Tevékenységem az Európai Parlamentben és otthon
a 2017-2018-as parlamenti ülésszakban
The EPP Group: working in the interest of our citizens
With more than 200 seats, the European People’s Party is by far the largest political group in Europe’s democratically elected parliament. Being the largest group means the need of taking responsibility in difficult times. Our group has a clear agenda: defending the interests of European citizens, stimulating growth and jobs, ensuring that Europe is and will remain safe, and speaking with one voice on the international scene- and this is what we have been doing tirelessly in the past years. We need a Europe that dares to set priorities.
At the same time, Europe is facing several challenges like the migration crisis, the war in Syria and the terrible terrorist attacks in several European countries. The difficult Brexit negotiations with the UK and the ongoing financial instability in the banking sector are further issues in need of proper solutions.
One thing has become clear: in a world that is increasingly unstable, when neighbouring countries such as Russia are becoming more aggressive and partners like the United States are increasingly closing in on themselves, no country in Europe is big and strong enough to cope with these problems alone. For both large and small countries, common European solutions remain a condition for providing concrete answers to the challenges and problems our citizens are worrying about.
On account of the continuing crisis, the positive sides of the EU have fallen out of sight. When it comes to the EU, we too often hear about its problems and the lack of opportunities and solutions. That is why I have proposed, among other things, to give a free InterRail ticket to every young European on their 18th birthday. I myself have experienced firsthand how fascinating it is to discover the diversity of our continent. Meeting people from different backgrounds helps to overcome stereotypes and egoism. I am convinced that this proposal could become be a true lighthouse project for the development of a common European identity in diversity. And I am very happy that this project, called #DiscoverEU, is starting this summer 2018!
The EPP Group is prepared to work hard in order to deliver on our commitment. The interests of the citizens are our first priority. Our MEPs are always at your disposal. Iuliu Winkler in particular is a very active and a well-respected colleague, defending your rights as Vice Chair of the Committee of International Trade. I hope you will find this report about his activities interesting and wish you a nice reading.
We look forward to hearing from you.
Manfred Weber, Chairman of the EPP Group in the European Parliament
A 2017-2018-as európai parlamenti szesszió hangulatát egyértelműen meghatározta, hogy megkezdődött a 2020 után következő költségvetési ciklus vitája, amely miatt már most egymásnak feszülnek a különböző érdekek. A Brexit ugyanis azt is jelenti, hogy 2019 után hozzávetőleg 7 százalékkal csökken az EU költségvetése. A nyugati tagállamok többsége azt szeretné, hogy a hiányzó pénzalapokat a regionális fejlesztést biztosító Kohéziós Politika és a Közös Agrárpolitika területéről vonják el, nyilván ez nagy veszélyt jelent a közép- és kelet-európai tagállamok számára.
Az RMDSZ álláspontját Brüsszelben és Strasbourgban is ismertettem, hiszen számunkra fontos, hogy 2020 után is a jelenlegi szinten maradjon a Kohéziós Politika és az Közös Agrárpolitika finanszírozása, mert Románia innen kapja a legtöbb finanszírozást és ennek a két közpolitikának köszönhetően jelentős modernizálási és felzárkózási folyamat indult el Erdélyben is. Az RMDSZ-nek fontos kérdés a többéves pénzügyi keret paramétereinek megtartása, ezért egyetért a tagállamok hozzájárulásának növelésére vonatkozó európai bizottsági javaslattal, amelyet Magyarország és Lengyelország is támogat. Ugyanakkor aggodalmamról számoltam be, hogy Románia milyen alacsony mértékben használja fel a rendelkezésre álló uniós alapokat. Sajnos Románia gyenge teljesítménye az uniós alapok felhasználása terén épp azoknak a malmára hajtja a vizet, akik a Kohéziós Politika ellen érvelnek. Az országban vissza kell szorítani a bürokráciát és le kell bontani az erőteljes központosítást, mert ezért akadozik az európai alapok felhasználása. 2017 szeptemberében az EP regionális fejlesztési bizottságának (REGI) küldöttsége Kolozs megyében járt. A látogatás kettős célt szolgált: elsősorban figyelmeztetni a hatóságokat, hogy mennyire gyenge az uniós alapok felhasználási szintje, másodsorban megérteni, hogy mi vezetett ehhez a rossz eredményhez. A REGI-ben az EP kollegáimmal igyekeztünk a jelentésekbe olyan módosításokat bevinni, amelyek az európai alapok hatékony felhasználását segítik.
