Hargita megye aktív résztvevője a Régiók Európai Bizottsága programjainak
A Digitális oktatás kihívásai címmel nemzetközi műhelybeszélgetést szervezett Hargita Megye Tanácsa a Régiók és Városok Európai Hetének keretében. A rendezvény a helyi és regionális önkormányzatok szerepét hangsúlyozza, az Európai Bizottság 2021-2027 periódusára kiadott Digitális oktatási cselekvési terv hatékony végrehajtásáért. A COVID-19 világjárvány komoly problémát okozott a hagyományos oktatási rendszerek számára, különösen a kevésbé fejlett régiókban, ahol az iskolák és a családok nem rendelkeznek a kellő digitális felszereltséggel. A hosszútávú megoldás megtalálása érdekében az Európai Unió politikai együttműködés és finanszírozási programok révén támogatja a tagállamokat. Az EU hozzá szeretne járulni összeurópai oktatási térség kiépítéséhez, figyelmet fordítva az oktatási eredményekre, a tanulási mobilitásra, a közös értékekre és a diplomák határokon átnyúló kölcsönös elismerésének megkönnyítésére.
A nemzetközi konferenciát Winkler Gyula, Európai Parlamenti képviselő, az Európai Parlament Oktatási és Kulturális Főigazgatóságának (CULT) tagja moderálta. A műhelybeszélgetésen továbbá részt vett Kovács Irén, a Romániai Oktatási Minisztérium államtitkára, Bocskor Andrea, Európai Parlamenti képviselő, az Európai Parlament CULT szakbizottságának alelnöke, Markku Markkula, a Régiók Bizottságának tagja, korábbi alelnöke, Georgi Dimitrov, az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóságának osztályvezető-helyettese, Csák László, EU-politikai szakértő, valamint Borboly Csaba, a Régiók Bizottságának raportőre
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, a rendezvény házigadája köszöntötte a meghívottakat és az online bekapcsolódó hallgatókat.
– A Régiók Bizottsága oktatási szakbizottságának (SEDEC) tagjaként számos olyan területtel foglalkoztam, amelyek az oktatással, az ifjúság támogatásával és a készségfejlesztéssel kapcsolatosak. Az oktatási források és az új technológiák minden tanuló számára hozzáférhetőnek kell lenniük, függetlenül az iskolázottság szintjétől, társadalmi-gazdasági hátterétől vagy földrajzi helyzetétől. Az oktatási stratégiákat és képzési politikákat össze kell hangolni a regionális és helyi realitásokkal, valamint dolgozni kell az oktatás, a gazdaság és a kutatás területei közötti partnerségen – tette hozzá a raportőr.
Az Európai Bizottság 2021-2027 periódusára kiadott Digitális oktatási cselekvési terve vázolja egy színvonalas, inkluzív, tehát mindenki számára hozzáférhető digitális oktatás bevezetését és továbbfejlesztését. A program egy erősebb, Európai szintű kooperációra szólítja fel a tagállamokat. A COVID-19 világjárvány eddig soha nem látott mértékben kötelez a digitális technológiák oktatásban történő alkalmazására. A cselekvési terv felzárkóztatni szeretné a tagállamokat a digitális korszaknak megfelelően. Ennek érdekében két stratégiapontot határoz meg: (1) egy átfogó digitális oktatási ökoszisztéma kifejlesztését; (2) a digitális kompetenciák magas szintű elsajátítását. Az első pont az oktatási háttér biztosításáért vállal felelősséget, olyan összetevők tartoznak ide, mint az IT infrastruktúra és digitális berendezésekhez való hozzáférhetőség, magas szintű digitális kompetenciával bíró pedagógusok foglalkoztatása, kiváló minőségű tanulási tartalmak és biztonságos platformok alkalmazása. A második pont a tanulók képességeire fókuszál. Szem előtt tartja, hogy mindenki számára elsajátíthatók legyenek az alap szintű digitális kompetenciák, majd tovább lép az adatintenzív technológiák (pl. mesterséges intelligencia) ismerete és jó szakemberek képzése felé. A stratégiapontokról a konferencia moderátora, Winkler Gyula beszélt.
Az előbb vázolt uniós tervek kiegészítéseként Bocskor Andrea, Európai Parlamenti képviselő, elmondta, a minőségi oktatás megteremtése hozzájárul a fiatalok képességeinek kibontakoztatásához, felkészítve őket a valós életre. Mindehhez pedig szerinte elengedhetetlen az önálló és kritikai gondolkodás fejlesztése, az alapkészségek, szövegértés, matematika javítása, valamint a nyelvi ismeretek bővítése. Az Európai Bizottság egy európai digitális oktatási központ (European Digital Education Hub) létrehozását tervezi, amely összekötné a különböző szereplőket, teret nyújtana a tapasztalatcserére és figyelemmel kísérné a fentebb említett célok elérésére szolgáló intézkedések végrehajtását.
A romániai oktatás szakértő-képviselője, Kovács Irén elmondta, összességében a digitális oktatás kihívásainak akkor tudunk megfelelni, ha az állami szervek, a megyei és helyi önkormányzatok, a civil szervezetek, az egyházak, a pedagógusok, a diákok és a szülők összefogva, együttes erővel haladnak a közös cél felé. A közös cél felé, ami nem lehet a teljes digitális átállás, hanem a kontaktórák digitális eszközökkel és módszerekkel való ízesítése, hogy a tananyag és a kompetenciák elsajátítása fogyaszthatóbb legyen a digitális bennszülöttek (a Z generáció tagjai) számára.
Hargita megye tanácselnöke összefoglalta a koronavírus-járvány alatti digitális oktatást támogató projektjeiket. Ezek között számolhatunk be a SuliTv elindításáról a VIII. osztályosok képességvizsgára való felkészítéséhez, amely az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza közreműködésével jött létre. A Kovászna és a Hargita megyei tanfelügyelőségekkel folytatott együttműködés eredményeként vizsgafelkészítő tankönyv készült szintén 8. osztályos tanulóknak, pontosabban, akiknek nem volt lehetőségük a digitális órákhoz csatlakozni. Hargita Megye Tanácsa számos oktatási intézmény számára elérhetővé tette a classY Edu digital education system online felületet.
A Digitális oktatás kihívásai c. workshop visszanézhető Borboly Csaba közösségi oldalán:
https://www.facebook.com/borbolycsaba/videos/614985422504210/
