The EPP Group warmly welcomed the budget and recovery proposals presented by Commission President von der Leyen in the European Parliament. Now we are putting solidarity back at the heart of Europe, where it belongs. We are saying loud and clear that Europe will not leave any person or country behind in this crisis.
As European countries have been pushing back the deadly Coronavirus, the economic impact has forced the EU to act. We need massive investments in our economies to prevent another lost generation, like we saw during the financial crisis. This is why it is crucial the new plan gives hope and perspectives to future generations, to help them build a better tomorrow. We don’t need new money to pay for old deficits; we need it to build a better future for our children. The EPP Group is particularly satisfied with the involvement of the European Parliament for the Recovery Fund. It was unthinkable that a year after the European elections, the European Parliament would not be involved in how the new money is spent. The economic crisis is affecting hundreds of millions of Europeans in all corners of our continent and as the directly-elected people’s representatives, we must be in the front line of the management of this crisis.
The EPP Group insists on swift negotiations to send a message of unity to the world. Our position and influence outside of Europe depends on our unity and our decisiveness in this crisis. We urge the Member States to be ready for compromise and to measure the urgency of the situation. While we fight internal fights, others, like China, will benefit at the expense of our values and our economies. We are saying loud and clear that Europe will not leave any person or country behind in this crisis.

Manfred Weber
Chairman of the EPP Group

 

ELŐSZÓ

Erős legitimitással és nagy felelősséggel kezdtük meg munkánkat a 2019 májusában tartott választásokat követően. Európában masszív részvételt regisztráltak az EP-választásokon, ami egyértelmű jelzés, hogy választóinknak elvárásai vannak. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megbízásából dolgozom Brüsszelben, az Európai Néppárt (EPP) Képviselőcsoportjának tagjaként, erdélyi magyar emberek által megválasztott képviselőként célom szülőföldünk, Erdély fenntartható fejlődése, közösségi jogaink képviselete.
A 2019-es európai parlamenti választás Európa-szerte zavaros és feszült társadalmi hangulatban zajlott: Nagy-Britannia kilépése körüli viták és a költségvetés körüli nézetkülönbségek tovább mélyítették a keleti és nyugati tagállamok közötti ellentétet, a bevándorlás okozta válság továbbra is fenyegetően jelen volt, az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború hatásai a mi kontinensünkön is érezhetővé vált. Ekkor még nem is sejtettük, hogy a 2020-as esztendő eddig nem tapasztalt kihívások elé állít.  A választási eredmények tükrében, az Európai Parlamentben egyszerre érezhető a folytonosság és a megújulás szándéka. A testület kétharmadát az Európa- pártiak adják, a szélsőségesek előretörése a pesszimista előrejelzések ellenére sem veszélyezteti az európai építkezést. Viszont törékenyebb a politikai egyensúly, annak ellenére, hogy az EU támogatása stabilnak mondható. Továbbra is az Európai Néppárt a legnagyobb politikai erő, de ebben a mandátumban bonyolultabb és nehézkesebbé vált a törvényhozás folyamata, mert három képviselői csoportra van szükség a többség kialakításához.