Nekünk most az a feladatunk, hogy szövetségeseket találjunk az Európai Parlamentben, úgy vélem, a visegrádi négyekkel és a többi kelet-közép-európai országgal érdemes szövetkezni, akiknek ugyancsak kiemelt érdekük megtartani a Kohéziós Politika és a Közös Agrárpolitika jelenlegi pénzügyi kereteit.
Meggyőződésem, hogy mindezek mellett Romániának koherens adópolitikára van szüksége, hogy a szegénység ellen küzdeni tudjon és hogy emelkedjen az életszínvonal. Strasbourgban, az Európa jövőjéről szóló vitán, melynek meghívottja Emmanuel Macron francia elnök volt, arra hívtam fel a figyelmet, hogy az EU akkor tudja a szegénységgel, az egyre növekvő társadalmi különbségekkel szembeni csatát megnyerni, ha sikerül visszaállítani a szolidaritást minden tagja között, ha megerősíti a kohéziós politikát és ha jobb finanszírozást alakít ki a közös politikák számára. A Kohéziós Politika jövőjéről szóló vitán az EU belső szolidaritása mellett érveltem, mert meggyőződésem, hogy nem szabad tovább mélyíteni a megosztottságot észak és dél, nyugat és kelet között.
Továbbra is rendszeresen találkoztam az erdélyi és fővárosi, gazdasági és egyetemi szféra, szakmai szervezetek képviselőivel, hogy megtaláljuk a legjobb megoldásokat a modernizálási folyamatok felgyorsítására.
2017 szeptemberében a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének tagjaival a Közös Agrárpolitika várható változásait ismertettem. Az elkövetkezőkben egyszerűsítik az agrárpolitikát, hogy ezáltal segítsék a gazdák jövedelemnövekedését. Azt javasoltam a mezőgazdászoknak, hogy társuljanak, mert ez a leghatékonyabb módja az európai pénzek megpályázásának, ugyanakkor szakmai szervezetként hallassák hangjukat, szóljanak hozzá a Közös Agrárpolitika megújításáról szóló vitához. Aktívabb jelentétre ösztönöztem a helyi és megyei önkormányzatokat is, így képviselve régióinkat az európai fővárosban.
Nyilván a 2020-2027-es költségvetési ciklusra vonatkozó javaslatok között van olyan is, amely előnyünkre fordítható, ugyanis a fiatalok kiemelt támogatását tervezik, ugyanakkor az innovációra, a kutatásra szeretnének nagyobb összeget szánni, ami az erdélyi tudományos életnek jelent új esélyt.
2017 októberében a Hargita Megye Tanácsa által szervezett Válaszd a helyit – fenntartható élelmiszerpolitika legjobb helyi gyakorlatai műhelymunka házigazdája voltam Brüsszelben. Az európai legjobb gyakorlatok megismerése rengeteget segíthet abban, hogy otthon jobban, hatékonyabban tudjuk tevékenységünket megszervezni, de a fordítottja is érvényes, nem tudunk támogatást szerezni elképzeléseinknek, érvényt szerezni javaslatainknak, ha nem ismernek minket itt, Brüsszelben.
