Brexit, EU-s költségvetés és visszaállítási alap, kétrendbeli választás és végül az RMDSZ kormányszerepe – ha csak ezeket vesszük figyelembe, azt mondhatjuk, hogy 2020 mozgalmas év volt. Csakhogy mindezeknek csak másodlagos szerep jutott, a tavalyi év meghatározó eseménye egyértelműen a koronavírus-járvány volt, amely mindent fölülírt. A nemrég lezárult évről Winkler Gyula EP-képviselővel, a Hunyad megyei RMDSZ elnökével beszélgettünk.

– A koronavírus dominálta a tavalyi évet, mondhatni világszerte.

– Eseménydús, teli év volt, mely során a koronavírus-járvány volt a meghatározó. Emlékezzünk csak vissza, a tavaly év elején a Brexit-megállapodás megkötése, vagy a török szításra kibontakozó újabb migránsválság számított prioritásnak. Aztán jött a COVID-járvány és fölülírt mindent, a gazdaság válságba került a márciusi lezárások nyomán, az oktatás áttért az internetre, a turizmus, kultúra és a sport jelentősen visszaesett, de még az emberek közötti kapcsolatok is megváltoztak. 2020 elején a távmunka aránya még 5% volt, mára viszont 30%! A koronavírus okozta változások olyan mélyek, hogy az idő távlatából visszanézve 2020 mérföldkőnek bizonyul, járvány előtti és járvány utáni korszakokat fognak említeni. Az oltáskampány elkezdése ellenére a járvány nem ért véget, még nem tudni meddig gyűrűződik tovább és mekkora további változásokkal jár.

– Egy évszázaddal az előző pandémia után senki sem számított igazából, hogy ismét beköszönthet egy világjárvány.

– Eleinte az EU csak kapkodott és az országos kormányok sem voltak felkészülve. Nyárra azonban megszületett a válasz, az EU-s tagállamok elfogadták a 2021–27-es költségvetést és az azt kiegészítő, 750 milliárd eurós visszaállítási alap létrehozását.

– Utóbbit sokan szintén mérföldkőnek tekintik.

– Nem is alaptalanul, hiszen véget vetett a 20 éves vitának, melyben a franciák közös EU-s adósságvállalást szorgalmaztak, a németek pedig ellenezték. Maratoni hosszúságú egyezkedés után a németek – és a hozzájuk hasonló spórolós országok – elfogadták a franciák és dél-európaiak érveit és megállapodás született a visszaállítási alapról. Mely révén első ízben maga az EU vesz fel hitelt a nemzetközi pénzpiacokról, nem a tagállamok külön-külön, s a törlesztést is az EU vállalja. Az Unió sokkal kedvezőbb feltételek mellett juthat hitelhez, mint például a gazdasági válság által leginkább sújtott déli országok. Indokoltnak tartom a lépést, mivel a járvány okozta gazdasági visszaesés nagyobb méretű a déli országokban, mint például Németországban vagy Hollandiában. Amennyiben most is országos megoldásokat választottak volna, az országok közötti különbségek csak növekedtek volna, s talán újabb „elveszett generációkat” eredményezett volna. A 2008-ban kezdődött gazdasági válságot országos szinten kezelték, mindenek­előtt megszorításokkal, ami nagyon megviselte a déli tagországokat, ahol az évekig elhúzódó magas munkanélküliség nyomán „elveszett nemzedékről” beszélnek. A nyáron elfogadott közös megoldás éppen ezen különbségek elmélyülésének kiküszöbölését célozza a közös teherviselés révén.

– Időrendben haladva, kétrendbeli választás volt idehaza. Kezdjük a szeptemberi helyhatóságival.

– Erdélyi szinten az önkormányzati választások jelentős sikereket hoztak az RMDSZ és az erdélyi magyarság számára, mindenekelőtt Marosvásárhely visszahódításával 20 év után. Hunyad megyében – és általában a szórványban – viszont kiábrándító eredmény született, a magyarság képviselői kiestek a vajdahunyadi és lupényi tanácsból, Déván pedig kettőről egyre esett vissza a tanácsosok száma.

– Ebben volt azért egy jó nagy adag pech is, Vajdahunyadon 17 szavazaton úszott el a bejutás, Déván pedig csak 9 szavazat hiányzott a második mandátum megszerzéséhez.

