Bevezető

Több mint fél évtized telt el Európai Uniós csatlakozásunk óta. A türelmetlen várakozás és a kezdeti eufória helyét csakhamar a kijózanító valóság vette át. A gyors integráció helyett országunknak és Erdélynek, az egész EU-val együtt, a gazdasági és társadalmi válsággal kellett szembenéznie. Bár sokan azt hitték, hogy a válság, ahogyan jött, olyan hamar tovább is megy, most látnunk kell, hogy nem is elég túllépni a válságon, hanem egy teljesen új gazdasági-társadalmi berendezkedésre kell felkészülni. Az itthoni valóság könyörtelen, felzárkózás helyett szétfejlődést tapasztalunk. A változás azonban nem csak a gazdaság mechanizmusait érinti, nem csupán a gazdasági kormányzás új struktúráját és eszközeit kell megteremteni, hanem alapjaiban kell átgondolni az Európai Uniót. Egyelőre kevesen ismerik be azt, hogy az EU jelenlegi intézményi konstrukciója, a merev nemzetállamok laza szövetsége hosszú távon fenntarthatatlan: a tagállamoknak egyenként, és a globális versenyben Európa egészének sem kedvező a toldozott-foldozott, kompromisszumtól-kompromisszumig tolt nehézkes brüsszeli döntéshozatal és kompetencia-együttes.

Ezzel a gondolatkörrel egyre többet foglalkoztam európai parlamenti mandátumom elmúlt egy évében. Hiszem, hogy a csatlakozás óta eltelt évek, az annak során szerzett tapasztalatok feljogosítanak bennünket – közép és kelet-európaiakat – hogy részt vegyünk Európa átalakulásának folyamatában. Ezért kezdeményeztem a föderális Európáról szóló Új Európát most elnevezésű eszmecserét Brüsszelben és Erdélyben, és ezért született meg egy, a föderális Európáról szóló négynyelvű kötet.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség felkészült az előttünk álló évtized kihívásainak megválaszolására: elkészítettük az Erdély 2020, a szülőföld fejlesztési tervét és a kisebbségi európai polgári kezdeményezést, újraterveztük és kibővítettük szórványprogramjainkat, megfogalmaztuk javaslatainkat az országunk számára fontos gazdasági és adóügyi intézkedésekről, röviden: szaporítottuk a szülőföldön való gyarapodás eszközeit. Tavaly a romániai magyar nemzeti közösség a választásokon két ízben is egyértelműen pozitív választ és erős mandátumot adott terveink megvalósításához. Céljaink tehát változatlanok az önkormányzatokban, a bukaresti törvényhozásban és az Európai Parlamentben.

A kisebbségi jogérvényesítésben kezdeményezőkként léptünk fel, a kisebbségi európai polgári kezdeményezés előzménytelen kisebbségi szolidaritást eredményezett az Európai Unió tizenöt tagállamában. A kisebbségi közösségek most egyként ismerték fel, hogy, amennyiben az otthoni jogérvényesítést nem erősíti meg a kisebbségi jogok EU-s szintű védelme, akkor hosszú távon veszélybe kerülhetnek a megszerzett jogok. Más közösségek számára a tét a kisebbségi státus elismerése, hiszen még a huszonegyedik században is vannak olyan EU-s tagállamok, amelyek nem ismerik el a nemzeti kisebbségek létét.

A Brüsszelben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával és a Dél-tiroli Néppárttal közösen elkezdett munka mostanra beérett, elkészült a Minority SafePack kisebbségvédelmi csomag, amely az Európai Bizottság elbírálására vár. A sikeres regisztrációt követően egy év alatt kell egy millió aláírást összegyűjteni és közben tájékoztatni az európai közvéleményt kisebbségi erőfeszítésünk tartalmáról, valamint arról, hogy jogérvényesítésünk nem a többségi társadalmak ellen irányul, hanem a mindennapokban megélt európai nyelvi és kulturális sokszínűségért és a kisebbségi közösségek értékteremtő szerepének megerősítéséért történik.