Az elmúlt egy évben kolozsvári, temesvári és petrozsényi egyetemistákkal találkoztam, akiknek ismertettem az Erasmus fiatal vállalkozóknak programot, amelynek kidolgozásában én magam is részt vettem. A vállalkozói készséget fejlesztő programot az Európai Néppárt kezdeményezte és arra ad lehetőséget, hogy fiatal európai vállalkozók egy olyan más uniós országbeli, tapasztalt vállalkozóval dolgozzanak, aki vállalja a mentor szerepet. Az Európai Bizottság ösztöndíjat biztosít, amely az utazási, lakhatási és egyéb költségek egy részét fedezi.
2018 májusában a brit parlament alsóházában tárgyaltunk a Brexit gazdasági következményeiről, ahol hangsúlyoztam, hogy az Európai Parlamentnek és a brit parlamentnek az emberek érdekében kell meghozniuk döntéseiket, különösen, hogy egyértelműen látszik: a Brexitnek negatív hatása lesz Nagy-Britanniában és az Európai Unióban is. Az EP küldöttségét fogadta Theresa May brit miniszterelnök is.
A kisebbségvédelmet az európai figyelem középpontjában kell tartani
Kisebbségvédelem terén két fontos pillanat volt az elmúlt parlamenti szesszióban. Az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés (Minority SafePack) több mint egy millió aláírást gyűjtött össze, ezzel párhuzamosan az Európai Parlamentben határozatot fogadtak el az őshonos kisebbségek védelméről, így most abban a helyzetben vagyunk, hogy két irányból is nyomást gyakorolhatunk az Európai Bizottságra. Meggyőződésem, hogy a parlamentben végzett politikai tevékenységünk megsokszorozódott legitimációt kapott a Minority Safe Pack sikerének köszönhetően, nyilvánvalóvá téve, hogy mi az Európai Parlamentben annak az ötven millió állampolgárnak nevében beszélünk, akik valamely őshonos nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez tartoznak.
2017 őszén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az EU helyzetéről tartott évértékelő beszédet, az azt követő vitában fogalmaztam meg véleményemet, amely szerint a koppenhágai dilemma feloldása az egyik szükséges lépés, hogy olyan Európai Unió hozzunk létre, ahol nincsenek másodrangú állampolgárok.
Az Európai Bizottságtól elvárjuk, hogy olyan uniós finanszírozási programokat dolgozzon ki, amelyek a kultúra, oktatás, nyelvhasználat és a helyi fejlesztések területén támogatják a kisebbségi közösségeket, hogy megőrizhessék identitásukat, és kiszámítható jövőt építhessenek szülőföldjükön a következő nemzedékek számára is. Nagyon hasznos lenne egy olyan támogatási program, amely abban segítené a FUEN-t és a kisebbségi szervezeteket, hogy nyelvi és kisebbségi központok hálózatát építsék ki és működtessék azokban a régiókban, ahol erre igény van. Ugyanakkor kisebbségi jogok tiszteletben tartását monitorizáló rendszert kell kialakítani, amelybe be tudnának majd kapcsolódni a közösségeink által működtetett saját rendszerek, a romániai magyar közösség esetében a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, erről a kisebbségi intergroupban beszéltem, ahol azt hangsúlyoztam, hogy céltudatos fellépéssel nemcsak azt érjük el, hogy a figyelem középpontjában tartjuk a kisebbségi kérdést, hanem azt is, hogy új eszközöket hozunk létre az őshonos kisebbségek védelmére.Az őshonos kisebbségek jogainak védelme is része kell hogy legyen annak a jövőképnek, amelyet az Európai Néppárt javasol, hívtam fel néppárti kollégáim figyelmét az EPP tanulmányi napjain, Münchenben.
