Az Európai Parlament 2016-2017-os ülésszakát több olyan markáns pillanat határozta meg, amely az unió sorsát befolyásolja. Ősszel az ülésszak a brit népszavazás okozta sokk alatt kezdődött, most nyáron pedig a fiatal francia elnök, Emmanuel Macron megválasztásával és az egy éve még nem létező pártjának, a La République en marche-nak sikerével ért véget. Mindeközben az EU-t, de tulajdonképpen az egész világot felkészületlenül érte, hogy Donald Trumpot választották meg az Amerikai Egyesült Államok elnökének. Az új helyzet nemcsak gazdasági, hanem védelmi és biztonságpolitikai szempontból is arra kényszeríti az Európai Uniót, hogy újragondolja transzatlanti kapcsolatát. Az elmúlt egy év alatt nem csökkent a gazdasági migráns és menekültáradat nyomása, és sajnálatos módon a terrorista támadások az európai mindennapok részévé váltak. Ebből az ingatag helyzetből kiindulva, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tavasszal öt, az EU jövőjére vonatkozó forgatókönyvet mutatott be Fehér Könyvében.
llyen európai közhangulatban zajlott tevékenységem, az előre nem látható események gyorsan követték egymást, az európai vezetők pedig sokszor elhamarkodottan hoztak választ a történésekre. Ebben a felfokozott időszakban különösen fontosnak tartottam, hogy az emberek véleményét, elvárásaikat megismerjem és megértsem. Úgy gondolom, hogy a polgárok valódi változást szeretnének, hatékonyabb politizálást, több őszinteséget, nagyobb felelősséget és átláthatóságot. A politikusnak válaszolni kell ezekre az elvárásokra, ugyanakkor határozott jövőképpel, bátorsággal kell rendelkeznie, kezdeményező módon kell az eddig nem tapasztalt kihívásokra választ adnia.
Párbeszédre van szükségünk, hogy visszaépítsük a társadalom különböző szegmensei között a bizalmat, különösen az emberek és a politikusok között. Most az EU jövője a legfontosabb vitatéma, amelyet alaposan körben kell járni, időt és energiát nem sajnálva rá. Ha sor kerül a Brexit-re, akkor egyértelműen a 27-ek Európai Uniójáról beszélünk. A Juncker által vázolt öt forgatókönyv közül én egy hatodikban hiszek: a régiók és nemzeti közösségek Európai Uniójában. Mert a közösségek Európája csak akkor helyezheti az újjáépítés középpontjába az embert, ha valóban őszintén tiszteli a területén élő nemzeti, etnikai és nyelvi közösségeket. A következő években is aktívan részt fogok venni az EU jövőjéről szóló vitában, olyan szövetségeseket keresve, akik ugyanebben a járható útban hisznek. Véleményem szerint ez a vita a 2019-es európai parlamenti választások idején tetőzik, amikor már minden bizonnyal a 27 tagú EU polgárai választják meg az új testületet.
Igyekeztem tömören leírni azokat a körülményeket, amelyek az elmúlt egy év munkáját meghatározták. Arra törekedtem végig, hogy megtaláljam az egyensúlyt a következetesség és kreativitás között. Következetesen folytatni a megkezdett projekteket, ugyanakkor továbbgondolni, és új komponensekkel gazdagítani. Ugyanakkor olyan kreatív, új kezdeményezéseket elindítani, amelyek választ adhatnak a jelenlegi zavaros időszak kihívásaira.
Munkámban a romániai magyar közösség Európai Unió irányába megfogalmazott elvárásai, kisebbségként meghatározott törekvéseinket kalauzoltak. Mindvégig igyekeztem egyensúlyt tartani brüsszeli megbízatásom és otthoni közösségi és politikai feladataim között.
A 27 tagú EU jövője
Lényeges, hogy a következő időszakban a 27 tagú Európai Unióról többet beszéljünk. Fontos, hogy foglalkozzunk a Brexit következményeivel, de félő, hogy több szó esik majd Nagy-Britannia kilépéséről, mint arról, hogy mi lesz tovább az EU-val.