Annál inkább motivál a brüsszeli politikai realitás, hogy az elmúlt évben is látnunk kellett, hogy a kisebbségi jogok területén az Európai Unió nem hajlandó lépni, arra hivatkozik, hogy azok a tagállamok kompetenciájába tartoznak. A sepsiszentgyörgyi Mikó-ügy kapcsán azt is meg kellett tapasztalanunk, hogy, ha a kisebbségi kérdéskörről van szó, akkor már a tulajdonjog sem szent az EU-ban. Az őshonos nemzeti kisebbségeknek egyáltalán nem kedvező légkörben jelentős sikerként könyvelhető el, hogy az Európai Néppárt 2012-es bukaresti programkódosító kongresszusán kisebbségvédelmi fejezetet sikerült elfogadtatni. Ez azt is jelenti, hogy az Európai Néppárt hivatalos dokumentumában szorgalmazza az európai szintű kisebbségi keretszabályozás megteremtését.

Eltökéltséggel és áldozatvállalással, a rendelkezésre álló eszközök kihasználásával eredményesek lehetünk közösségeinkben. A dél-erdélyi magyar szórványban az elmúlt időszakban is téglát téglára rakva erősítettük meg intézményeinket, működtettük programjainkat és indítottuk be az új generációs szórványprogramokat. A Magyar szórvány napját sikerült kibővíteni az egész Kárpát-medencében, miután a Magyar Állandó Értekezlet elfogadta az általam tolmácsolt RMDSZ-javaslatot, és november 15-ét, Bethlen Gábor fejedelem születésnapját a Magyar Szórvány Napjává nyilvánította.

Az Európai Parlament szerteágazó szakpolitikai munka helyszíne. Az általam koordinált területek – közöttük a Moldova Köztársasággal, Szerbiával és Koszovóval kapcsolatos különféle nemzetközi kereskedelmi megállapodások – mellett a kis- és közepes vállalkozások támogatása fontos szegmensét jelentik munkámnak. A már működő európai megoldásokat itthon is alkalmazni kell, ennek egyik példája az Elzászban sikeres Energia-völgye projekt Zsil-völgyi meghonosítása. Hiszek Erdély mindeddig kihasználatlan gazdasági potenciáljában, az itt élő emberek szorgalmában és kezdeményezőkészségében. A lerobbant bányavidéken a nyugati tapasztalatok hasznosításával új irányú gazdasági fejlődés kezdődhet el.

Erdély kincseit hoztuk Európába és az európai lehetőségeket visszük magunkkal Erdélybe. Röviden így foglalható össze az a tevékenység, amelyet EP-képviselőként rendezvények és látogatócsoportok vendégül látásával, Brüsszelben és Strasbourgban végzek. Jelzésértékű esemény volt, hogy az RMDSZ parlamenti frakciói, a Szövetség Főtitkársága külön alkalmakkal a Sógor Csaba képviselőtársammal közösen szervezett látogatás keretében, Brüsszelben üléseztek, június végén pedig a MIÉRT megújult vezetősége tartott kihelyezett elnökségi ülést az Európai Parlamentben. Képviselőtársaim erdélyi művészeti és zenei élményekben részesültek, hiszen több alkalommal nyílt alkalmam hazai alkotókat látni vendégül. A meghívásomra az Európai Parlamentbe látogató képviselők, önkormányzati vezetők és fiatalok minden bizonnyal otthon is használható tapasztalatokat vittek magukkal haza, Erdélybe.

Brüsszel, 2013. július 15.

1. Egy másfajta Európa felé vezető úton

Meggyőződéses európaiként azok közé tartozom, akik mélyreható változást sürgetnek az Európai Unióban. Úgy vélem, nem elegendőek a látszatintézkedések, a szinte kizárólag a gazdasági kormányzásra korlátozódó közös politikák, hanem az egész európai projektet kell újragondolni, visszatérve az alapító atyák által az ötvenes években megfogalmazott föderalista elképzelésekhez. Európa válságára nem a protekcionizmus, nem a bezárkózás, hanem az erőteljesebb integráció a megoldás. Ezeket a gondolatokat osztottam meg a Kós Károly Akadémia Alapítvány gondozásában nemrég megjelent, Új Európát most című négynyelvű kiadvány júniusi végi, kolozsvári bemutatóján. A könyvet, amelynek társszerzője vagyok, Frank Engel, luxemburgi néppárti kollégámmal és Markó Béla szenátorral, a Kós Károly Akadémia elnökével közösen mutattuk be a Minerva házban, értelmiségiek, politikusok jelenlétében.