A hatékonyabb kisebbségvédelem érdekében szorosabbra kell fűzni az Európa Tanács és az Európai Unió közötti kapcsolatot, ezt az elképzelésemet erősítette meg 2018 májusában az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa önkormányzati szakbizottságának bálványosi kihelyezett ülése. Ezt a témát pár héttel később felvetettem az Európai Parlament plénuma előtt is, Strasbourgban. Elmondtam, hogy több mint egy évtizeddel az uniós csatlakozást követően nemcsak romlott a romániai magyarság helyzete, hanem érezhetően felerősödött a magyarellenesség, ezért is szeretnénk, hogy az ET kisebbségvédelmi gyakorlata kerüljön be az EU joganyagába. Az elmúlt egy évben Strasbourgban a plénum előtt akkor is felszólaltam, amikor Mihai Tudose, volt miniszterelnök magyar közösséget fenyegető kijelentései rázták meg közösségünket, de a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyére és az ukrajnai magyar oktatás visszaszorítására is felhívtam a figyelmet, illetve beszéltem a romániai magyar közösséget hátrányosan érintő geoblokkolásról, hangsúlyozva, hogy a területi alapú tartalomkorlátozásra vonatkozó új uniós szabályozás nem oldja meg a nyelvi és nemzeti kisebbségek ilyen jellegű problémáit.
2018 márciusában Sógor Csaba EP-képviselő kollegámmal együtt fogadtuk Brüsszelben az RMDSZ képviselőházi és szenátori frakcióját. Így vált az Európai Parlament a házigazdája az RMDSZ frakcióülésének, amelyen részt vett Antonio López-Istúriz, az Európai Néppárt főtitkára, valamint Szájer József, az EPP képviselőcsoportjának alelnöke és Gál Kinga, a Minority Intergroup társelnöke, de jelen volt Navracsics Tibor európai biztos képviseletében Anna Georgina Isola tanácsos is. A brüsszeli találkozó egyike volt azoknak a parlamenti látogatásoknak, amelyeket a román törvényhozásban dolgozó kollégáimnak, a MIÉRT, a MAKOSZ és az RMDSZ Nőszervezete képviselőinek szerveztünk azzal a céllal, hogy európai kitekintést nyerjenek és megerősítsék nemzetközi kapcsolatrendszerüket.
2018 júniusában az RMDSZ szórványfrakciójának tagjait láttuk vendégül, a találkozó során az anyanyelvű oktatás és örökségvédelem kérdéseit jártuk körül.
Minority SafePack: európai siker és folytatás
A kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés elindítását nyolc évvel ezelőtt terveztük meg, javaslatomra már 2010-ben megkezdődött az előkészítő munka. A közvetlen állampolgári részvételt szorgalmazó polgári kezdeményezést a Lisszaboni szerződés vezette be, ez olyan lehetőség volt, amelyet érdemes volt kihasználni. 2011-ben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség közösen a Dél-Tiroli Néppárttal (SVP) megalakította a kezdeményező bizottságot és elindították a kisebbségvédelmi európai kezdeményezést. Első körben az Európai Bizottság elutasította a Minority SafePack-et, azonban 2017 márciusában, többéves pereskedés után számunkra kedvező döntést született. Ezt követően európai szintű kampányt indítottunk és a határidőre 1,3 millió aláírás gyűlt össze. Erdélyben több mint 300 ezren támogatták kézjegyükkel ezt a kezdeményezést. Sőt, a Minority SafePack-et nemcsak személyek, hanem fontos politikai testületek is felkarolták, köztük a magyar Országgyűlés és a német Bundestag is.
A javaslatcsomagban többek között kérjük, hogy alkossanak új uniós szabályt a kulturális és nyelvi sokféleség védelmére, módosítsák úgy az uniós támogatási programokat, hogy azok a kis régiókban élő és kisebbségi nyelvet beszélő közösségek számára is elérhetőek legyenek, a regionális alapok megtervezésekor vegyék figyelembe a nemzeti kisebbségek helyzetét, illetve a kulturális és nyelvi sokféleség szerepét, továbbá kérjük, hogy egységes európai szerzői jogot hozzanak létre. Javasoljuk, hogy Nyelvi Sokféleségi Központot hozzanak létre, ugyanakkor módosítsák az audiovizuális médiaszolgáltatásról szóló EU-s irányelvet úgy, hogy a nemzeti kisebbségek által lakott régiókban biztosítsa a más tagállamból sugárzott tartalmak szabad vételét.