Strasbourgban januárban találkoztam a Lordok Házának küldöttségével. Elmondtam, a hatóságok tartanak a post-Brexit időszakától, ugyanis Nagy-Britanniában több mint 200.000 romániai állampolgár dolgozik vagy végez tanulmányokat. Arra is felhívtam a figyelmüket,hogy készüljenek fel arra, hogy a Nagy-Britanniával folytatott tárgyalások során az Európai Parlament száz százalékosan gyakorolni fogja hatáskörét és élni fog hatalmával.
Az Európa Néppárt máltai kongresszusán március végén egy olyan munkacsoport megalakulásában vettem részt, amelynek célja, hogy az EU összes régióját és tagállamát lefedő Kohéziós Politika megőrzése mellett érveljen és ehhez keressen megoldásokat. Májusban az Európai Parlament Kohéziós Politikáról szóló vitáján is azon az állásponton voltam, hogy ne csökkentsék 2020 után az EU strukturális és beruházási alapjait. Azt kértem, hogy a Kohéziós Politika további sorsát átlátható, konkrét érveken és realista felméréseken alapuló vitán döntsék el.
Márciusban mutatta be az EP plénuma előtt Jean Claude Juncker, az EB elnöke az EU jövőjéről szóló Fehér Könyvet, az azt követő vitán rámutattam, hogy mennyire fontos, hogy az EU visszanyerje a polgárok bizalmát. Úgy vélem, a legfontosabb az emberek mozgósítása, ösztönzése, hogy vegyenek részt az új Európai Unió megerősítésében.
Az Európai Gazdasági Közösség megalakulásának 60. évfordulójának tiszteletére februárban, Strasbourgban, az Európai Parlamentben a franciaországi Felsőfokú Honvédelmi Tanulmányok Intézete Franche-Comté központjával közösen a 27 tagú EU jövőjéről szerveztünk tanácskozást, a kérdést gazdasági, társadalmi és védelmi szempontokból is körbejártuk.
Az otthoni rendezvényeken is igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy a következő két évet meghatározza az EU jövőjéről szóló vita, és várhatóan a 2019-es európai parlamenti választások kampányában tetőzik. Ez az időszak pedig egybeesik Románia soros EU-s elnökségével, amely kiemelt pillanata az országnak és alaposan fel kell rá készülni.
Tevékenység az INTA-ban, az európai polgárok érdekeit képviselve
Az utóbbi egy évben az EP Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának, az INTA-nak a szerepe jelentősen megnőtt. Olyan gyorsan változó világban élünk, amely a külkereskedelmet is alakítja, formálja. Az Európai Parlamentnek és az INTA bizottságnak fontos szerepe lesz a Brexit tárgyalásokon és a transzatlanti kapcsolatok várható újraszabásában, amelyre minden előzmény szerint hamarosan sor kerül. Éppen ezért az INTA-ban kifejtett tevékenységem során elsősorban arra összpontosítottam, hogy az európai kis- és közepes vállalkozások globális piacon való érdekeit képviseljem, az európai ipar érdekérvényesítését támogassam a kiélezett világpiaci versenyben és nem utolsósorban a nemzetközi kereskedelemből származó jövedelmek méltányosabb elosztását szorgalmaztam az európai polgárok javára.
2017 elején a bizottság tagjai megerősítettek INTA alelnöki tisztségemben, a mandátum felénél tartott alakuló ülésen újabb két és fél évre kaptam bizalmat.
Két évnyi hivatalos és informális tárgyalás, egyeztetés, vita után, az Európai Bizottság, Európai Unió Tanácsa és a parlament közötti háromoldalú megbeszéléseket követően 2017 márciusában, Strasbourgban a plénum elfogadta a konfliktusos övezetekből származó ásványok behozatalát szabályozó rendelettervezethez készült jelentésemet. Ennek célja, hogy felszámolja a kapcsolatot a bányászat és ásványkereskedelem, valamint a fegyveres konfliktusok finanszírozása között. A rendelet az ón, tantál, volfrám és ezek ércei, valamint az arany – a szaknyelvben 3TG-nek (azaz the 3T’s and gold) is nevezett ásványok behozatalára, kereskedelmére vonatkozik. A jelentés mérföldkővé vált az európai szabályozásban, irányadóként használják az EP napirendjén szereplő, a textiliparra vonatkozó rendelettervezet kidolgozásában, amely ugyancsak áltáthatóságot és méltányosságot ösztönöz a textilipari ellátási lánc folyamatában, különös tekintettel a dolgozók jogainak tiszteletben tartására.