A kötetben megjelent Az egyesült Európa, egy másfajta Európa című tanulmányom valójában az európai államszövetség létrehozása mellett sorakoztat fel érveket, összegezve az elmúlt években megfogalmazott, ezzel kapcsolatos konklúzióimat. Úgy vélem, a válság hatására kiújul a protekcionizmus, a nacionalizmus, egyre több a dilemma az unión belül, akár a további bővítésről, akár a regionális nyelvek, az oktatás, a nemzetiségek és kultúrák kérdésköréről legyen szó, és egyre többször merül fel a kétsebességes Európa koncepciója is. Bár a problémák valósak, ez utóbbi megoldás súlyos visszalépés lenne az Európai Unión belüli demokráciát illetően. A mostani viták Európa eddigi fontos vívmányait, köztük a szabad közlekedést, az állampolgárok szabad mozgását veszélyeztetik, és ez különösképpen elfogadhatatlan a közép- és kelet-európai tagországok számára. A konferencián hangsúlyoztam, a jövő Európájának a régiók Európájának kell lennie, annak dacára is, hogy az unió látszólag már “belefáradt” a bővítésbe. Brüsszelnek ugyanakkor az eddigieknél több hatáskört kell átvállalnia, ez azonban nem jelenti a tagországok szuverenitás-csökkenését: inkább arról van szó, hogy ezt a szuverenitást közösen gyakoroljuk.

Frank Engel luxemburgi néppárti képviselővel, Markó Béla szenátorral, a Kós Károly Akadémia (KKA) elnökével és Kovács Péterrel, a KKA igazgatójával az Új Európát most c. könyv kolozsvári bemutatóján

Az elmúlt évben a gyakorlatban is hozzájárulhattunk Románia európai integrációjának kiteljesítéséhez. Az Európai Néppárt bukaresti kongresszusa az RMDSZ számára az elmúlt évek egyik legnagyobb politikai eseménye volt, amelyet hosszas előkészítő időszak előzött meg. Az előkészítő munka Brüsszelben, az Európai Néppárt munkacsoportjaiban és az EPP Képviselőcsoportban, valamint számos kétoldalú tárgyaláson történt. A bukaresti EPP kongresszus programadó eseményként marad meg a történelemben, hiszen két évtized után először módosult a legnagyobb európai politikai alakulat alapprogramja. Az RMDSZ-nek, mint a romániai magyar közösség legitim szószólója az Európai Néppártban, van ereje és lehetősége, hogy aktívan részt vegyen azokban a folyamatokban, amelyek a holnap Európáját alakítják.

Erdélyi magyar szempontból különösen fontos, hogy javaslatunkra a dokumentumba kisebbségvédelmi fejezet került. Az RMDSZ célja elsősorban az volt, hogy az alapprogram térjen ki a kisebbségi jogokra, állapítsa meg az őshonos etnikai kisebbségek fontos szerepét Európában és az Európai Néppárt kötelezze el magát a nemzeti kisebbségek identitásmegőrző erőfeszítése mellett. A dokumentum az RMDSZ javaslatára megállapítja, hogy európai kisebbségi keretszabályozást kell kialakítani, amely kisebbségvédelmi standardokat és jogokat tartalmaz majd, ugyanakkor bátorítja a kisebbségi közösségekre vonatkozó kedvező intézkedések és politikák elfogadását.

Az Európai Néppárt a kongresszuson dokumentumot fogadott el a piacgazdaságról, az egységes piacról, a kohéziós politikáról. Az RMDSZ nevében módosító javaslatokat fogalmaztam meg a kis- és közepes vállalatok támogatására, a szakképesítések európai szintű elismerésére és a szakemberek mobilitására, a hagyományos mezőgazdálkodás felzárkóztatására, ezek mind belekerültek a politikai dokumentumokba. A kohéziós politikák terén javasoltuk, hogy egyszerűsíteni kell a pályázati rendszert, csökkenteni a végső felhasználókra háruló adminisztratív terheket. Ezeket a javaslatokat az Európai Néppárt elfogadta.