Az RMDSZ EP-képviselőjeként közösségünk célkitűzéseit képviselem Brüsszelben: az európai kisebbségvédelmi törvény elfogadása, a 2021-2027 közötti uniós költségvetési keretből minél több pályázati forrást elérhetővé tenni szülőföldünk számára, az erdélyi gazdák, vállalkozók érdekeinek képviselete. Ugyanakkor a Schengen övezethez való csatlakozás és az euró bevezetése olyan célkitűzések, amelyek nemcsak az ország, hanem az erdélyi magyar közösség hasznára válnak.
Az új Európai Bizottság a 2019-es év végén Zöld megállapodás néven mutatta be az EU jövőjéről szóló vízióját, amely nem kevesebbet tűzött ki célul, minthogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon a fellendülő gazdaság és a javuló életminőség mellett. A következő hét évben ennek a célkitűzésnek rendelték volna alá az uniós költségvetést, azonban a tagállami ellentétek ismét egymásnak feszültek, ugyanis nem volt kiegyensúlyozott a 2021-2027 közötti uniós költségvetési keret.
Fennállt a veszélye, hogy a Kohéziós Politika és a Közös Agrárpolitika forrásaiból visszavágni szándékozó tagállamok nyerik meg a csatát. Az erdélyi magyar közösség, a Kárpát- medence, tulajdonképpen Kelet- és Közép-Európa számára épp ez a két közpolitika a legfontosabb, hiszen ebből lehet regionális fejlesztési projekteket finanszírozni és innen kapják a gazdák a támogatást is. A koronavírus-járvány 2020 tavaszán átszabta az uniós prioritásokat, a biztonság, az egészségügyi ellátás került előtérbe, a megelőző intézkedések viszont a gazdaság brutális leállítását eredményezték, globális válság kialakulását vetítve előre.
Az Európai Bizottság 2020 tavaszán bemutatott, 2021-2027 közötti időszakra szóló költségvetési tervezete már tartalmazza a helyreállítási tervet. Egy 750 millió költségvetésű eurós helyreállítási csomagról van szó, amely precedens nélküli az EU történetében, abból kiindulva, hogy olyan méretű válság elé néz Európa, amilyenre a két világháború óta nem volt példa.

A koronavírus elleni küzdelem nem ért véget, a járvány következményei is beláthatatlanok. Ez idő alatt fontos döntések születtek: az Európai Uniónak sürgősségi beavatkozási alapot teremtettünk, hogy segíteni tudja a tagállamok járványellenes küzdelmét. Három hónapos intenzív távmunka után 2020. június közepén tértünk vissza Brüsszelbe. Egy következtetést levonhatunk: a technológia segíti a demokráciát, de nem helyettesíti.

 

ÖSSZTŰZ ALATT  AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS

Nemcsak, hogy egyetlen olyan javaslattal sem értünk egyet, amely a Közös Agrárpolitika és a Kohéziós Politika finanszírozásának csökkenését eredményezné, hanem mi, az EPP képviselői használni fogjuk vétójogunkat a 2021-2027 közötti hosszú távú uniós költségvetés és Covid19-válság utáni gazdasági helyreállítási csomag kapcsán is, amennyiben az Európai Parlament nem vesz részt teljes mértékben a két fontos tervet érintő döntésekben.
Az EU többéves költségvetési ciklusáról szóló tárgyalások mindig kemény diónak bizonyultak, de az elmúlt húsz évben soha nem volt ennyire kiélezett a feszültség nyugat és kelet, észak és dél között. A koronavírus-járvány okozta válság, a digitális átállás, a zöld megállapodás, a biztonság és migráció területén tapasztalható új szükségletek az EU 27-ek számára olyan új feladatokat jelentenek, amelyeket megfelelően kell finanszírozni.
Romániában és Kelet-Európában az Európai Uniót három program jeleníti meg: a Kohéziós Politika, a legkisebb közösségben is látható beruházásokkal, a Közös Agrárpolitika, amely több millió gazda számára hoz jólétet, valamint a fiatalokat megszólító Erasmus+. Nem szabad ezeknek a programoknak a költségvetését megvágni.
Ez a megközelítés az elmúlt egy évben folyamatosan napirenden volt: 2019 nyarán a San Sebastianban szervezett EPP Tanulmányi Napokon a néppárti prioritások közé került, majd 2020 februárjában és májusban is nyomatékosította az EPP Képviselőcsoport, hogy elfogadhatatlan a megszorításokat támogató tagállamok elképzelése, mely szerint a Kohéziós Politika és a Közös Agrárpolitika kárára finanszírozzák az új kihívásokat. Az EPP szerint többletfeladatok esetén megnövelt költségvetésre van szükség, semmiképpen sem irracionális visszavágásra.
Az új Közös Agrárpolitika előírásairól, mezőgazdasági finanszírozásokról többször is egyeztettem a gazdákkal, 2019 szeptemberében Aradon, a XX. Magyar-Magyar Gazdatalálkozón és 2020 márciusában a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete által szervezett falugazdász találkozón. Azt már lehet látni, hogy 2021. január elsejére nem születnek meg azok a döntések, amelyek lehetővé tennék az új Közös Agrárpolitika bevezetését, ezt figyelembe kell venniük az itthoni gazdáknak, de az uniós és hazai politikai döntéshozóknak is. A legfontosabb célkitűzésünk az, hogy a területalapú támogatások kifizetése zavartalan legyen 2021-ben is, biztosítva a támogatások értékének növelését a már leszögezett menetrend szerint. Erdélyi önkormányzatok álláspontját képviseltem a Régiók Bizottságának rendezvényein; 2019 októberében Hargita és Kovászna megye, 2019 novemberében Szatmár megye szervezésében. A Regionális Fejlesztési Bizottságban (REGI) kollégáimmal módosítási javaslatokat nyújtottunk be az ország szempontjából fontos Kohéziós Politika kapcsán, ugyanakkor 2020 júniusában a turizmusról és a szállítmányozásról szóló állásfoglalásában azt kértük, hogy európai szintű stratégiát dolgozzanak ki, uniós és tagállami szinten összehangolt megközelítésben. Az RMDSZ az Európai Unió válságkezelési intézkedéseinek maradéktalan kihasználását szorgalmazza.