Kezdeményezésemre tavaly ősszel az Európai Parlamentben első alkalommal szervezték meg a Kereskedelmi politika napját (Trade Policy Day), amikor az EU kereskedelmi és beruházási politikáját, valamint a kereskedelmi politikák demokratikus legitimitását elemeztük, vitattuk meg. Az eseménye jelen voltak Cecilia Malmström kereskedelmi biztos mellett a Kereskedelmi Világszervezet, a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, az OECD képviselői, az európai parlamenti képviselők, az érintett gazdasági szereplők és civil szervezetek képviselői. Hangsúlyoztam, hogy téves az a törekvés, mely szerint az EU kereskedelmi politikáját vissza kellene utalni nemzeti hatáskörbe, ugyanis a globális világban, amelyben élünk, egyetlen tagállamnak sincs esélye, hogy egyedül releváns gazdasági vagy kereskedelmi szereplő legyen, csak egységes Uniónak lesz megfelelő gazdasági és kereskedelmi ereje, hogy a világkereskedelmi történéseket alakítani tudja.
Az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás, a CETA támogatója vagyok, mert meggyőződésem, hogy az egyezmény az európai, így a romániai gazdaságnak is előnyére vélik. Ugyanakkor a romániai állampolgárok vízumkötelességének feloldását szorgalmaztam, ellenkező esetben a CETA ratifikálásának elhalasztását javasoltam.
Továbbra is vállaltam a hazai acélipar érdekeinek képviseletét, hiszen az európai piac a kínai túltermelés következményeivel küszködik. Az EU-Kína kapcsolatokat felügyelő monitoring csoportjának koordinátoraként ebben a témában szerveztem márciusban egy vitát az EB és az EU kínai kereskedelmi kamarájának képviselőivel, hogy megoldást találjunk erre a problémára.
Részt veszek az INTA keretében zajló, a műtrágyák forgalomba hozásával kapcsolatos rendeletjavaslatról szóló vitákon, az a célom, hogy Románia esetében legyen átállási időszak, amíg életbe kell léptetni az európai standardokat.
A Moldova Köztársaságnak nyújtott második makroszintű pénzügyi támogatási program árnyék-jelentéstevője voltam, első alkalommal, 2010-ben jelentéstevőként vittem végig ezt az ügyet. Nem értettem egyet azzal az EP-ben eléggé elterjedt véleménnyel, mely szerint állítsuk le a pénzügyi támogatási programot. Épp ellenkezőleg, azt szorgalmaztam, hogy feltételek teljesítéséhez kössük a segély átutalását, a bankszektor, az igazságügy reformjának, a kormányzati eredményeknek megfelelően.
Árnyék-jelentéstevője voltam a pálmaolaj és az esőerdők kiirtására vonatkozó indítvány bizottsági véleményezésnek. Az általunk összeállított dokumentumban rámutatunk annak szükségességére, hogy a tanúsítási rendszerek garantálják a valóban fenntartható pálmaolajat, olyan előírásokat szorgalmazva, amelyek a biológiai sokféleség és a munkakörülmények hatékony védelmére irányulnak, ugyanakkor segítenek a nullához közeli szinten tartani az erdőirtás mértékét.
Következetesség a nemzeti kisebbségek képviseletében
Történelmi hiba az a makacsság, amellyel az Európai Unió a szőnyeg alá söpri az európai nemzeti és nyelvi kisebbségek problémáit, fogalmaztam szeptemberben az EB elnökének évértékelő beszédének megvitatásakor. Ez alkalommal is hangsúlyoztam, a Bizottság politikai akaratára van szükség ahhoz, hogy megszülessen az uniós nemzeti kisebbségvédelmi keretrendszer.