A programalkotás mellett az EPP bukaresti kongresszusa a következő időszak legfontosabb kihívásaira keresett választ. A kongresszus alkalmával Bukarestben rendezett egyik tanácskozáson az európai identitás kérdésköréről beszéltem. Úgy fogalmaztam: jól körvonalazott európai identitástudat hiányában az olyan nehéz időszakban, mint a mostani, Spanyolország, Portugália, Görögország, Románia vagy Magyarország állampolgárai nem Brüsszel fele fordulnak, hanem a saját kormányaiktól várják a megoldásokat. Azt látjuk, hogy az európai állampolgárok, a németek, görögök, magyarok vagy bármilyen más nemzetiségűek, hátat fordítanak Brüsszelnek. Nehéz az európai építkezést folytatni és ugyanakkor a válságot leküzdeni, ha ezeket a törekvéseket a polgárok nem támogatják.

Az Európai Tanulmányok Központ (Centre for European Studies) által szervezett bukaresti kerekasztal beszélgetésen kifejtettem, hogy az unió állampolgárainak támogatását csak párbeszéd útján lehet megszerezni, ugyanakkor törekedni kell az európai öntudat megerősítésére. Ezt a regionális identitások felől kell megközelíteni, hiszen minden tagállamban a regionális és közösségi identitás a legerősebb. Hozzátettem: a bővített feladatkörrel rendelkező Európai Parlamentnek nagy szerepet lehet és kell is szánni ebben a folyamatban, ugyanis hamarosan meg kell találni a leghatékonyabb eszközöket az európai identitás megerősítésére.

Az európai polgároknak ítélt, 2012-es Nobel-békedíj az Európai Unió értékeinek elismerését, az unió polgárainak méltatását jelentette. A Nobel-békedíj számos vitát szült, pedig nem az Európai Parlament, nem a Bizottság vagy valamelyik európai intézmény kapta ezt az elismerést. Európát a múlt század közepéig a folyamatos háborúskodás jellemezte, amely a két világháborúban csúcsosodott ki, azt követően viszont béke volt a kontinensen, leszámítva a balkáni háború időszakát. A rangos kitüntetést a béke érdekében tett erőfeszítéseikért az európai polgárok nyerték el. A díj odaítélését számos interjúban és felszólalásban méltattam, kiemelve, hogy az Európai Unió nem csupán egy gazdasági térség, hanem ugyanilyen mértékben az értékek szövetsége, amelyeknek elhanyagolása sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint amilyeneket a gazdasági válság okozott. Véleményem szerint a díj kapcsán kibontakozott parttalan viták helyett jobb lett volna egy komoly és mélyreható közvitát szervezni az EU-ban fokozódó erkölcsi és értékválságról. Ez különösen fontos lenne a fiatalok esetében, akiket rá kell vezetni arra, hogy az unió egy közös értékeken alapuló szövetség, és a gazdasági vonatkozáson túl egy politikai építmény.

Az elmúlt egy évben folyamatosan látnunk kellett, hogy Európa-szerte egyre erősebbek azok a megnyilvánulások, amelyek a demokrácia és a jogállamiság kereteit feszegetik, és a közbeszédben is egyre jobban felerősödnek a szélsőségesen nacionalista, idegen- és fajgyűlölő hangok. A tagállamok szintjén tapasztalható gyakori politikai krízisek is jelzik, hogy Európát alapjaiban ingatta meg a komplex gazdasági, pénzügyi és szociális válság. A populista politikusok elfordulnak az egységes Európától és a paternalista nemzetállamhoz való visszatérést szorgalmazzák, azonban a történelem többször is bebizonyította, hogy ez téves út az európai nemzetek számára.