Az Európai Bizottság (EB) jelentős összegű válságkezelési pénzügyi eszközről döntött 2020 tavaszán, amelynek eredményeképpen 37 milliárd euró vált elérhetővé, ebből 8 milliárd azonnal a tagállamok rendelkezésére állt. Lényegében a Kohéziós Alapok átcsoportosításáról szóló EB-döntés egybecseng az RMDSZ korábbi, 2018 decemberi javaslatával, amely szerint Romániában szükség van a Kohéziós Alap forrásainak átrendezésére, hogy a regionális fejlesztést támogassák és kezeljék prioritásként. A Szövetség javaslata most kötelező gyakorlattá válik, ezért ennek a lehetőségnek a hatékony felhasználása érdekében, szorgalmazzuk a kormány, regionális fejlesztési ügynökségek és az önkormányzatok hatékony együttműködését a közös célok elérésének érdekében.
Vissza nem térítendő támogatásokból és hitelből áll össze az Európai Unió 750 milliárd eurós mentőcsomagja, amelynek célja a koronavírus-járvány okozta példátlan gazdasági és társadalmi károk helyreállítása. Ebből Romániának 19,6 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatás és 13,4 milliárd eurós hitel juthat. A mentőcsomagra felhasznált pénzt 2028 és 2058 között kell törleszteni, tehát a gyerekeink fogják kifizetni.

 

ZÖLD MEGÁLLAPODÁS A JÖVŐÉRT

Alaposan fel kell készülni, hogy ki tudjuk használni az európai zöld megállapodást, a dokumentum három évtizedes átmeneti időszakot javasol a zöld és fenntartható gazdaságra való áttérésre. Az Európai Bizottság a következő évtizedre 1 000 milliárd eurót szánna az átmeneti időszak támogatására, ugyanakkor egy méltányos átmeneti mechanizmus létrehozását is bejelentették, amely a 2021-2027-ig terjedő időszakban 100 milliárd eurót biztosít azoknak a régióknak és tagállamoknak, amelyek nehéz helyzetben vannak.
Azt mindannyian el kell fogadnunk, hogy a fenntartható gazdasághoz való átmenet mentalitásváltást is feltételez. Környezettudatos szemlélet kialakítására, közösségi és egyéni szinten felvállalt erőfeszítésre van szükség, hogy Erdélyben is elkezdődjön a zöld átállás és a fenntartható fejlődés általános gyakorlattá váljon.
De ehhez az is hozzátartozik, hogy nemcsak unokáinknak, hanem az utánuk következő nemzedékeknek is joguk van a tiszta levegőhöz, friss vízhez, zöldellő természethez, élhető szülőföldhöz.
Az RMDSZ célul tűzte ki, hogy aktívan vesz részt ebben a vitában, hiszen az a célunk, hogy az erdélyi magyarok itthon, a szülőföldön boldoguljanak, itthon, Erdélyben tervezzenek jövőt.