Márciusban egy írásbeli hozzászólásomban mutattam rá, hogy régióiból építkezve, az EU hatékonyabbá válik és képes lesz a helyi gazdaság erejét felmutatni. Az összes nemzeti, etnikai és nyelvi közösséget őszintén értékelve, a közösségek Európája valóban az embereket, a polgárokat helyezi az újjáépítés középpontjába
Üdvözöltem az EP új elnökének, Antonio Tajani nyilatkozatát, amelyben arról beszélt, hogy a nemzeti és nyelvi kisebbségek fontosak az Európai Uniónak. Májusban Sógor Csaba EP-képviselő kollegámmal közösen voltunk házigazdái a Hit the Road — Minority Safepack Initiative című FUEN konferenciának, amely éppen Antonio Tajani védnöksége alatt zajlott. Ebből az alkalomból is kifejtettem, az EB-nél áprilisban regisztrált kisebbségi polgári kezdeményezés sikere az európai kisebbségek szolidaritásán múlik. A tömbben, vegyes környezetben, illetve szórványban élő romániai magyarság az EU összes lehetséges kisebbségi helyzetét lemodellezi, és erdélyi magyarként az a tapasztalatom, hogy a megmaradás kulcsa a szolidaritás. Európai szinten is szolidaritásra van szükség a kisebbségek között, csak így vihető sikerre a kezdeményezés.
A májusi FUEN kongresszuson, amelynek Kolozsvár adott otthont, arra emlékeztettem a jelenlevőket, hogy az Európai Parlamentben, a FUEN képviselői és a Kisebbségi Intergroup együttműködéséből született meg az ötlet, hogy az európai polgári kezdeményezést, az EU demokratikus eszközét használjuk fel a nemzeti kisebbségek elismertetésére. A folyamatban kulcsszerepet játszott az RMDSZ. Ez alkalommal méltattam Vincze Lórántnak, a FUEN elnöke teljesítményét a polgári kezdeményezés ügyében. A FUEN kongresszus keretében, május 20-án ünnepi hangulatban indították el Bonchidán, a Bánffy kastély udvarán a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtési kampányát.
Kulturális örökség – az európai közösségek kohéziójának fenntartója
Az RMDSZ 2012-ben indította a Szórvány Cselekvési Terv részét képező, elsősorban diákokat, iskolákat megcélzó Örökségünk Őrei – Fogadj örökbe egy műemléket programot. A kezdeményezés sikerét mutatja, hogy mára Erdély nyolc megyéjében folyik az örökségvédelmi munka és nevelés, ezekben a megyékben tizenkilenc iskola és diákszervezete kapcsolódott be a mozgalomba. Büszke vagyok, hogy részt vehettem ennek a projektnek a kidolgozásában, továbbfejlesztésében, úgy vélem, mára az Örökségünk Őrei mozgalom és vetélkedő megérett arra, hogy európai szinten is népszerűsítsük, terjesszük, mint bevált gyakorlatot. Véleményem szerint az erős helyi identitás kiegészíti az európai identitást, de ez a kapcsolat magától nem születik meg, céltudatos erőfeszítésekre van szükség, olyan programokra, amelyek összekötik a szülőföld szeretetét az európai értékekkel. Erdélyben sikerült egy jó eszközt létrehozni arra, hogy összekapcsoljuk a helyi és európai identitást. Júniusban az idei tanév Örökségünk Őrei vetélkedő nyertes csapatait láttam vendégül, ötven brassói, dévai és kolozsvári diák és kísérőtanáraik érkeztek Brüsszelbe és vettek részt azon a kerekasztal beszélgetésen, amelyen az erdélyi örökségvédelmi programot mutatták be, mint európai jó gyakorlatot. A Navracsics Tibor EU-biztos védnöksége alatt zajló esemény a 2018 – Kulturális Örökség Európai Évének jegyében zajlott. Mint ismeretes, az Európai Parlament áprilisban fogadta el, hogy a következő esztendőben a Kulturális Örökség Európai Éve lesz. Ez jó alkalom számunkra, hogy az RMDSZ örökségvédelmi programjára európai támogatást pályázzunk.
Nemes feladat kulturális örökségünkkel foglalkozni már csak azért is, mert az meghatározza identitásunkat, világképünket. Az épített örökség dokumentálja az elmúlt évszázadokat, műemlékeink, emlékműveink transzilván létünket tanúsítják. Februárban az ARTEC nemzetközi kulturális együttműködési projektet és a bonchidai Bánffy-kastélyban található Művészetek és Mesterségek Központjának létrehozását bemutató vándorkiállítást hoztuk el Brüsszelbe, Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnökének közvetítésével.