Az Európai Bizottság elé egy olyan, jól megválasztott pillanatban kell az összegyűjtött aláírásokat benyújtani, amikor a legnagyobb az esély, hogy az EB érdemi választ ad, amely megfelel közösségeink elvárásainak – vázoltam a további lépések stratégiáját az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) 63. Kongresszusán, amelyet 2018 júniusában, Frízföld fővárosában, a hollandiai Leeuwardenben tartottak. Meggyőződésem, hogy gondosan, előrelátóan, türelemmel és bölcsességgel kell a következő lépéseket megtervezni. Éppen ezért úgy kell tovább vinni az eddigi kezdeményezéseket, hogy mindenkit a saját nyelvén szólítunk meg, hogy egyszerűen, tisztán és céltudatosan fogalmazzunk, erős érvekkel alátámasztva javaslatainkat, hiszen nem akarunk egyebet, mint közösségünk jövőjét biztosítani szülőföldünkön.
Kereskedelem az emberek szolgálatában
Az elmúlt egy év történései egyértelműen rávilágítottak arra, hogy a világpiacon milyen fontos szerepet játszanak a kereskedelmi kapcsolatok, amelyek kihatnak az iparra és szolgáltatásokra, befolyásolják az államok közötti diplomáciai kapcsolatokat és nem utolsósorban meghatározzák a lakosság jólétének szintjét is. A Fehér ház agresszivitása, az idén bevezetett védővám, a Kína részéről érkező egyre nagyobb nyomás, a nehézkes párbeszéd az Orosz Föderációval olyan kereskedelempolitikai helyzetet teremtett, amelynek nyomán felerősödött az Európai Parlament nemzetközi kereskedelmi bizottságának súlya, ennek megfelelően az INTA keretében intenzívebbé vált a tevékenység is. Olyan fejlemények történtek, amelyek negatívan érintik Közép- és Kelet-Európát, így Romániát is.
Az INTA alelnökeként rendszeresen részt vettem olyan találkozókon, megbeszéléséken, amelyen az EU és a tagállamok kihívásait vitatta meg a nemzetközi kereskedelem terén. Többször hangsúlyoztam, hogy a közép- és kelet-európai tagállamok kevésbé érzik az EU kereskedelmi megállapodásainak előnyeit, fontosnak tartottam szorgalmazni, hogy ezeket az előnyöket méltányosabban kellene elosztani az EU különböző régióiban.
Meggyőződésem, hogy az Európai Uniónak új stratégiára van szüksége a kereskedelmet ösztönző támogatások (Aid for Trade – AFD) területén, ugyanis ezek a támogatások életbevágóan fontosak a világ kevésbé fejlett országainak és régióinak előrehaladásában, így a migrációs kérdésben is. Az EU migrációra vonatkozó stratégiájának része kell hogy legyen a fejletlen országok és régiók számára kidolgozott, helyi fejlesztést támogató elképzelés is, amely arra ösztönzi az egyébként kivándorlásra készülő helyieket, hogy szülőföldjükön maradjanak.
Az EPP az emberek szolgálatába helyezett, szabad és méltányos kereskedelem híve, ezért is hagyott keserű szájízt Donald Trump amerikai elnök döntése, hogy az Egyesült Államok védővámokat vezet be az acél- és az alumíniumimportra. Ennek következményeit az EU-ban főleg Kelet-Európa fogja megérezni, csak Romániában többezer munkahely került veszélybe az amerikai kereskedelmi háború miatt. Washington agresszivitása és kiszámíthatatlansága felkészületlenül érte az európai intézményeket, 2018 tavaszán az EPP Képviselőcsoportja sürgette az Európai Bizottságot, hogy minél hamarabb találjon határozott és meggyőző választ az európai ipar védelmében.