– A koronavírus-járvány miatt sokan féltek elmenni szavazni, főleg az idősebb korosztályból, a Hunyad megyei szórványmagyarság korszerkezetében az időse(bbe)k aránya magasabb, mint az erdélyi magyarság egészében. A fiatalok közül sokan kiábrándultak az RMDSZ-ből és általában a politikából, ők vagy otthon maradtak, vagy más alakulatokra szavaztak. Erdély-szerte hasonló volt a tendencia, Székelyföldön és Szatmáron azonban a keménymag elég volt a pozíciók megtartására, sőt, megerősítésére, a szórványban viszont nem. Hunyad megyében nem tudtunk megfelelően kommunikálni a magyar közösséggel, nem juttattuk el kellőképpen üzenetünket. Sokat dolgoztunk, de úgy néz ki, hogy nem eleget. Ráadásul a magyarság nagy részére jellemző a PSD-ellenesség, ők zokon vették, hogy az RMDSZ túl szoros kapcsolatot alakított ki velük. Ugyanakkor bizonyos PNL-ellenes hangulat is megfigyelhető a magyarok körében, különösen a szociálisan érzékenyebb rétegeknél. Ne feledjük, hogy Hunyad Erdély vörös megyéje. Mindezek ellenére hasznosnak tartom a PNL-vel kötött megyei szövetséget, hiszen annak nyomán jutottunk vissza a megyei tanácsba 16 év után, s amit jelentős sikernek tartok. Tekintettel a kedvezőtlen demográfiai folyamatokra, egyre kisebb a kilátás, hogy a Hunyad megyei magyarság önerőből bejuttassa képviselőjét a megyei tanácsba.

– Decemberben a parlamenti választások újabb megpróbáltatást hoztak, s jóformán megismétlődött a szeptemberi helyzet.

– Igen, az RMDSZ jól szerepelt, négy erdélyi megyében első helyezést ért el, megőrizzük a 21 képviselői és 9 szenátusi mandátumunkat. Hunyad megyében viszont még a helyhatóságinál is gyengébb eredmény született, Déva még tartotta a frontot, Vajdahunyadon és a Zsil völgyében azonban még kevesebb szavazat gyűlt össze.

– Jelképesen szólva, akárcsak a megyei tanács esetében, a Hunyad megyei magyarság a parlamentbe se tudott bejutni az ajtón, az ablakon viszont igen. Visszaosztásból a dévai Kelemen Attila a szomszédos Krassó-Szörény megyében szerzett képviselői mandátumot.

– Most a szomszéd megyének kedvezett a szerencse a visszaosztásnál, Kelemen Attila azonban a Hunyad megyei magyarságot is ugyanúgy képviseli, mint a krassó-szörényit, Déván és Resicán is nyit képviselői irodát. Az előző ciklusokban az RMDSZ Konstanca, Tulcea, vagy más regáti megyékben szerzett képviselői mandátumot a visszaosztásnál, onnan viszont nyilván nehezebb volt szem előtt tartani a dél-erdélyi szórványt. Hunyad és Krassó-Szörény sok mindenben hasonlít, nehézipari öröksége, szociális helyzete, a magyarság szórványjellege stb. megkönnyíti a közös képviseletet, Déva pedig aránylag közel van Resicához.

– Az év végén megalakult a PNL–USR–RMDSZ kormány, melyben a magyar alakulat jelentős súllyal rendelkezik, talán ez az elmúlt 30 év legjobb eredménye.

– Az RMDSZ politikai súlya valóban megerősödött, a Cseke Attila vezette regionális fejlesztési és a Tánczos Barna vezette környezetvédelmi tárcák a legfontosabbak közé tartoznak. A jobboldali kormány a fejlesztésekre helyezi a hangsúlyt, komoly lehetőségekkel rendelkezik az uniós pénzalapok révén, viszont két jelentős kihívással szembesül: a járvány és a gazdasági válság. A tárgyalások még folyamatban vannak koalíciós partnereinkkel a helyi tisztségek elosztásáról. Az RMDSZ 5 prefektusi és 10 alprefektusi tisztségre számít, ezek közül az egyik Hunyad megyének jut, ezzel szándékozzuk megerősíteni azokat a közösségeket, melyek önerőből gyenge eredményeket értek el. A szórványból támogatom az RMDSZ kormányban való részvételét, a kormányzás ugyanis számunkra nem cél, hanem eszköz. Négyéves stabil kormányzásra készülünk, mely révén hozzájárulhatunk az ország fejlesztéséhez, az erdélyi magyarság haladásához és a szórvány konszolidációjához egyaránt.

– Köszönöm szépen a beszélgetést!

– Én is köszönöm!

Chirmiciu András, Nyugati Jelen