Az RMDSZ európai parlamenti képviselői nem értenek egyet a környezetvédelmi adó kivetésével a háztartásokra, és diszkriminatívnak tartják, hogy 2035-től csak elektromos autók hozhatók forgalomba az Unióban, az alternatív hajtásúak nem – fejtette ki Winkler Gyula a szerdai strasbourgi szavazás után. Míg előbbi kérdést elvetette egyelőre az Európai Parlament, utóbbit megszavazta. Az RMDSZ-es EP-képviselő szerint a vita fő tárgyát ezután az átállás időszaka, a fokozatos bevezetés és az egységes uniós támogatás jelenti.

Mint beszámoltunk róla, az Európai Parlament képviselőinek többsége szerdán Strasbourgban elutasította az uniós szén-dioxid-kereskedelmi rendszer (ETS) kiterjesztésére, a szén-dioxid-határadó bevezetésére és a szociális klímavédelmi alap létrehozására vonatkozó javaslatokat. Ezek a Fit for 55 (Irány 55 százalék) elnevezésű uniós klímavédelmi csomag kulcsfontosságú részeit képezik. Hogy mit jelenthet ez, és milyen következményekkel járhatnak majd a klímavédelmi javaslatok a kelet-közép-európai, azon belül az erdélyi magyar polgárokra, Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselőt, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) tagját kérdeztük.

Az Európai Bizottság tavaly júliusban mutatott be egy olyan 13 törvényből, illetve törvénymódosításból álló csomagot, amelyet Irány 55 százaléknak nevezett el – idézte fel az uniós törvényhozó. A cím a károsanyag-kibocsátás mértékének csökkentésére utal, ami azért szükséges, mert „láthatjuk most már sajnos otthon is, Erdélyben a klímaváltozás tagadhatatlan jeleit”. Winkler szerint, ha azt szeretnénk, hogy nemcsak az unokáinknak, hanem a dédunokáinknak is jusson friss levegő, tiszta víz és egészséges környezet, csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást.

„Ezt könnyű így kijelenteni, de bonyolultabb véghezvinni, és áttekinteni azt a csomagot, ami a 13 elemből áll. Ebből nyolc volt napirenden ezen a héten az Európai Parlamentben, a nyolc közül pedig három szoros kapcsolatban van egymással” – mondta. A három közül az első a környezetvédelmi adónak nevezett csomag, azaz a kibocsátás-kereskedelem szabályozása, amely kiterjesztené a kibocsátásokkal kapcsolatos zöldigazolványok rendszerét a háztartási fűtésre és a személyszállításra is.

A másik a szociális klímaalap, amely a környezetvédelmi adónak „az egyenes következménye”. „Tudniillik abból a bevételből, amit az új kibocsátás-kereskedelem fog generálni, támogatni akarja az Európai Unió a rászorulókat, tehát az energiaszegénységben szenvedő, vagy a hátrányos helyzetben lévő régiókat” – sorolta Winkler Gyula.

A harmadik vitatott kérdés a karbonvám volt – ez arról szól, hogy bizonyos nagy energiafelhasználású gazdasági ágazatokban, például a cementgyártásban, műtrágya vagy műanyag tárgyak előállításában a kibocsátás-kereskedelem plusz környezetvédelmi költségeket ró ki ezekre a cégekre, ezért sokkal olcsóbb lenne importálni az Európai Unión kívülről, az viszont tönkretenné az EU gazdaságát. „Ezért kell egy olyan adótípust alkalmazni, amely ellensúlyozza ezt, tehát tulajdonképpen megvédi az európai cégeket” – magyarázta az RMDSZ-es képviselő.

„Nem akarjuk a háztartásokat és a gépjármű-tulajdonosokat terhelni az adóval”

„A környezetvédelmi adóval kapcsolatban az a kifogásunk nekünk is, az RMDSZ képviselőinek, hogy mi nem kívánjuk a háztartásokra vagy a személyszállításra, pontosabban a személygépkocsikra, a magán mobilitásra kiterjeszteni ezt az adót. Szerintünk, ha ez meg is történik, akkor fokozatosan, sok éven át kell bevezetni, és legelőször ki kell próbálni, hogyan működik a szociális klímaalap, hogy képes-e megfelelő segítséget nyújtani a rászoruló állampolgároknak. Ezért mi, az RMDSZ EP-képviselői ellene szavaztunk a kibocsátás-kereskedelem szabályozásának, és ellene szavazott a parlament többsége is, tehát ez a javaslat elbukott, visszautalta a parlament a szakbizottsághoz újraelemzés végett” – mondta el a Maszol megkeresésére Winkler Gyula.

Ugyanakkor, mivel a három javaslat szoros kapcsolatban van egymással, a parlament nem ejtette meg a végszavazást a szociális klímaalapról, és elhalasztotta a karbonvámról szóló törvény vitáját is.

2035-től csak elektromos új autók hozhatók forgalomba

Ezektől függetlenül több más javaslatot, például a kibocsátás-kereskedelmet a légiszállításban, megszavazta a parlament, illetve egy további jogszabály ment át a parlamenten, éspedig a széndioxid-kibocsátás korlátozása a személygépkocsik esetében. „Ennek ellene szavaztunk mi, RMDSZ-esek, de átment a jelentés abban a formában, hogy 2035 után nulla kibocsátású autókat lehet csak beíratni a forgalomba az Európai Unióban. Ez konkrétan azt jelenti, hogy csak villamos meghajtás lesz engedélyezve az új autók esetében. Mi ezt azért nem tartjuk jónak, mert a másik lehetőség az volt, hogy 90 százalékban elektromos meghajtású autókat hagyjanak jóvá, de 10 százalékban az alternatív technológiát, például a hibrid vagy a hidrogén meghajtást is fogadják el. Ezt az ötletet elvetette a parlament” – sajnálkozott a Hunyad megyei illetőségi képviselő.