A TVR1-nek az EP brüsszeli épületében berendezett stúdiójában

Az egyes tagállamok populista és protekcionista politikájával kapcsolatban, 2013 januárjában politikai nyilatkozatot fogalmaztam meg az Európai Parlamentben. Vízválasztó pillanathoz érkezett az Európa jövőjéről folytatott vita. Az európai intézmények, a tagállamok, politikusok gazdasági, pénzügyi és monetáris kérdésekre összpontosítanak, amelyek természetesen rendkívül fontosak. De kérdem én, kelet-európai polgártársaimmal együtt, milyen lesz a válság utáni Európa? Az alapértékeknél fontosabbak a makrogazdasági mutatók? Elfogadhatjuk-e, hogy egy tagállam eltérjen a jogállamiság elveitől, ha eközben kiegyensúlyozott költségvetést mutat fel. Amikor lehullott a vasfüggöny, a kelet-európaiak az értékek Európai Uniójához igyekeztek csatlakozni, egyesülni azokkal a nyugat-európaiakkal, akiket a történelem megkímélt a totalitarizmus leckéjétől. Most mi, kelet-európaiak aggódunk, hogy a válság utáni Európában hogyan tartják majd tiszteletben az egyetemes értékeket, aggódunk, hogy sérülhet az emberi méltósághoz, a szabadsághoz, egyenlőséghez való jog, csökken a szolidaritás. Az európai értékeket sohasem lehet makrogazdasági mutatókkal helyettesíteni – állt a nyilatkozatban.

Mindenekelőtt az európai identitás megerősítésére van szükség, ehhez jelentős mértékben járulhat hozzá az Európai Unió történelmének oktatása a tagállamok iskoláiban. A gondolatot az Állampolgárság és párbeszéd Európában című, Bukarestben zajló konferencia nyitórendezvényén fogalmaztam meg, 2013 februárjában. Romániában ez a konferencia nyitotta meg a Polgárok Európai Éve rendezvénysorozatot. Szerintem az európai projekt történetének egységes módon való oktatása a tagállamok iskoláiban, az egyik eleme lehet az európai identitás megerősítését célzó erőfeszítéseknek. Nem lehet megérteni az EU-t, a jelenlegi válság okait anélkül, hogy ne ismernénk minimálisan az európai építkezés történetét. Az európai projekt történelmét ismertető tankönyvnek minden jelentős eseményt és dátumot be kell mutatnia a második világháborút követő béke első napjától kezdődően a jelenkorig, megismertetve azokat a történéseket, amelyek az EU megalapításához vezettek. Az európai történelemkönyvnek uniós szemléletet kellene követnie, nem pedig nemzeti megközelítést.

A Polgárok Éve alkalmából rendezett bukaresti konferencián 2013 februárjában

Az Európa-nap – május 9-e – az európai egység és béke ünnepe. Ezen a napon a történelmi jelentőségű Schuman-nyilatkozat évfordulóját ünnepeljük. Az Európa-nap alkalmából az Európai Parlament brüsszeli székhelyén szervezett nyílt napok lehetőséget adtak az EP-képviselők és az európai polgárok közötti közvetlen párbeszédre. Az EP-ben ebből az alkalomból rendezett vitafórum résztvevői a növekvő munkanélküliségről, az EU költségvetésének csökkenéséről fejtették ki nézeteiket, kitértek a politikai unióra és az Európai Védelmi Közösség létrehozásának akadályozására is, aggodalmuknak adtak hangot az EU legsikeresebb programjának, az Erasmus program finanszírozásának csökkentése miatt, szóba került a populizmus térnyerése. A több képviselőtársam részvételével tartott fórumon az EU legitimitásának növekedéséről beszéltem, amely a Lisszaboni Szerződés életbe lépésének köszönhető. Példaként említettem az európai polgári kezdeményezés eszközét. Ez egy olyan demokratikus lehetőség, amely révén az európai intézmények figyelmét azokra a problémákra lehet irányítani, amelyek valóban érintik, érdeklik az embereket. Elmondtam azonban, hogy amikor hazamegyünk választókerületünkbe, azt érzékeljük, hogy az euroszkepticizmus növekedik, egyes tagállamokban egyre erősödnek a populista és euroszkeptikus megnyilvánulások, pedig ez egy téves út, hiszen egyetlen EU-s tagállam, még a legerősebb Németország sem tudna egyedül megbirkózni a globális verseny kihívásaival.

