Átcsoportosítja az Európai Unió a kohéziós alapokat – ezeket a pénzeket válságkezelésre használhatják a tagállamok. Az erre vonatkozó javaslatot az Európai Bizottság dolgozta ki, már az állam- és kormányfők is rábólintottak, az Európai Parlament pedig ma távszavazással dönt róla.
Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő lapunknak elmondta, szerdán délután szervezték a távfrakcióüléseket, és miután az Európai Néppárt (EPP) támogatja a kezdeményezést, valószínűleg az átmegy a mai ülésen. Különben a kormányok képviselői, így a román kormány is már hétfőn elkezdte a tárgyalásokat az EU-val erről az intézkedésről. Az EB javaslata szerint a kohéziós alapokat három területre lehet átcsoportosítani: közegészségügyi rendszerek ellátása, kis- és közepes vállalkozások, valamint a munkaerőpiac támogatása.
Az élet, az egészség mindenekelőtt
A legfontosabb célkitűzés az élet és az egészség védelme, ezért a kohéziós alapok egy részét a közegészségügyi rendszerek ellátására lehet fordítani a következő időszakban. Winkler Gyula hangsúlyozta, ez azt jelenti, hogy a kórházak számára szükséges berendezéseket, például lélegeztetőgépeket, tesztelőrendszereket lehet vásárolni, de bármilyen szükséges műszert az egészségügyi ellátáshoz. Ugyanakkor a fogyóanyagok beszerzésére is felhasználható, védőmaszkok, kesztyűk, ruházat vagy fertőtlenítő vásárlására, hiszen minderre a járványhelyzetben nagy mennyiségben van szükségük az egészségügyi alkalmazottaknak. Ugyancsak ehhez a fejezethez tartozik az ideiglenes beavatkozások finanszírozása, tehát ha például köz- vagy magántulajdonban levő helyiségeket, például szállodákat kell berendezni karanténnak.
A gazdaság védelme, a kkv-k támogatása
A kis- és közepes vállalkozások jelentik a gazdaság motorját, ezek tartják fenn a munkahelyek nagy részét, ezért a második célkitűzés rájuk vonatkozik – részletezte a szakpolitikus. Rámutatott a jelenlegi helyzetben a támogatásnak nagyon sok formája lehet, de mindegyikhez pénz kell, és ezeket lehet megfinanszírozni az átcsoportosított alapokból. Hogy a vállalkozók kamatmentes hitelekhez jussanak, a garancialapot tőkésíteni kell, de arra is pénzügyi háttér kell, ha az állam egy időre felfüggeszti az adók és illetékek befizetését. Winkler Gyula ugyanakkor kiemelte, ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy az állam törlessze a vállalkozók felé felhalmozott adósságait, a visszaigényelt áfát, a hónapokkal elmaradt táppénzkifizetéseket, törlessze az elvégezett beruházásokra kiállított számlák értékét. A kényszerszabadságok idején járó 75 százalékos béreket is az államkasszából fizetik. Ezeket mind fedezni lehet az átcsoportosított uniós pénzekből, és ezek az összegek végül mind a kis- és a közepes vállalkozásokhoz kerülnek, szögezte le az EP képviselő.
Közvetlen kifizetés a munkavállalóknak
A munkavállalók közvetlen támogatására is fel lehet használni az EU-s pénzeket, hiszen, ha valaki elveszíti a munkahelyét a járvány ideje alatt, már áprilisban közvetlen támogatást kell hogy kapjon. „Sok családnak nincs tartaléka, ha egyetlen kereső van a családban, és ő elveszíti az állását, gyorsan szükség van támogatásra a mindennapi megélhetéshez, ezért a közvetlen kifizetésekre is lehetőséget teremt az EB” – avatott be a részletekbe a politikus. Hozzátette: ez nem szociális segély, ám a munkaerőpiaci intézkedéseknél nem adtak pontos meghatározást, mert minden tagországban más szabályozások vannak érvényben. Németország például a 2008-as gazdasági válság idején már kipróbált módszert alkalmazza: a kormánytámogatás ára, hogy a vállalkozók csökkentett munkaidőben megtartsák az alkalmazottaikat. Tehát három órában foglalkoztatják, azt kifizetik, és a többit pótolja az állam, a munkaviszony nem szűnik meg. Romániában a kényszerszabadságra járó bértámogatások fedezésére is használhat fel az állam uniós forrást. „A legfontosabb, hogy a kormány ezen a területen már a következő napokban gyorsan lépjen” – szögezte le Winkler Gyula.
Hárommilliárd euró még idén mozgósítható
A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak elsősorban a saját költségvetésükből kell fedezniük ezeket a kiadásokat, de ha a büdzsében nincs erre pénz, akkor az átcsoportosított uniós forrásokat is felhasználhatják. Romániának azonnal a rendelkezésére áll több mint félmilliárd euró, ezt az összeget erre az évre már kifizették Romániának, de még nincs elköltve. Ha nem az eredeti célra, hanem válságkezelésre használják, be kell nyújtani a szükséges dokumentációt, és a konkrét új projektekre meg kell szerezni a hozzájárulást. További mintegy 600 millió euró áprilistól válik elérhetővé, ez az összeg az ország 2021-re esedékes előlegei. „Romániának összesen 3 milliárd euró uniós pénz állhat a rendelkezésére a fel nem használt kohéziós alapokból. Ez az összeg a lehívás mértékében áll az ország rendelkezésére” – figyelmeztetett Winkler Gyula. Hangsúlyozta: ez jelentős támogatás, hiszen a romániai bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százaléka. Románia nagy deficittel zárta az elmúlt évet, ezért fontos, hogy az uniós pénzeket lehívja, a kormány letegye a vonatkozó projekteket, mert azt a pénzt még ebben az évben teljesen megkaphatja – összegzett az EP-képviselő.
