Lozsád, a Szászváros melletti dombokon elhelyezkedő falu akár az elnéptelenedő, elöregedő szórványfalvak mintaképének is tekinthető. Az RMDSZ mégis falurevitalizációs programot indított el 2016-ban a református egyházzal közösen. A két év tapasztalatáról kérdeztük Winkler Gyula EP-képviselőt, az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezetének az elnökét.
– Miért éppen a kétszázlelkes, felerészben református magyar lakosságú Lozsádot választották?
– Lozsád 2020-ban ünnepli fennállásának 700. évfordulóját. Ezért indítottuk el két éve a falurevitalizációs programot, hogy méltóan megünnepelhessük az évfordulót, és hogy bebizonyítsuk, a szórványban is képesek vagyunk magyar jövőt építeni. Kemény munka, sok új kezdeményezés jellemzi az elmúlt két évet, meggyőződésünk, hogy magyar összefogással, EU-s támogatások kihasználásával, és a helyi közösség cselekvő képességével revitalizálni tudjuk a falut. A dél-erdélyi szórványban külső segítségre van szükség, de ugyanakkor nekünk is be kell bizonyítanunk, hogy összetartóak vagyunk, odafigyelünk a legkisebb szórványközösségre is. Ma száz magyar ember él Lozsádon, a létszámbeli csökkenés ellenére a lozsádi magyar közösség konokul ragaszkodik anyanyelvéhez, hagyományaihoz, vallásához. Nem kisebb feladatra vállalkoztunk, mint arra, hogy bebizonyítsuk, ilyen körülmények között is bízunk a jövőben, teszünk érte, megérdemeljük a külső támogatást, mert így van esélyünk arra, hogy magyar jövőt biztosítsunk. Hét évszázad alatt Lozsádot sok megpróbáltatás érte, bízunk benne, hogy ebben a közösségben ma is van kellő erő a túléléshez.
– Konkrétan milyen előrelépések történtek két év alatt?
– Megalakult a Hunyad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, amely lozsádi székhellyel működik. A gazdaszervezet a Maros-völgye és a Sztrigy-völgye magyar vidéki közösségeit szólítja meg, ugyanakkor tagja a Romániai Magyar Gazdaegyesületnek is. Falvainknak akkor van jövője, ha a fiatalokat otthon tudjuk tartani, sőt, jobb esetben vissza tudjuk csábítani azokat a családokat, akik városra költöztek. Az összefogás, egymás segítése, a hatékony érdekképviselet jelentős előrelépést hozhat a Hunyad megyei gazdatársadalomnak, ugyanakkor a fiataloknak is megmutathatja, hogy érdemes itthon, a szülőföldön gazdálkodni. A magyar kormány támogatta falugazdász programhoz is csatlakoztak, Hunyad és Krassó Szörény megyében Kun Gazda Gergely falugazdászként segíti a mezőgazdasággal, állattartással foglalkozók tevékenységét.
– Másféle anyaországi kapcsolatot is kialakítottak.
– Legalább ennyire fontos lépés a falurevitalizációs tervben a Vas megyei Ikervárral hivatalosan is megkötött testvértelepülési megállapodás, amely túlmutat a kölcsönös látogatás keretén, máris konkrét projektek vannak. ALEADER-program határokon túlívelő pályázatában vesz részt Martinesd község (Lozsád ahhoz tartozik) is partnerségben a Vas megyei Nyugat Kapuja Helyi Akció Csoporttal. Erről decemberben döntött a helyi tanács, fontos ez a projekt, mert helyi kezdeményezésből nőtt ki, ugyanakkor a lozsádiaknak megmutatja, hogyan tud kisebb közösség is európai uniós forrásokat lehívni.
– A közösségi élet is felélénkült, Lozsádot bevonták a Hunyad Megyei Magyar Mapok programjaiba is.
– A magyar napok alkalmat szolgáltak arra is, hogy Lozsádon falunapot szervezzünk. Szándékaink szerint háromszögű együttműködést alakítunk ki, a Vas megyei testvértelepülést követően Gyergyóremetével vettük fel a kapcsolatot Laczkó Albert Elemér polgármesteren keresztül, szeretnénk, hogy Lozsádon ne csak az anyaországgal, de Székelyfölddel is erősítsük a kapcsolatot. Értékgyűjtő és értékmentő tevékenység is zajlik Lozsádon, az MTA-val és a Szentendrei Skanzennel együttműködésben, ugyanakkor tájház berendezését tervezik, ehhez is elkezdődött a gyűjtőmunka. Az elkövetkezőkben felújításra kerül a lozsádi kultúrotthon, az ikerváriak kétkezi segítség mellett építkezési anyaggal is támogatják a helyi magyar közösséget.
– További sok sikert kívánva, köszönöm a beszélgetést.
– Én is köszönöm.