Az EU és Kína közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolat a világpiac egyik legfontosabb kapcsolatrendszere, ugyanakkor kényes viszonyról van szó, annál is inkább, hogy az utóbbi időben az EU vezetői arra figyelmeztettek, hogy egyes tagállamok kárára alakulnak az EU-Kína kapcsolatok. Véleményem szerint az EU-Kína Átfogó Beruházási Megállapodás tárgyalásai során az uniónak egységes fellépést kell képviselnie és meg kell találnia azt a közös nevezőt, amely minden tagállamnak megfelel, függetlenül gazdasági jellemzőitől. Az EPP kínai ügyekben megbízott jelentéstevőjeként arra hívtam fel a figyelmet, hogy a Selyem útja óriásprojektben sok a megválaszolatlan kérdés a kínai állami beruházások átláthatósága kapcsán. Ugyanakkor hatékonyabb támogatási rendszert szorgalmaztam az európai kis- és közepes vállalkozók számára, hogy a kínai piacon teret nyerhessenek.
Ugyancsak az egységes fellépést szorgalmaztam az Orosz Föderációval is, mert csak így tudunk eredményt elérni a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban. Az a széthúzást eredményező politika, amelyet Oroszország az EU-s tagállamokkal szemben gyakorol – legyen szó a földgáz árpolitikájáról, vagy preferenciális, politikai döntéseken alapuló megegyezési kísérletekről – csak akkor ellensúlyozható, ha az Európai Unió hatékony belső szolidaritást mutat fel és továbbra is konstruktív párbeszédet szorgalmaz orosz partnerével.
2017 végén Strasbourgban az EP elfogadta az új európai uniós dömpingellenes és szubvencióellenes jogszabályokat, amelyek fontos szerepet játszanak az európai ipar támogatásában, hiszen az európai iparnak a globális piacon tapasztalt, tisztességtelen előnyt élvező szereplőkkel kell megküzdenie. Az új dömpingellenes szabályozás esélyt jelent a romániai gazdaságnak, a munkahelyek megtartása és újak létrehozása tekintetében is.
Az EU jövője fiataljaink jövője
Az Európai Unió olyan, mint egy élő szervezet, gondoskodni kell jövőjéről, ez pedig mindannyiunk felelőssége. Fontosnak tartom ezt a fiatalokban tudatosítani, ezért munkámnak fontos részét képezik a diákoknak, ifjaknak szóló programok támogatása, de szívesen veszek részt rendezvényeiken és mesélek arról, hogy miért fontos az Európai Unió. Ugyanakkor az európai uniós támogatások kiemelten célozzák a fiatalokat, erről is tájékoztatni kell őket. Ennek érdekében honlapomon is megtalálhatóak azok az európai parlamenti és más uniós intézményeknél meghirdetett szakmai gyakorlatok, amelyeket hazai fiatalok is megpályázhatnak. Ezt a tájékoztató anyagot olyan fiatalok állították össze, akik Brüsszelben gyakorlatoztak a képviselői irodában. Az évente frissített listát a www.winklergyula.ro honlap szakmai gyakorlatok menüpontja alatt lehet elérni.
Az elmúlt egy évben folytattuk és bővítettük kapcsolatunkat a Magyar Ifjúsági Értekezlettel (MIÉRT) és a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségével (MAKOSZ). 2018 júniusában közösen indítottunk új versenyt a DiscoverEU program kapcsán. Az EU ingyen vonatjegyet ajándékoz a 18 éves fiataloknak, az élmény teljesebbé tételéhez az erdélyi magyar fiatalok pályázatunkon elnyerhetik szállás- kaja- és egyéb költségeiket is.