 

KKV-K, AZ EURÓPAI GAZDASÁG TARTÓOSZLOPAI

Folytatom tevékenységemet az EPP gazdasági szervezetében, első alelnöke vagyok a SME Europe-nak, amely a kis- és középvállalkozókat támogatja. Az új mandátum elején, a SME Europe-pal közösen dolgoztuk ki azt az EPP-állásfoglalást, amelyet Jobb üzletet a kkv-knak címen közöltünk. Az EPP Képviselőcsoportban tisztában vagyunk azzal, hogy a kkv-szektor sikerét nagyban befolyásolja a jogszabályi háttér kiszámíthatósága, a bürokrácia mértéke, az akadályok elhárítása, a Monetáris Unió, a Belső Piac, az Egységes Digitális Piac fejlesztése, ezek mind olyan célkitűzések, amelyeket az Európai Parlamentben is szorgalmazunk.

A koronavírus-járvány gazdasági következményeit mértük fel a SME Europe által áprilisban készített tanulmányban; mint kiderült, a válság erőteljesen sújtja az európai kkv-k több mint 90 százalékát.

A SME Europe felkérésére több mint 900 európai, köztük erdélyi kkv-k és egyéni vállalkozók töltötték ki április folyamán a kérdőívet, Erdélyből a Romániai Magyar Közgazdász Társaság és a St. Georgius menedzserklub tagjai válaszoltak a kérdésekre. Fontosnak tartottam, hogy az erdélyi kkv-szektor állapota és a vállalkozók elvárásai is tükröződjenek a tanulmányban.
A válaszokból körvonalazódott, tagállamtól függetlenül, a kkv-knak nincsenek tartalékaik, amit most felhasználhatnának, a megkérdezetteknek mindössze 11 százaléka válaszolta azt, hogy egy évre elegendő pénzügyi tartalékkal rendelkezik. Veszélyeztettek a kkv-k által létrehozott munkahelyek is. A kis- és középvállalatok 25 százaléka kényszerült arra, hogy elbocsássa alkalmazottait vagy felfüggessze a munkaszerződéseket, további 25 százalék kényszerszabadságra, úgynevezett időszakos munkanélküli segélyre küldte alkalmazottait vagy csökkentette a munkaidőt. A krízis érintette a befektetéseket is, a kkv-k 68 százaléka elhalasztotta a korábban betervezett termelői beruházásait.
A SME Europe négy fejezetre tagolva fogalmazta meg ajánlásait: nem elég, ha hiteleket ajánlunk, szükség van pályázatokra, vissza nem térítendő pénzügyi támogatásra. Másodsorban a kkv-k azonnali intézkedést igényelnek, hogy egyszerűsödjön az ügyintézés, csökkenjen az európai és tagállami szintű bürokrácia. Harmadsorban a belső piacot újra kell építeni, ez mellett pedig szükség van a határok megnyitására és a járvány miatt hozott egyoldalú intézkedések feloldására. Végezetül, létfontosságú kérdés az infrastrukturális fejlesztés, ideértve a kommunikációs, digitális infrastruktúrát is.
2019 nyarán nagy örömmel fogadtam az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének felkérését, hogy legyek az Erasmus a fiatal vállalkozókért, az EYE program nagykövete. Ennek megfelelően az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Eurochambres közös kezdeményezéseiben veszek részt, az a célunk, hogy minél szélesebb körben népszerűsítsük a fiatal vállalkozókat támogató programot. Szerte az Európai Unióban szükség van a vállalkozói képzésre, viszont szükség van gyakorlatra is. Éppen ezért felbecsülhetetlen az EYE program által biztosított közvetlen tapasztalatszerzés és gyakorlati lehetőség.
A program tízéves évfordulóját ünnepeltük, külön öröm, hogy Spanyolországot és Olaszországot követően Románia a harmadik a jelentkezők arányát tekintve. Az EU 2021-2027-es időszakra vonatkozó új költségvetési keretének vitáin azt szorgalmaztam, hogy jelentős mértékben növeljék azoknak a programoknak a költségvetését, amelyek a fiataloknak szólnak, az innovációt és a vállalkozásfejlesztést támogatják. Azt szeretnénk elérni, hogy az Erasmus+ és a COSME programok finanszírozása növekedjen.