Szociális gondoskodás
Jó gyakorlatok a gyermekvédelem és a szociális szolgáltatások területén az EU-ban címmel októberben tartottunk konferenciát, amelyen Erdélyből kilenc, gyermekvédelem és más szociális területen tevékenykedő szervezet képviselői vettek részt. Előadást tartott Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Böjte atya is. Ugyanabban a hónapban strasbourgi felszólalásomban is igyekeztem rávilágítani arra, hogy a szociális rendszer működtetése ugyan tagállami kompetencia, de sürgősen át kell vennünk az európai jó gyakorlatokat, mert ezek segítségével lehet megoldani azokat a rendellenességeket, amelyekkel az erdélyi magyar civil és egyházi szervezetek küszködnek. Az államnak segíteni, nem pedig akadályozni kell ezek nemes tevékenységét, ahogy ez most Romániában történik.
Februárban már arról kellett sajnos beszámolnom az EP-ben, hogy ellehetetlenítik Romániában a szociális tevékenységet végző civil szervezetek munkáját, ezáltal éppen a társadalom legsérülékenyebb tagjait hozzák nehéz helyzetbe. Érthetetlen és önkényes döntésnek tartottam, hogy a munkaügyi minisztérium rajtaütésszerűen, magyarázat és előzetes bejelentés nélkül majdnem felére csökkentette a szociális szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek támogatását.
Márciusban a nagyváradi Caritas Catolica segélyszervezet küldöttsége és Derzsi Ákos,az RMDSZ szenátora Brüsszelben köszönte meg a 85 éves Ad van den Brand évtizedes támogatását. A találkozón jelen volt Lambert Van Nistelrooij EP-képviselő, akivel a Regionális Fejlesztési Bizottságban dolgozunk együtt.
Tevékenységem során mindig támogattam a szociális kezdeményezéseket, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetében arról döntöttünk tavaly nyáron, hogy a magyar iskolában tanuló, előkészítő osztályos kisdiákoknak tanszercsomagot ajándékozunk, hogy a szülők válláról levegyünk az iskolakezdés anyagi terheiből.
Következetesen bátorítottam a nők közéleti szerepvállalását, örömmel fogadtam az RMDSZ Nőszervezetének megalakulását. Így nem is volt kérdés számomra, hogy csatlakozom a Nőszervezet NEEEM – Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom – című kampányához. Biró Rozália, a Nőszervezet elnökének meghívására részt vettem a váradi nőszervezeti kongresszuson, ahol támogatásomról biztosítottam a hölgyeket és további együttműködést ajánlottam.
Áprilisban üdvözöltem, hogy az Európai Parlament elfogadta a Jelentést a nőkről és szerepükről a vidéki térségekben. A dokumentum kitér arra is, hogy szükség van az erőszakot szenvedett áldozatok védelmére szakosodott szolgáltatások bővítésére, ugyanis vidéki környezetben az ilyen típusú, intézményesített segítség alig van.
Fiatalok az EU jövőjének alakítói
A fiatalok támogatása közéleti munkám gerincét képezik, szívesen vagyok partner minden olyan kezdeményezésben, amely az ifjúság érvényesülési lehetőségeit gazdagítja. Máltán, az Európai Néppárt kongresszusán a fiatal vállalkozóknak szóló Erasmus program bővítését, költségvetésének növelését szorgalmaztuk, hogy minél több fiatalhoz eljusson a program. Az osztrák Paul Rübig EP-képviselővel közösen és a SME Europe, az EPP kis- és közepes vállalkozásokat támogató lobbiszervezetével együttműködésben kezdeményezett kongresszusi határozatban kérik az Európai Bizottságot, hogy jelentős mértékben emelje meg az Erasmus – fiatal vállalkozóknak program költségvetését, hogy 2025-ig 30.000 pályázót finanszírozhassanak, jelenleg ugyanis 10.000 pályázóval számolnak 2020-ig.
Márciusban az AmCham EU által szervezett kerekasztalon arra hívtam fel a figyelmet, hogy az oktatási rendszerek elmaradtak a mindennapok realitásától, nem veszik figyelembe a munkaerőpiaci szükségleteket, ezek a hiányosságok pedig rendkívül negatívan befolyásolják a fiatalok jövőjét.