Ugyanakkor minden évben meghirdetjük a Magyar Ifjúsági Értekezlettel közösen gyakornoki programunkat. Ennek értelmében a MIÉRT évente 6 fiatalt választ ki, akik abban az évben négy hetet tölthetnek Brüsszelben, bekapcsolódva a képviselői iroda tevékenységébe, így betekintést nyerhetnek az Európai Parlament mindennapjaiba.
Erdélynek, az ország legfontosabb gazdasági motorjának versenyképessége és jóléte az erdélyi oktatási rendszer és a munkaerőpiac összekapcsolásától függ, de attól is, hogy mennyire sikerült felzárkózni az európai oktatási térséghez. Erdély már most súlyos munkaerőhiánnyal küzd, ennek legfontosabb oka a kivándorlás. Az európai oktatási térség létrehozása érdekében a Bizottság azt javasolta, hogy 2021-2027-es uniós költségvetési időszakra duplázzák meg 30 milliárd euróra az Erasmus+ program költségvetését. Ezért mindig szorgalmazom a fiatalokat, hogy tanuljanak idegen nyelveket.
Konkrét programok kellenek a szórványközösségekben
A tapasztalat azt mutatja, hogy nemcsak az európai kisebbségvédelemben, de az erdélyi szórványközösségekben is konkrét programokra, konkrét célkitűzésekre van szükség, ugyanakkor fontos a rendszeres találkozás és egyeztetés, ez volt a 2017-es magyar szórvány napjának következtetése. Bethlen Gábor, Erdély fejedelmének születésnapját, november 15-ét választottuk a magyar szórvány napjának, a központi RMDSZ rendezvényt 2017 őszén Szamosújváron tartották.
2018 tavaszán újabb két évre kaptam bizalmat a Hunyad megyei magyar közösségtől és így folytatom elnöki tevékenységem az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének élén. A március idusa előtt megtartott választáson az 1848-49-es forradalom szellemében 12 pontot javasoltam a Szövetség kétéves prioritási listájára. Legfontosabb a közösségépítés, mert meg kell őrizni a közösségi szolidaritást és meg kell erősíteni Szövetségünk együttműködését a magyar civil és szakmai szervezetekkel, egyházakkal. Kiemelten fontos az anyanyelvű oktatás és a magyar kultúra, beleértve a nemzeti identitás megerősítését és a hagyományőrzést.
2017 őszén a Hunyad Megyei Magyar Napok résztvevői nyolcadszorra tapasztalhatták meg, hogy mekkora erőt ad az, hogy együtt lehetünk, közösen ünnepelhetünk. A 8. Hunyad Megyei Magyar Napok során tizenegy nap alatt tizenegy településen több mint hatvan programot kínáltak. Több évtizedes kihagyás után épp a Hunyad Megyei Magyar Napok részeként tartottunk Lozsádon falunapot. Két évvel ezelőtt, 2016-ban hirdettük meg közösen a református egyházzal a Lozsád 2020 falurevitalizációs tervet. Ez a célkitűzés a magyar és a román közösség javát szolgálja és reméljük, hogy sikerült projektjeink nagyrészét végigvinni 2020-ra, amikor Lozsád fennállásának 700. évfordulóját ünnepli. Ezt a tervet támogatandó, bábáskodtunk a Hunyad megyei magyar gazdák szervezetének megalakulásánál, a szervezet nemrég kapta meg jogi személyiségét, célja a szászvárosi, bácsi és a lozsádi magyar gazdák tevékenységét támogatni, szervezett formában megerősíteni a mezőgazdasággal foglalkozók képviseletét. 2018 június végén írta alá a testvértelepülési együttműködési megállapodást a Vas megyei Ikervár és Martinesd, ahová Lozsád tartozik.
Kisebb, de annál hasznosabb programunk a magyar nyelven tanuló, előkészítő osztályosoknak biztosított tanszercsomag, amelyet az RMDSZ Hunyad megyei szervezete közösen a pedagógusszövetséggel kezdeményezett két évvel ezelőtt. Ugyancsak közösen a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével 2018-ban találkozósorozatot indítottunk, hogy a Hunyad megyei Ezüstfenyő-díjasokat megismerjék a diákok.
