Fennáll a veszélye, hogy 2020 után újragondolják a Kohéziós Politikát és a Közös Agrárpolitikát annak következtében, hogy az egyes nyugati tagországokban nagy a nyomása migránsválság miatt és hogy alacsony egyes kelet-európai tagállamok uniós forrásfelhasználásának aránya; ha erre sor kerül, akkor Románia lesz az egyik nagy vesztes – hívta fel a figyelmet Winkler Gyula európai parlamenti képviselõ hétfõi, dévai sajtótájékoztatóján.
Az EP-képviselõ rámutatott, hogy az Európai Parlamentben már beszélnek a jelenlegi hét éves költségvetési idõszak (2014-2020) jövõre esedékes felülvizsgálatáról, ami újból felszínre hozza a kelet és nyugat közötti feszültséget. “Múlt héten az Európai Parlamentben Strasbourgban a jövõ év költségvetési prioritásairól szavaztunk, ez az elsõ lépése a 2017-es költségvetés elõkészítésének. (…) Ismét lehetett érzékelni, hogy két tábor van: kelet és nyugat. (…) A két legfontosabb alap a Közös Agrárpolitika és a Kohéziós Politika, amely együtt az alapok kétharmadát jelenti, ennek a két közpolitikának a haszonélvezõi fõleg az EU keleti tagországai ” – magyarázta Winkler Gyula. Elmondta, hogy vannak már olyan tagállamok, amelyek a két alap forrásainak átcsoportosítását szorgalmaznák, hogy ily módon finanszírozzák a migránsválság költségeit. “Az EU már utalt a Törökországnak ígért három milliárdos keretbõl, most azonban Törökország újabb három milliárdot kért, meg kell ugyanakkor oldani a parti õrséget és szükség van a menekülttáborok finanszírozására is. Vannak olyan tagállamok, amelyek szerint mindezek finanszírozása megoldható, ha az EU két legnagyobb közpolitikájától vonnak meg forrásokat, hiszen egyes keleti tagállamok amúgy sem teljesítenek jól az európai alapok felhasználását illetõen. (…) A tárgyalások már megkezdõdtek a 2020 utáni uniós költségvetési tervezésrõl. Felmerült a Közös Agrárpolitika és a Kohéziós Politika költségvetésének csökkentése, a fõ érv pedig az, hogy alacsony az európai alapok felhasználási aránya egyes keleti tagállamokban” – mondta az EP-képviselõ.
Szerinte az ilyen problémákat Romániában akkor vitatják meg, amikor a válság már kirobbant és meleg helyzetben nem biztos, hogy a vita a legjobb eredményhez vezet. “Nekünk nincs türelmünk, hogy idõben megvitassuk ezeket a kérdéseket. Ilyen kérdés például Kína piacgazdasági státuszának elismerése, amely nagy csapást jelent az európai iparnak, különös tekintettel az acéliparnak. Vagy hasonló kérdés az energiaunió. Majd amikor kitör a botrány, akkor kezdünk arról beszélni, hogy miért van vagy nincs erre vonatkozó stratégiája Romániának. (…) A következõ krízis Romániában várhatóan jövõ évben tör ki, amikor arról fognak beszélni, hogy 2020 után milyen közpolitikák szerint mûködjön az Európai Unió. Ne feledjük el, hogy a 2014-2020-as idõszakra Románia csak a Kohéziós Politika keretébõl több mint húsz milliárd eurót használhat fel. Mindezekrõl nem beszélünk idõben és majd amikor helyzet van, akkor meg olyan újságcímek jelennek meg, hogy Brüsszel eldöntötte, nem ad több pénzt Romániának” – hangsúlyozta Winkler Gyula, rámutatva, hogy miért lenne fontos az európai kitekintés.
