Az egész ülésszakra rányomta bélyegét a Brexit, mutatott rá Winkler Gyula EP-képviselő Déván, ahol sajtótájékoztatón számolt be éves tevékenységéről, kiemelve, hogy az Európai Parlament 2016-2017-os ülésszakát több olyan markáns pillanat határozta meg, amely az unió további sorsát befolyásolja.
“Ősszel az ülésszak a brit népszavazás okozta sokk alatt kezdődött, de mondhatjuk, hogy kissé optimistábban zártuk az évet, a francia elnökválasztás eredményeinek köszönhetően. A megrögzötten Európa-párti Emmanuel Macron megválasztása a francia-német vonal megerősödését hozhatja, ami lényeges az Európai Unió jövőjét illetően” – magyarázta Winkler Gyula. Szerinte a most záruló ülésszakot meghatározta ez az összetett politikai és társadalmi helyzet.
“Ebben a felfokozott időszakban különösen fontosnak tartottam, hogy az emberek véleményét, elvárásaikat megismerjem és megértsem. Úgy gondolom, hogy a polgárok valódi változást szeretnének, hatékonyabb politizálást, több őszinteséget, nagyobb felelősséget és átláthatóságot. A politikusnak válaszolni kell ezekre az elvárásokra, ugyanakkor határozott jövőképpel, bátorsággal kell rendelkeznie, kezdeményező módon kell az eddig nem tapasztalt kihívásokra választ adnia. Párbeszédre van szükségünk, hogy visszaépítsük a társadalom különböző szegmensei között a bizalmat, különösen az emberek és a politikusok között” – fogalmazott az EP-képviselő beszámolójában. Véleménye szerint rendkívül fontos lenne, hogy a következő időszakban időt és energiát nem sajnálva minél többet beszéljenek az EU jövőjéről.
Winkler Gyula kitért EP-képviselői munkájának legfontosabb elemére, a kisebbségvédelmi kérdésekre. Elmondta, örömmel fogadta, hogy a Minority Safepack-et, a kisebbségi polgári kezdeményezést az első elutasítást követően idén áprilisban sikerült regisztrálni az EB-nél. ”A Lisszaboni szerződés vezette be a polgári kezdeményezést, ezt a rendkívül fontos eszközt. Amennyiben hét tagállam egy millió állampolgára aláírásával támogat egy bizonyos témájú petíciót, az Európai Bizottságnak kötelessége azzal a témával foglalkoznia. (…) Három évvel ezelőtt az RMDSZ az EU több nemzeti és nyelvi kisebbségek szervezetével közösen indította el a kisebbségvédelmi petíció regisztrálását, uniós nemzeti kisebbségvédelmi keretrendszer kidolgozását kérve. Az EB akkor elutasította a kezdeményezést, mi, bízva igazunkban a Luxemburgi Európai Bírósághoz fordultunk, amely idén számunkra kedvező döntést hozott. Az elmúlt öt év következetes munkájának eredménye volt ez, amelyet az RMDSZ és a többi európai kisebbségi szervezet közösen végeztünk” – számolt be, hozzátéve, jövő tavaszig a projektben résztvevő szervezeteknek legkevesebb egy millió aláírást kell összegyűjteniük hét különböző uniós országban. Az RMDSZ 250 000 támogató aláírás összegyűjtését tűzte ki célul, tájékoztatott az EP-képviselő.
Az uniónak, de Romániának is az egyik legnagyobb problémája, hogy egyre nagyobb a társadalmi egyenlőtlenség, ennek okait meg kell próbálni elhárítani. “A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban (INTA) kifejtett tevékenységem egy része ennek az egyenlőtlenségnek a csökkentését célozta. (…) Általában az INTA-ban pénzről beszélünk, arról, hogy a nemzetközi kereskedelem milyen hasznot hozhatna az EU-nak. De ha jobban megvizsgáljuk, azt látjuk, hogy egyes tagállamokban halmozódik a profit, mások a költségekkel maradnak” – mutatott rá Winkler. Kiemelte, hogy az acélipart vagy a műtrágya-ipart érintő szabályozások esetében tartotta fontosnak, hogy a kelet-európai tagállamokban, így Romániában is lehessen egyensúlyt kialakítani a költségek és a haszon között.
