Új európai uniós Kína-stratégia

Az Európai Parlament nemzetközi kereskedelmi bizottsága (INTA) nagytöbbséggel szavazta meg az új EU-Kína stratégiával kapcsolatos véleményezést, amelyet Winkler Gyula EP-képviselő (RMDSZ, EPP) dolgozott ki.

Az elmúlt hónapok jelentős változásokat hoztak a két nagy világpiaci szereplő közötti kapcsolatban, a koronavírusjárvány, a nemzetközi kereskedelmi piac volatilitása átszabta a prioritásokat, rávilágítva a szerkezeti hiányosságokra” – mutatott rá az EP-képviselő. Mint kiemelte, az INTA tagjai azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy erősítse meg az egyoldalú kereskedelmi eszközöket, hogy a rendszerbeli kihívásokra választ tudjon adni. A képviselő a nemzetközi közbeszerzési eszközre, a külföldi támogatási eszközre, de a kellő gondosság (due diligence) rendszerét szabályozó, most készülő rendelkezésre is utalt. Ugyanakkor az EP-képviselők azt kérik Kínától, hogy tegye meg a kellő erőfeszítést, hogy ratifikálja és alkalmazza a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a kényszermunka tilalmáról szóló szerződését és tartsa az emberi jogokat.

Az EU és Kína közötti kereskedelmi és beruházási kapcsolat stratégiai jelentőségű. Az Átfogó beruházási megállapodás az egyik alapeleme ennek a kapcsolatnak. De az Európai Parlamentben ez a beruházási megállapodás nem is kerülhet napirendre addig, amíg érvényben vannak a Kína által bevezetett szankciók EP-képviselők és uniós intézmények ellen. A kölcsönösség és a méltányos verseny alapelvárás az Unió részéről. Az INTA véleményezés arra ösztönzi Kínát, hogy küszöbölje ki az uniós áru- és szolgáltatásexportőrökkel és az európai befektetőkkel szembeni, hátrányos megkülönböztetést. Szükség van az előrelépésre a kínai állami vállalatok átláthatósága, az állami szubvenciók terén, de a szellemi tulajdonjogok megsértése és a kényszerített technológiaátadás elleni küzdelem szabályai kapcsán is. Az INTA véleményezésben kiemeltem Kína szerepét a Kereskedelmi Világszervezet megreformálási folyamatában, a szabályokra épülő többoldalú kereskedelmi rendszer kapcsán. Felelősségvállalást, az állami támogatások tisztességtelen versenye és az állami vállalatok előnyben részesítése elleni szabályokat kérünk” – magyarázta az EP-képviselő.

Az EP-képviselők azt kérték, hogy nagyobb koordináció legyen a tagállamok részéről, a Befektetői-állami vitarendezési mechanizmus felügyeleti rendszerének megerősítését, a kényszerítő intézkedésekkel szembeni fellépés uniós eszközének a létrehozását. Az EP nemzetközi kereskedelmi bizottsága ugyanakkor elvárásként fogalmazta meg, hogy hatékonyan alkalmazzák a földrajzi árujelzéssel ellátott termékek védelmét célzó megállapodást. „A Kínával való kereskedelmi és beruházási kapcsolatok keretében meg kell találnunk a hatékony módját annak, hogy a rendszerszintű kihívásokat megválaszoljuk és az EU értékeit és stratégiai érdekeit úgy védjük meg, hogy mindeközben gazdasági érdekeink ne sérüljenek” – fejtette ki Winkler Gyula.