A fenntartható fejlődés kulcsa a folyamatos tanulás címmel tartott hétvégén előadást Winkler Gyula EP-képviselő azon az online tartott regionális konferencián, amelyet Téglás Gábor Elméleti Líceum szervezett. A dévai magyar iskola egy Erasmus+ programban vesz részt, a projekt keretében a középiskolások tanulási képességeinek fejlesztését tűzték ki célul.
Az EP-képviselő előadásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a technológiai fejlődés és információözön közepette felnőttnek és gyereknek is kihívást jelent, hogyan válasszuk ki a releváns és hiteles információkat. „A jövőben két fontos átállási folyamatnak leszünk tanúi, a digitális forradalmat és a zöld átállást a mi társadalmunk sem tudja megkerülni. Egy valamiben lehetünk biztosak, hogy folyamatos a változás, ugyanakkor egyre gyorsabb is. Ezért fontos kérdés, hogyan alakul az iskola és a munka jövője, illetve mi lesz a szerepe az innovációs társadalomban” – mutatott rá az EP-képviselő.
A koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válság leküzdésére jelentős pénzügyi forrásokat tett elérhetővé az Európai Unió. „Tisztában kell lenni azzal, hogy nem a visszarendeződést támogatják, hanem azt, hogy a gazdasági válság leküzdése új területre vigyen, új kihívásokra adjon választ. Nem lehet ott folytatni, ahol abbahagytuk és nem is szabad, hiszen minden területen átvonultunk a digitális világba. A digitális átállás ráhat az életminőségre, életperspektíváinkra, és bizony ez lehet nyomasztó és felszabadító is, ahogy az elmúlt egy évben megtapasztaltuk. Abban sem lehetünk biztosak, hogy a jelenlegi életmódunk mellett lesz-e száz év múlva élhető környezet. A fenntartható élethez mentalitásváltásra szükség van, folyamatos tanulásra, törekedni kell arra, hogy legyen tiszta levegő, friss víz és szennyezésmentes környezet az utánunk következő generációknak is. Úgy érdemes jövőt tervezni, hogy ezeket az átállásokat beleszámoljuk. Egyéni és intézményes szinten is érdemes a hullámlovas stratégiát követni, vagyis meg kell tudjuk lovagolni a változás hullámait” – magyarázta a képviselő.
Az oktatás, kultúra, ifjúság és sport tagállami hatáskör, az EU azonban az együttműködés terén többet tud nyújtani, a CULT bizottságban, melynek ő is tagja, ezeket az együttműködési stratégiákat, programokat dolgozzák ki. Ezeknek fontos szerepük lehet a magasabb szintű készségek elsajátításában, ugyanis a munkaerőpiacon régi szakmák tűnnek el, újak jelennek meg, de a fellendülő ágazatokhoz szükséges készségeket el kell sajátítani és azzal is számolni kell, hogy szakemberként globális értékláncokba csatlakozunk bele. „Nyilván az a kérdés, hogy az oktatási rendszerünk elég rugalmas-e és elég alkalmazkodó-e, fel tudja-e készíteni a diákokat erre a változó világra” – sorolta Winkler Gyula, rámutatva, hogy a munka, mint életpálya-modell is sokat változik. Az innovációs társadalomban az iskola helye a vállalkozói szféra és a kormányzat és az oktatás háromszögében képzelhető el, csak így lehet piacképes tudást adni a fiataloknak. Ugyanakkor a civil szféra és a természeti környezet szerepe tovább bővíti a hármas modellt, ismertette az EP-képviselő, összekapcsolva ezáltal a társadalmi felelősségvállalást és a zöld gondolkodást az oktatási rendszer fejlesztésével.
Winkler Gyula mellett Vlaic Ágnes pszichológus tartott előadást, a konferencia témája a 21. századi kulcskompetenciák: a saját tanulási út menedzselése, a kritikus gondolkodás és a problémamegoldás fejlesztése volt. Az Erasmus+ programból finanszírozott LELLE2 projektet – Let’s learn how to learn! – 2018-ban indították magyarországi, szlovákiai és észtországi egyetemek, tanulásfejlesztési intézményekkel és középiskolákkal együtt. A projekt zárókonferenciáját júniusban Budapesten tartják.