Vitanap az Európai Parlamentben rendezett Európa-napon

Európa különleges kísérlet, úgy is fogalmazhatnánk, hogy egy menüett és hiába váltanánk át egy gyorsabb táncra, mert kifulladnánk. Hiába akarnánk gyorsabb ritmust felvenni, ha nem bírjuk. Erről Marosvásárhelyen beszéltem, ahol a 9. alkalommal megszervezett Együtt a közösségért – Civil szervezetek vásárán, az Európai állampolgárság a helyi közösségekben címmel megtartott kerekasztal-megbeszélésen. A résztvevők egyike az európai jövőre vonatkozó döntések látszólagos lassúságáról kérdezett. Válaszomban rámutattam, hogy fokozódtak az unió jövőjével kapcsolatos viták, amelyek ugyanakkor egyre bonyolultabbak lesznek, a tagállamokat sújtó gazdasági és szociális válság következményei miatt. Ilyen válságos időszakban, mint a mostani, különösen nehéz ezekről a kérdésekről tárgyalni. Négy-öt év krízis felszínre hozta azokat a gondokat, amelyeket rég lejártnak gondoltunk, például a populista, szélsőséges megnyilvánulások, és azt is látnunk kell, hogy nőtt a rendszerellenes, szélsőségesen nacionalista pártok népszerűsége. Ilyen közhangulatban hangzik el, hogy a politikai unió a szuverenitás feladását jelenti. Én azt mondom, hogy ez közösen gyakorolt szuverenitás azokon a területeken, ahol együtt nagyobb súlyunk van, mint külön-külön lehetne. Szóltam arról, hogy kimutatható: egy, uniós költségvetésből elköltött euró nagyobb hatékonysággal bír, mintha azt országos vagy helyi költségvetésből finanszíroznák. A közlekedési és kommunikációs infrastruktúra, valamint az energetikai ágazat fejlesztésese terén hatékonyabb lenne a közös fellépés. Jelenleg egyetlen európai nemzetállam sem tud egymagában megbirkózni a globális piac kihívásaival. A hét éve EU-tag Romániának is érdeke nagyobb mértékben részt venni az unió jövőjéről szóló tárgyalásokon.
Vannak azonban jó hírek is. Horvátország 2013. július elsejei európai uniós csatlakozása kétségtelenül kedvező fejlemény. Az euroszkepticizmus térnyerése, valamint az EU politikáinak nemzetállami hatáskörbe vonását és a protekcionizmust sürgető hangok ellenére az EU újabb bővítése lehetőséget teremt arra, hogy mi, az EU tagállamai, most már huszonnyolcan a közös európai értékekre figyeljünk. A balkáni stabilitás az EU egyik meghatározó célja, amelyet Horvátország csatlakozásával megerősítettünk. A romániai magyar nemzeti közösség európai parlamenti képviselőjeként megelégedésemre szolgál, hogy ismét egy fontos magyar közösség, a horvátországi magyarok is az EU nagy családjában lelnek otthonra. Az Európai Bizottság nemrégiben a csatlakozási tárgyalások elindítását javasolta Szerbiával. Véleményem szerint a Balkán államai Európa részei, az EU bővítésének ebben a térségben tehát folytatódnia kell, erősítve az unió globális szerepét. A következő évek legfontosabb kihívása egyrészt a csatlakozást kívánó államok európai elkötelezettségének fenntartása, másrészt pedig az integráció természetes folyamatának elmélyítése lesz.

2. Az RMDSZ gazdasági fejlesztési terve: Erdély 2020

Az RMDSZ, 2011 végén eldöntötte, 2012 januárjában elindította, októberre pedig megalkotta a 2014-2020-as periódusra vonatkozó gazdasági fejlesztési tervét, amely az Erdély 2020 nevet viseli, és amely alapját az európai uniós források képezik. A 2011-es Erdélyi Konzultáció során összegyűlt anyagokból, véleményekből is merítő gazdasági program kidolgozásában Csutak István regionális fejlesztési szakértő és az RMDSZ szakpolitikusai vettek részt.