 

NEMZETKÖZI KERESKEDELEM VÁLTOZÓ GEOPOLITIKAI HELYZETBEN

Ebben a mandátumban folytatom első alelnöki munkámat az EP Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságában (INTA), jelentéstevőként dolgozom az EU-Kína közötti kapcsolatokat érintő témákban, ugyanakkor az EPP helyettes jelentéstevője vagyok az EU-Vietnam kapcsolat esetében is. Új területnek számít az Ausztráliával és Új-Zélanddal nyitott kereskedelmi tárgyalások sorozata, hiszen az EU a térség második legnagyobb partnere.

A globális kereskedelem rendkívül ingadozó és kiszámíthatatlan időket él, ezért az INTA szakbizottság kiemelkedően fontos szerepet játszik az Európai Unió döntéseiben.

Meggyőződésem, hogy a globalizáció mindenki számára előnyt nyújthat, ezért fontos, hogy az európai iparágak, általában véve a mi gazdaságunk a nemzetközi piacon védelmet kapjon a tisztességtelen versennyel szemben.
Azt látjuk, hogy az Egyesült Államok és Kína politikai nézeteltéréseit kereskedelmi síkra terelte, valóságos állóháborút indítva el. Ezzel szemben Európa a konstruktív, együttműködő álláspontot képviseli, mert az a célunk, hogy a nemzetközi kereskedelem az európai embereket szolgálja. A koronavírus-járvány erőteljesen befolyásolta a nemzetközi kereskedelmet, lebénította a már bejáratott beszerzési láncokat és ez negatív hatással van a mezőgazdaságtól az iparig minden területen, Európa összes országát érintve. Az EU új, elfogadás előtt levő ipari stratégiája is azt szorgalmazza, hogy az ellátási láncokat lehetőleg unión belül alakítsák ki, különösen a stratégiai ágazatokban. Mindezek ellenére azon az állásponton vagyok, hogy nyitott és gyakorlatias kereskedelmi célkitűzéseket kell követnünk, az EU stratégiai kereskedelmi érdekeit védve, méltányosságon és kölcsönösségen alapuló versenyt kialakítva.
Az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kapott a biztonsági szempont is, hiszen egyre nő a nemzetközi kereskedelem geopolitikai szerepe. Az INTA-ban külön odafigyelünk a gazdasági függőséget okozó, EU-n kívüli szervezetekre, különösképpen a stratégiai ágazatokban, az adatgazdaság területén.

 

FIATALOKRA FIGYEL AZ EURÓPAI TÖRVÉNYHOZÁS

Az EP-képviselői tevékenységem során a MIÉRT-tel való együttműködés mindig hangsúlyos volt, így az erdélyi magyar fiatalokat tömörítő szervezet javaslatát nyitottan fogadtam, hogy ebben a mandátumban a kultúrával, oktatással, ifjúság- és sportpolitikával foglalkozó CULT-bizottságban is tevékenykedjek.

Az EPP Képviselőcsoport felelősséggel tartozik különösen a fiatal nemzedék iránt, amely nem lehet ismét „elveszett generáció”. Tíz évvel ezelőtt, 2009-2010-ben a pénzügyi válság a fiatalok körében eredményezett súlyos munkanélküliséget, elveszett nemzedéket hozva létre. Nem fogadhatjuk el, hogy ennek a mostani válságnak is egy újabb elveszett generáció legyen az eredménye Európában.