Erdély kulturális öröksége Európa büszkesége is
2018 a kulturális örökség európai éve, ennek szellemében európai gyakorlattá szeretnénk tenni az Örökségünk Őrei – Fogadj örökbe egy műemléket mozgalmat, ugyanakkor Hunyad megyében elkészítjük az értéktár nyomtatott kiadását is.
Eddig a megyei értéktárbizottság ötvenegy Hunyad megyei értéket fogadott el, amely az értéktár kiadvány első kötetét képezi. Van mire büszkék legyünk, hiszen a Hunyad megyei értékek között találjuk többek között a vajdahunyadi és dévai várat, Hunyadi Jánost és Bethlen Gábor fejedelmet, az ő marossillyei szülőházát, a Veresbástyát, valamint a Böjte atya által vezetett dévai Szent Ferenc Alapítványt. A listán rajta van Téglás Gábor régész, történész és az ő nevét viselő dévai magyar líceum is, amely a Hunyad megyei magyar közösség szellemi központja. Hasonlóképpen szerepel Dávid Ferenc és az egyházalapító nevét viselő unitárius zarándoklat is. Az értéktárba került a piski csata emlékműve, a hamarosan 700 éves fennállását ünneplő Lozsád is, valamint a bukovinai székely hagyományok, a csernakeresztúri faluturizmus, a Retyezát Nemzeti Park és a Corvin kiadó is.
A 2017-2018-as tanévben az RMDSZ kulturális főosztálya által kezdeményezett Örökségünk Őrei – Fogadj örökbe egy műemléket vetélkedőn 35 csapat, több mint 500 diák vett részt. Első alkalommal kapcsolódott be Maros megye, a kolozsvári mozgalom Kolozs megyeivé bővült, a szórványközösségeink ifjúsága pedig Brassó, Fehér és Hunyad megyében is folytatják örökségvédő kezdeményezéseiket. A versenyben nemcsak a diákcsapatok vettek részt, hanem bevonták a szakembereket, diáktársaikat, szüleiket, barátaikat is. Így született meg az a mozgalom, amelyet ma már példaként emlegetnek Európában, hiszen a versenyzők ötletessége, fantáziája nem ismer határokat. Meggyőződésem, hogy az Örökségünk őrei mozgalom a legértékesebb erdélyi magyar hozzájárulás a kulturális örökség európai évéhez, erről beszéltem a diákoknak a mozgalom 2018-as kalotaszentirályi nyári táborában. A nyertes csapatokat Brüsszelben is vendégül látjuk, az Európai Parlamentben legutóbb a diákok angolul mutatták be a mozgalom szellemiségét, a rendezvény fővédnöke Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa volt.
Mindig fontosnak tartom, hogy megmutassuk erdélyi értékeinket az európai fővárosban, ebben a parlamenti szesszióban Brüsszelben és Strasbourgban is bemutatták Az erdélyi lelkiismereti szabadság és vallási türelem öröksége című kiállítást, amely a nemzetközi közönség számára az 1568-as tordai országgyűlés jelentőségéről és az unitárius egyház megalakulásáról nyújtott átfogó képet. Az erdélyi egyházak közösen kezdeményezték – az erdélyi magyar EP-képviselők támogatásával – hogy a tordai országgyűlés határozatának jelentőségét az Európai Parlament is elismerje, január 13-a legyen a vallásszabadság emléknapja.
Az Európai Parlament brüsszeli székhelyén lehetett megtekinteni az Inter-Art Alapítvány A sokszínűség képei című kiállítását, a nagyenyedi alapítvány interetnikus művészeti táborában született alkotásokból látható válogatás, az alkotók pedig a Romániában élő, hivatalosan elismert nemzeti kisebbségek tagjai.
Beszámolónk pdf formátumban itt érhető el.