A fejlesztési terv három fő prioritást határoz meg, ezen belül pedig 55 kiemelt irányzatot mutatunk fel. Tervünk egyrészt a helyi közösségek fejlesztése az önkormányzatokon keresztül, ami azért nagyon fontos, mert az önkormányzatok előtt olyan lehetőségek nyílnak meg 2014 után is, amelyek a közösségfejlesztés és a költségvetési források szempontjából kiemelkedően fontosak. Másrészt a kis- és középvállalkozások támogatása, kiemelten az exportra termelőket és az újonnan alakult vállalkozásokat tekintjük fontosnak, harmadrészt pedig a mezőgazdasági termelők támogatása szerepel a fő szempontok között. A gazdasági terv haszonélvezői az Erdélyben élő közösségek, elsősorban a magyar közösség tagjai.

Az Erdély 2020 fejlesztési tervről, Déván rendezett sajtótájékoztatón Kelemen Hunor szövetségi elnökkel

A tervezés alapvetése az volt, hogy 2006-ban, amikor megtervezték a 2007-2013 közötti időszakot, rosszul állították össze a tervet, nem volt társadalmi párbeszéd, nem volt konzultáció a megyékkel, régiókkal, a tervet Bukarestben, néhány irodában állították össze. Sok olyan terület van, amelyen nagyon nagy a pályázatok száma, a tervezett pénzkeret pedig nagyon hamar elfogy, többre lenne szükség. Ugyanakkor vannak olyan területek, amelyeken kevés az igénylő. Ezt szeretnénk kiküszöbölni, ezért szeretnénk helyesen megtervezni a következő periódust.

Az Erdély 2020 stratégia összeállításánál figyelembe vettük a négy fő, uniós politikát: a vidékfejlesztést, a kohéziós politikát, az európai regionális fejlesztési alap és a szociális alap által biztosított lehetőségeket. Célunk Erdély modernizációja, közösségeink fejlesztése, hiszen a következő hét esztendőben a modernizációs szükségletek egyharmadát lehet uniós forrásokból biztosítani, amelyet reményeink szerint hatékonyabban és jobban tudnak majd felhasználni önkormányzataink, vállalkozóink, gazdáink.

Helyi és regionális stratégiák is egybecsengenek az Erdély 2020 terv számításaival. A Kovászna Megye Tanácsa által 2012-ben elindított Potsa József Megyefejlesztési és Közösségépítő Program számításai szerint 2020-ig a megyében egy milliárd euró értékű beruházásra van szükség. Erről 2012 novemberében egy Sepsiszentgyörgyön szervezett tanácskozáson hangzottak el részletek. 2013 márciusában a Kovászna Megye Tanácsának keretében működő Europe Direct Információs Központ és a Junior Business Club által szervezett Háromszék 2020 vitafórumon vettem részt, ahol az Európa 2020 stratégia kontextusában elemeztük Erdély és Kovászna megye fejlesztési lehetőségeit az EU következő hétéves költségvetési ciklusában.

Háromszéki tanácskozás fiatalokkal, Tamás Sándor megyei tanácselnök és Klárik László szenátor részvételével

Még 2012 végén a bonchidai Bánffy kastélyban a térség önkormányzatainak képviselői, polgármesterek, alpolgármesterek tanácskoztak. A találkozó célja az volt, hogy a térséget felkészítsék a következő pályázati ciklus kihívásaira, hiszen az európai uniós pénzalapok lényeges fejlesztési eszközt jelentenek. Településeink számára a fejlesztések célja, hogy ne az embereket kelljen a munkalehetőséghez vinni, hanem helyben tudjanak munkát biztosítani az ottlakóknak.

Az Erdély 2020 részeként kidolgoztuk a Hunyad 2020 stratégiát. Becslésünk szerint, a megyének 2014-2020 között legalább másfél milliárd euró befektetésre lenne szüksége, ennek az összegnek közel egyharmadát európai alapokból lehetne biztosítani. A másfél milliárd euró értékű befektetésből 450 millió eurót lehetne megpályázni az Európai Uniótól a következő hét éves költségvetési ciklusban. Ha Déva éves költségvetését vesszük alapul, akkor a 450 millió euró tíz év költségvetését jelenti.