A CULT-bizottság első találkozóján is az új uniós költségvetés-tervezet szerepelt, kollégáimmal együtt az Erasmus+ Program költségvetésének triplázását és a Kreatív Európa Program forrásainak megduplázását javasoltuk. Azt kértük a tagállamoktól és az Európai Bizottságtól, hogy ne feledjék a fiataloknak tett ígéreteiket, ugyanakkor módosítási javaslatainkkal azt szorgalmaztuk, hogy a Zöld megállapodás legyen több mint pusztán környezetvédelmi keret, hiszen az a cél, hogy méltányos, fenntartható fejlődést indítson el, amely tekintettel van a regionális és nemzeti sajátosságokra. Ilyen értelemben a művészek, oktatók, közösségszervezők kiemelt szerepet töltenek be a társadalmi változások előidézésében.
Erősíteni kell az európai fiatalokban a vállalkozói szellemet, ehhez nemcsak az oktatási rendszernek kell változnia, hanem a társadalomnak is jobban meg kell becsülnie azokat, akikben van hajlandóság saját utat járni és vállalkozást indítani – erről is beszéltem egyetemistáknak 2019 nyarán Bukarestben, ahol az Európai Néppárt Hallgatói Szervezete (EDS) nyári szabadegyetemén vettem részt.
A szülőföldön való maradás feltétele nemcsak az, hogy legyen megélhetés, hanem fontos a kiszámítható jövő is, az agyelszívás kérdése különösen égető kérdés Erdélyben – ennek kapcsán vettem részt 2019 decemberében a dél-tiroli régió szervezésében egy kerekasztal-beszélgetésen a Régiók Bizottságánál.
Erdély és egész Románia, valamint a kelet-európai tagállamok megérzik az agyelszívás negatív hatását, a jelenség mélyen gyökerező strukturális gondokat okoz, amely az egész EU-ra hatással lesz.
A regionális fejlesztés nagyobb mértékű támogatása mellett szükség van az uniós finanszírozásból megvalósított helyi projektek, az oktatási hálózat és a gazdaságösztönző pályázatok újragondolására.
Természetesen folytatjuk tovább gyakornoki programunkat is, amely a járványügyi helyzet miatt kis időre megtorpant, de bízunk benne, hogy ősztől újrakezdhetjük. Igazodva az uniós zöld átálláshoz, olyan gyakornokokat várunk Brüsszelbe, akik környezetvédelemmel foglalkoznak, a fenntartható jövőért munkálkodnak.

 

HARMINC ÉVE SZÖVETSÉGBEN

Az elmúlt egy év kiemelt pillanatainak számítottak azok az események, amikor az RMDSZ megalakulására és a romániai rendszerváltás harmincadik évfordulójára emlékeztünk.

Az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezete 2020 januárjában gálával ünnepelte a harmincéves születésnapot. A kerek évforduló alkalmat teremtett a múlt és a jövő találkozásának, összefonódott az emlékezés és tervezés, de a jelen tanúságtételeként jelen volt az a közösség, amely nap mint nap bizonyítja, küzdeni tud magyarságáért, fennmaradásáért.

Az ünnepségen megköszöntük mindazok bátorságát, akik 1989 decemberében szerepet vállaltak a Szövetség megalapításában. Ma már kevesen tudják, hogy három évtizeddel ezelőtt bizony olyan időket éltünk, hogy szükség volt bátorságra az RMDSZ melletti kiálláshoz, közösségi célkitűzéseink megfogalmazásához. Ezeknek a helytálló embereknek tartozunk azzal is, hogy feltárjuk a harminc évvel ezelőtti véres események kapcsán az igazságot, bátran szembenézünk a múlttal. Maradéktalanul kell megvalósítani az 1989 decemberében Temesváron leszögezett célkitűzéseket, folytatni kell
a leállított romániai ingatlan-visszaszolgáltatási folyamatot – ezt már Strasbourgban a romániai forradalom 30. évfordulóján szervezett vitán hangsúlyoztam.
Hunyad megyében 15 helyi RMDSZ szervezet működik, azonban szórványközösség lévén nem mindenütt vagyunk jelen a helyi önkormányzatokban. Nálunk különösen nagy kihívás az 5 százalékos küszöb átlépése, főleg olyan településeken, ahol 2-3 százalékos a magyarok számaránya. Ennek tudatában készülünk a helyhatósági választásokra. Mindenütt olyan jelöltlistát állítunk össze, amelyet a helyi közösség támogat. Dévának jelenleg van RMDSZ-es alpolgármestere, ezt a tisztséget a következő négy évben is szeretnénk megőrizni, hiszen azon kívül, hogy politikai szempontból rendkívüli jelentőséggel bír, a magyar közösség önbizalmát is megerősíti, hogy lehet számarányunknál hangsúlyosabb jelenlétet is elérni a helyi önkormányzatban.

