de továbbra is tárgyilagosan kezeli majd. Nyilván, nagyon sok kérdés nem az EP-ben dől el, hanem az Európai Bizottságban és az Európai Tanácsban. De az Európai Parlament nem kerülhető meg, és azok a politikai állásfoglalások és határozatok, amelyek megszülettek az európai parlamentben, valamilyen módon befolyásolják a többi intézmény működését. Jelen pillanatban optimista vagyok úgy is, mint erdélyi magyar, mint romániai állampolgár, hogy jobb lesz nekünk a következő két és fél év, mint az elmúlt 5 esztendő.

Ambrus István, www.transindex.ro