Új uniós javaslat a beruházás-vitarendezési mechanizmusról szóló TTIP-fejezethez

Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselõje, az EP Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának (INTA) alelnöke szerint, a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségi megállapodás (TTIP) részeként létrejövõ új beruházás-vitarendezési mechanizmus számos kétoldalú beruházási megállapodás felülvizsgálatát is eredményezheti az uniós tagállamok között.

Az INTA hétfõi gyûlésén, az EB ismertette új javaslat-tervezetét, amelyet az Unió tárgyalói az amerikai partnereknek fognak elõterjeszteni. Az új beruházás-vitarendezési mechanizmus a jelenleg tárgyalási folyamatban lévõ TTIP megállapodás része lesz. Tervek szerint, az új rendszer helyettesíti a közvélemény által bírált ISDS (beruházó és állam közötti vitarendezési) mechanizmust.

“Üdvözlöm a Bizottság javaslatát, mivel válaszol a közvélemény elõtt nyilvánosan megfogalmazott aggályokra, de különösen az egyes uniós tagállamokban kifejtett aggodalmakra. Határozottan szükségünk van egy beruházás-vitarendezési mechanizmusra, de ugyanakkor átláthatóságra és kiszámíthatóságra is szükségünk van, úgy a befektetõk számára, akik meg akarják védeni a beruházásaikat a visszaélések, a kisajátítás és a diszkrimináció ellen, mint pedig az államok és kormányok számára, akik törvényhozói jogukat épségben kell megõrizzék, hiszen ez a nemzeti szuverenitás természetes velejárója.” – nyilatkozta Winkler. 

Az RMDSZ EP képviselõje szerint az EB által javasolt új rendszerben, egy 15 tagú állandó bíróság, valamint egy 6 tagú fellebbviteli törvényszék is szerepel. A rendszer célja, hogy megszüntesse a bírák esetében felmerülõ összeférhetetlenség lehetõségét, azáltal, hogy egy átlátható mechanizmus révén nevezik ki õket. A szabályzat világosan kimondja, hogy az EP által megfogalmazott TTIP ajánlása szerint, a tagállamok nem korlátozhatók jogalkotási hatáskörükben, a beruházás-vitarendezési bíróságok ítéletei által.

“Üdvözlöm az EB javaslatát, amelynek célja, hogy megreformálja a régi – ISDS – vitarendezési rendszert, amely már jó ideje nem felel meg az elvárásoknak. Felvetõdik viszont egy olyan probléma, amely nem kapcsolódik ugyan közvetlenül a TTIP megállapodáshoz, de nagyon fontos sok uniós tagállam számára. Az elmúlt évtizedekben számos kelet-európai állam, ma már Európai Uniós tagállam, Kétoldalú Beruházási Megállapodást kötött nyugat-európai országokkal, akik szintén tagjai az EU-nak. Ezen megállapodások többsége ISDS vitarendezési mechanizmust is elõír. Remélem, hogy az amerikai partnerekkel folytatott tárgyalásokat követõen, az EB javaslata a TTIP részévé válik. Ezzel együtt úgy vélem, hasznos lenne felülvizsgálni az uniós tagállamok közötti kétoldalú beruházási megállapodások hálózatát. Úgy gondolom, érdemes lenne egy, az EU-n belüli szerzõdések megreformálását célzó, kétoldalú tárgyalások folyamatát kezdeményezni. Ennek eredményeként két lehetséges megoldás körvonalazódhatna: az amúgy is elavult megállapodások hatályon kívül helyezése, vagy a régi ISDS rendszer megszûntetése és annak helyébe egy új mechanizmus bevezetése. Ez egy összetett feladat, amelyben az EU csak részleges hatáskörrel rendelkezik, hiszen a jogi kompetenciák részben az aláíró feleknél testesülnek meg. Ezzel együtt a kérdést fel kell vetni és az európai kormányok napirendjére tenni” – fogalmazott felszólalásában Winkler Gyula.

Jelenleg Romániának 21 Kétoldalú Befektetési Megállapodása van érvényben az EU különbözõ tagállamaival, közöttük: Hollandia, Svédország, Franciaország, Lengyelország, Nagy-Britannia. Ezek többsége ISDS vitarendezési mechanizmust is tartalmaznak.