Szórványközösségünk életének fontos mérföldköve volt a 2019-ben megszervezett szórvány-nap, amikor a Magyar jövőt a szórványban! mottóval kidolgozott, 2020-2024 közötti időszakra szóló, új cselekvési tervet véglegesítettük.

Az RMDSZ új dokumentumában még nyomatékosabban jelen van a 21. századi kommunikációs társadalom valóságainak megfelelő hálózatépítés, együttműködés. Kiemelt cél az Összetartozunk székely-szórvány együttműködés megerősítése, új kezdeményezések révén, többek között ifjúsági csereprogramok indítása szerepel a tervek között. Új fejezettel is bővült a szórvány cselekvési terv, abból kiindulva, hogy a történelmi egyházak szerepe elvitathatatlan az erdélyi magyar társadalom életében.

 

MUNKA ÉS SZOLIDARITÁS A KORONAVÍRUSJÁRVÁNY IDEJE ALATT

Az Európai Unióba 2020 tavaszán tört be a koronavírus-járvány. Erre válaszként az unió tagországai lezárták határaikat, a vírus terjedését megelőző intézkedéseket vezettek be, mert meg akarták állítani a járványt, visszaszorítani a fertőzés terjedését, ezzel védve a lakosságot.

A járvány ideje alatt az Európai Parlamentben a munka nem állt le, hanem távmunkában dolgoztunk. Virtuális térbe költöztek a bizottsági egyeztetések, a plenáris ülések is. Ez idő alatt fontos döntések születtek: az Európai Uniónak sürgősségi beavatkozási alapot teremtettünk, hogy segíteni tudja a tagállamok járványellenes küzdelmét.

Három hónapos intenzív távmunka után 2020 júniusában képviselőkollegáimmal egyetemben én is vis�szatértem az Európai Parlament brüsszeli épületébe. Természetesen fokozottabb a fegyelem, betartjuk az egészségügyi előírásokat, hiszen a koronavírus-járvány nem ért véget, de bízunk abban, hogy lassan visszatérhet az élet a megszokott medrébe. Egy következtetést levonhatunk: a technológia segíti a demokráciát, de nem helyettesíti.
A parlamentarizmus lényege a világnézetek ütköztetése, az eszmecsere, a tervek, elképzelések átbeszélése. A vélemények megvitatása szüli a legjobb megoldásokat. A meggyőzés, az érvelés ereje a politikai tárgyalások dinamikáját biztosítja.  Ehhez kell a közvetlen jelenlét, hogy ugyanabban a térben legyenek a felek, így lesz lendületes, hatékony a vita és hiteles az eredmény.
A virtuális térben zajlott viták, a videókonferenciák, az írásban hozott döntések továbbra is megmaradnak a parlamenti eszköztárban, hiszen megtörténhet, hogy lesz még sürgősségi helyzet, amikor használni kell. De a demokrácia fenntartásához a parlamentarizmust közvetítő eszközök nélkül, technológia nélkül kell gyakorolni.

Az emberek szolidaritása és a közösségek közti összefogás a legjobb válasz, amelyet a jelenlegi helyzetre adhatunk. Hunyad megyében a magyar közösség tagjai összezártak, első perctől megszervezték a segítséget.

Fiataljaink önkénteskedtek, bevásároltak, gyógyszert vittek az egyedül élő időseknek, a Nőszervezet tagjai lelki támaszt nyújtottak az elkeseredetteknek. Az RMDSZ Hunyad megyei szervezetén keresztül több mint húszezer egyszer használatos maszkból álló adományt tudtunk átadni a vajdahunyadi Dr. Al. Simionescu Municípiumi Kórháznak, a dévai, a petrozsényi, lupényi szociális igazgatóságoknak, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumnak és a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak. A tajvani magánadomány a magyar kormány segítségével jutott el az országba és azok számára juttattuk el, akiknek a leginkább szükségük volt rá.
Sok minden változott 2020 tavaszán, a megélt nehézségek viszont épp arra világítottak rá, hogy az igazán fontos dolgok nem változtak. Az erdélyi magyarság, a Hunyad megyei magyarság továbbra is összetartó, konok közösség, nemcsak segítjük egymást, hanem erőt is merítünk egymásból.