Fotó: Bethlendi Tamás
Az RMDSZ elnökének és európai parlamenti képviselőjelöltjeinek részvételével, Erős Európát, fejlődő Erdélyt! címmel Aradon szerveztek lakossági fórumot szerdán. Kelemen Hunor szövetségi elnök a találkozón kijelentette: a Kárpát-medencei magyaroknak száz év után végre arra adódik lehetőség, hogy a magyar ügyért közösen lépjenek fel Európában.
Az RMDSZ, a Fidesz-KDNP, a szlovákiai MKP és a Fidesz listáján induló nem uniós tagországok magyar közösségeinek képviselői révén május 26. után megvalósul az összefogás az Európai Parlamentben – szögezte le Kelemen Hunor.
Az őshonos kisebbségek védelme azóta része az európai közbeszédnek, hogy az RMDSZ tagja lett az Európai Parlamentnek: „amikor mi megérkeztünk az Európai Parlamentbe, akkor elindítottuk a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést. Belefogtunk az útépítésbe – bele kellett fogni, mert az Unióban nemhogy út, de még ösvény sem volt az őshonos kisebbségek problémáinak megoldására. Az 1.2 millió támogatói aláírás összegyűjtése után most esély nyílik a jogalkotásra, ami a tagállamok, így Románia számára direktívaként megkerülhetetlenné válik majd” – fogalmazott.
A Szövetség elnöke elmondta: az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása óta sokszor átalakult az Európai Unió. Komoly reformok következnek az elkövetkező években, és ezt ma már azok is elismerik, akik hosszú ideig tagadták a változások szükségét. „Változások nélkül az európai kontinens, annak tagállamai és népei külön-külön nem tudnak versenyben maradni globális téren az Amerikai Egyesült Államokkal, Kínával, Oroszországgal szemben. Sem politikai, sem biztonságpolitikai téren” – tette hozzá. Majd kiemelte: az erdélyi magyaroknak nemcsak elszenvedői, hanem alakítói is kell lenniük a történelemnek, az RMDSZ pedig elmondja a véleményét a meghatározó döntésekről, az uniós kompetenciák újraosztásának, újragondolásának kérdéséről.
„Épített örökségünk soha nem kapott annyi támogatást, mint az elmúlt 11 évben: 168 millió eurót pályáztak az egyházak és az önkormányzatot templomok, iskolák, kastélyok felújítására. Ennyi pénzt a román állam 100 év alatt nem költött erre a célra. 2021-től ezeket a támogatásokat csökkenteni akarják, azonban ezt nem engedhetjük, hiszen közösségünk fejlődéséhez rendkívül fontosak az EU-s pályázatok. Azért kell harcolnunk, hogy a támogatások megmaradjanak, növekedjenek, hogy több, könnyebben lehívható uniós forrásunk legyen. Az elmúlt években megtapasztaltam, hogy hol nehezíti meg a pályázók életét a bürokrácia, és tudom azt is, hogy ezen változtatni kell. Ezt csak közösen tudjuk elindítani és sikerre vinni. Szakembereket kell meghívnunk Erdélybe, akik képzésekkel, tanácsadással segítik önkormányzatainkat, egyházainkat a sikeres pályázás érdekében” –mondta el Hegedüs Csilla európai parlamenti képviselőjelölt a fórumon.
„A néma közösségnek Európa nem hallja a szavát. Az Uniónak meg kell védenie az erdélyi magyarokat a román állam túlkapásaitól. Ehhez folyamatosan ismertetnünk kell az igazságot nemzetközi szinten is. Minél több európai döntéshozót kell elhívnunk Erdélybe, hogy idejében értesülhessenek a közösségünk kihívásairól és együtt keressünk rá megoldásokat” – tette hozzá.
Winkler Gyula EP-képviselőjelölt arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2021-ben kezdődő új költségvetési időszak irányvonalairól decemberben hoz döntést az Európai Parlament. Az új irányvonalat pedig azok fogják megszabni, akik a május 26-i választások után többségben lesznek az EP-ben, és ugyancsak az új politikai konstelláció szerint fogják megalkotni az új Európai Bizottságot, megválasztani annak elnökét is. A képviselőjelölt szerint ezek a döntések pedig hatással lesznek régiónkra és a régiónk által elérhető támogatásokra is.
„Az RMDSZ EP-kampányának szlogenje az erős Európa mellett a fejlődő Erdélyről is szól – mi pedig azt szeretnénk, hogy Erdély és a többi magyar régió is EU-s forrásokból fejlődjön. Eddig beszéltünk a szülőföldön megmaradásról és a szülőföldön boldogulásról, de most eljött annak az ideje, hogy a szülőföldön gyarapodásról beszéljünk” – hangsúlyozta Winkler Gyula.
Kiemelte, a kisebbségügyi kérdések tekintetében is fontos, hogy erős Kárpát-medencei magyar képviselet legyen Brüsszelben. Az EU-t elsősorban a gazdasági érdekek érvényesítése vezérli, ez erőteljesen visszatükröződik az alapszerződésben is. „Az EU alapszerződése nincs kőbe vésve, hiszen emberek szavazták meg, és emberek is fogják azt módosítani. Amikor ez a lehetőség megnyílik, akkor nekünk fel kell lennünk készülve arra, hogy érdekeinket érvényesítsük, ellenkező esetben a vonat elmegy” – mondta a képviselő.