Az elmúlt egy évben folytattam együttműködésemet a Magyar Ifjúsági Értekezlettel, rendszeresen részt veszek rendezvényeiken, gyakornoki programomat a MIÉRT-tel közösen működtetjük, közös kiadványokat jelentetünk meg, ebben az ülésszakban a vállalkozni akaró fiataloknak állítottunk össze pályázati kisokost. Novemberi vajdahunyadi szórványkonferenciájukon arra biztattam a fiatalokat, vegyenek aktívan részt a közélet alakításában.
Hunyad megyében indult az RMDSZ második örökségvédelmi programja, az RMDSZ Hunyad megyei szervezete és az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének kulturális főosztálya közösen szervezte a vajdahunyadi régészeti tábort, ahol egyetemisták és középiskolások közösen dolgozott. A régészeti szakgyakorlaton Erdély egyik legjelentősebb, Szent István korabeli ispánsági várának árkát kutatták a fiatalok.
SME Europe – a KKV-ék aktív támogatója
Az EPP kis- és közepes vállalkozásokat támogató lobbiszervezetének első alelnökeként kiemelt feladatom az európai KKV-ék érdekeinek képviselete. Ősszel a CETA hatását, nyár elején a Brexit és várható következményeit dolgoztuk fel a SME Europe által szervezett munkareggeliken.
2017-ben közreműködésemmel a SME Europe és az Európai Néppárt képviselőcsoportja közösen jelentetett meg Erdélyről egy olyan kiadványt, amely a térség megyéinek gazdasági és beruházási lehetőségeit mutatja be.
Hunyad megyei RMDSZ – a magyar közösség szolgálatában
A 2016-os önkormányzati és parlamenti választások jó lehetőséget biztosítottak az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének, hogy megerősítse célkitűzéseit, áttekintse prioritásait. Az oktatás, a magyar közösség jogainak megerősítése, a vidék modernizálása és az infrastruktúra fejlesztése, a családok jóléte és biztonsága – erre a négy pillére építettük választási kampányunkat, de ezek a prioritásaink is Hunyad megyében. Őszi kampányunkat, Kelemen Hunor szövetségi elnök részvételével indítottuk, aki a Magyar Állandó Konferencia ülésén vett részt szeptemberben. Hunyad megyében 2017-et a Közösségi programok évének szánjuk, ugyanis két olyan esztendő következik, amikor nem lesznek választások Romániában, ezért itt az ideje, hogy ismét a közösségépítésre fektessük a hangsúlyt, figyeljünk az emberek igényeire és találjuk meg a módját, hogy a Hunyad megyei magyar közösségre jellemző szolidaritást még jobban megerősítsük.
Az RMDSZ májusi, zilahi kongresszusát szórványpolitikusként mérföldkőnek tartom, ugyanis alapszabályzatban rögzítettek egy olyan alapelvet, amely az erdélyi magyar közösség belső szolidaritását erősíti. A határozat szerint az RMDSZ parlamenti listáin rotációs alapon mindig biztos bejutó helyen szerepel egy olyan jelölt, aki szórványmegyéből származik, és emiatt soha nem juthatna be megyei listán a parlamentbe. A kongresszus részeként szervezték meg Kémeren az Innovatív vállalkozások című fórumot, ahol arra hívtam fel az erdélyi magyar vállalkozók figyelmét, hogy a következő 3-4 esztendőt maximálisan ki kell használni, jó lenne minden elérhető pályázati forrást lehívni és felhasználni, a várható változásokra pedig a legjobban úgy lehet felkészülni, hogy a vállalkozók megerősítik a saját szakmai ágazati érdekvédelmi szervezeteiket.
Erdélyi szórványközösségünk talán egyik legambiciózusabb elképzelése a lozsádi falurevitalizációs terv, amelyet Hunyad megyei RMDSZ és a református egyház közösen kezdeményezett. A Magyar Szórvány Napján Vajdahunyadon bemutatott elképzelések szerint a következő három évben olyan konkrét projekteket, terveket dolgozunk ki, indítunk el, amelyek a drámaian megfogyatkozott közösség életébe új lendületet, megújulást hozhatnak. Meggyőződésem, hogy 2020-ban a település 700. éves évfordulójának megünneplése Lozsádon mindenképpen jeles pillanat lesz, viszont, ha sikerül a revitalizációs tervünket beindítani, akkor megváltozott faluképpel, reményteljes közhangulatban, megerősödött, életre kapott közösséggel ünnepeljük a jeles évfordulót.