„Úgy vélem, hogy káros az, amikor politikai döntéssel válogatunk a technológiák között, tehát csak a villamos meghajtást tartjuk elfogadhatónak, más technológiákat nem” – jegyezte meg.

Ezek egyébként nem végleges döntések – hívta fel a figyelmet Winkler Gyula. Azon jelentések esetében, amelyeket megszavaztak, megkezdődik az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament közötti tárgyalás, az úgynevezett „trialógus”, amibe a tagállamok is beleszólhatnak, sőt a tagállamok véleményezése nélkül nem lehet egyezségre jutni. „Az Európai Tanácsban komoly viták várhatók, s amikor megszületik az egyezség a tagállamok, a tanács és a parlament között, akkor lesz egy végszavazás a parlamentben, majd pedig a hivatalos közlönyben való megjelenés, s csak ezután válnak véglegessé ezek az új előírások” – ismertette az eljárást az erdélyi politikus.

Mint mondta, körülbelül a törvényhozási folyamat közepénél tartanak, és az egyik óriási fő vitatéma az, hogy milyen gyorsan, vagy milyen átmeneti időszakkal vezessék be az átállást.

A mobilitás nem lehet luxus

Winkler Gyula szerint nem szabad megengedni, hogy a mobilitás luxus legyen. „Mindenki meg kell tudja engedni magának a közlekedést, és addig, amíg ezt alternatív eszközökkel, tömegszállítással vagy valami más egyébbel megoldja az Európai Unió a legkisebb településen is, még nagyon hosszú idő áll előttünk. Tehát megdrágítva a közlekedést, lehet, hogy megvédjük a környezetet, viszont az is biztos, hogy durva diszkrimináció tárgyává tesszük azokat, akik esetleg nem tudják megengedni maguknak az újfajta, drága mobilitást, ezért nagyon fontos az, hogy legyen fokozatosság” – fejtette ki álláspontját.

Az EP-képviselő felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság a kibocsátható zöld bizonylatok számát is meg akarja nyirbálni. „De erre is van több forgatókönyv, hogy mennyivel és milyen idő alatt, illetve, hogyan teszi lehetővé a bizottság az állami segély folyósítását. Utóbbival viszont az a probléma, hogy az erős gazdaságok többet engednek meg maguknak, a gyengébbek pedig kevesebbet, ami egy egyenlőtlen helyzetet mélyítene el. Tehát az Európai Unió közös forrásaiból kell ellensúlyozni ezt az előzmény nélküli átállást” – vélte az RMDSZ politikusa.

Winkler úgy vélte, hogy az elmúlt évek legnagyobb gazdasági-strukturális, szerkezeti és társadalmi átalakulása előtt állunk, ezt viszont csakis a méltányosság elvei alapján szabad megvalósítani. „Nyilván, több segítséget kell nyújtani például Erdélyben, vagy Románia minden más régiójában, mint amekkora segítségre szorulnak az északi vagy a nyugati, sokkal fejlettebb országok” – tette hozzá.

Vincze Loránt: nem az uniós túlkapásokra

Az RMDSZ másik EP-képviselője, Vincze Loránt a közösségi oldalán tudatta a szavazás után, hogy „az Európai Bizottság és egyes képviselők elhamarkodottan és a valós helyzetet szinte figyelmen kívül hagyva akarták megreformálni az európai klímapolitikát. Ez most nem sikerült (…)”

A javaslatokat a politikus „uniós túlkapásoknak” nevezte, amelyekre nemet mondott. „A fokozatos zöld átállást támogatom, de észszerű keretek között, olyan előírásokkal, amelyek nem kényszerítik térdre az amúgy is érzékeny európai gazdaságot, és nem az emberekkel akarják megfizettetni a jövőben felhalmozódó többletköltségeket” – írta.

Szerinte az egyik elfogadhatatlan javaslat a vállalatok, a közintézmények és a közúti közlekedés lehetséges bevonása a kibocsátás-kereskedelem rendszerébe. „Ez alapján az iskolák, kórházak vagy irodaépületek fűtése, és a személy- és áruszállítás által okozott széndioxid-kibocsátás után is meg kellene fizetni a klímavédelmi költségeket” – magyarázta.

Szijjártó: őrült ötletnek tartjuk a karbonadó bevezetésére vonatkozó brüsszeli elképzelést
Őrült ötletnek és mindenképp megakadályozandónak tartjuk azt a brüsszeli elképzelést, amelynek alapján megadóztatnák a hagyományos meghajtású, dízel vagy benzines autóval közlekedő embereket – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Párizsban.
A tárcavezető a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ülését követően közölte: „nagyon úgy tűnik az elmúlt időszak fejleményeiből, hogy a világ egy kontrollálhatatlan hullámvasútra ül a gazdasági kilátások szempontjából”. Mint mondta, nagy falatnak ígérkezik a globális kihívások kezelése, két dologban azonban biztosra kell menni, egyrészt nem szabad növelni az emberek adóterheit, másrészt el kell kerülni, hogy azok az országok fizessék meg az ukrajnai háború árát, amelyek nem felelősek érte.
„Mi elutasítunk minden olyan adóváltozást, amely az embereknek jelentene újabb tehernövekedést” – szögezte le. (MTI)

Pataky Lehel Zsolt, maszol.ro