A Közös Agrárpolitika keretében a vidékfejlesztési program részeként pályázni lehet a vidéki infrastruktúra vagy gépparkok fejlesztésére, a Kohéziós Alapból például az épületek energiahatékonyságának növelésére, a Regionális Fejlesztési Alapból pedig a kis- és középvállalkozóknak különítettek el pályázati alapot, az Európai Szociális Alapnál a roma közösség felzárkóztatását támogatják, de itt lehet pályázni például az ötven év felettiek foglalkoztatottsági arányának növelését célzó programokra is. Az RMDSZ benyújtotta a volt és az új kormány szakminiszteréhez is az Erdély 2020 fejlesztési tervet, azzal a céllal, hogy a Szövetség elképzelései kerüljenek be a romániai keret-stratégiába, amelyet Brüsszelnek terjesztenek elő a 2014-2020 költségvetési ciklus Romániára vonatkozó pályázási ütemezésére.

Hegedűs Csilla RMDSZ főtitkár-helyettes és képviselőjelölt társaságában Bonchidán is bemutattuk az Erdély 2020 fejlesztési tervet

3. Célegyenesben a kisebbségi európai polgári kezdeményezés

Az elmúlt egy év kisebbségi jogérvényesítési erőfeszítéseinek legfontosabb eredménye a kisebbségi európai polgári kezdeményezés (EPK) előkészítése és a körülötte megvalósult kisebbségi szolidaritás. Az Európai Bizottságnál letett kezdeményezéssel célegyenesbe került a több mint két éve elkezdett munka, amelynek fontos állomásai Brüsszelben, az Európai Parlamentben voltak. A Lisszaboni szerződés életbelépésével az európai polgári kezdeményezés lehetővé teszi, hogy a tagállamokban élő egymillió uniós polgár közvetlenül az Európai Bizottsághoz terjesszen az EU hatáskörébe tartozó, őket érintő jogszabály-kezdeményezéseket. Az RMDSZ és partnerei által előkészített kisebbségvédelmi kezdeményezés végleges szövegét a FUEN június végi kongresszusa fogadta el.

A kezdeményezés előkészítése során a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a javaslatcsomag tartalmát és nyelvezetét meg kellett feleltetni az európai szerződéseknek. 2013 januárjában, Brüsszelben, meghívásomra, szakértők ebből a szemszögből elemezték azokat a területeket, amelyeken a kezdeményezés az Európai Bizottságot intézkedések meghozatalára kéri. Jan Diedrichsen FUEN igazgató, az ülés moderátora kiemelte az Európai Parlament támogatásának fontosságát a kisebbségi kérdésben, és üdvözölte az RMDSZ és az SVP európai parlamenti képviselőinek, valamint az EP kisebbségi frakcióközi munkacsoportja elnökének hozzájárulását és aktív támogatását. Az esemény házigazdájaként hangsúlyoztam, hogy az aláírásgyűjtés sikere érdekében az európai kisebbségek szolidaritására van szükség, ehhez pedig olyan intézkedés-csomag kell, amelyben minden közösség – a legnagyobb, már autonómiával rendelkező közösségtől, a legkisebb nyelvi csoportig – megtalálja az ő sajátos helyzetének megfelelő értéket. Kiemeltem, hogy az autonómia valamilyen formája, beleértve a területi autonómiát és az önrendelkezést, minden olyan európai kisebbségi közösség vágya, amely még nem rendelkezik vele. Ezt a törekvést a kezdeményezésben uniós nyelvezetre kell lefordítanunk és elfogadtatnunk.

Az RMDSZ küldöttsége a Minority SafePack Initiative kisebbségvédelmi kezdeményezés dél-tiroli indításán

A Minority SafePack kisebbségvédelmi csomag hat területen konkrét intézkedést kér az EU-tól: a regionális és kisebbségi nyelvek, oktatás, művelődés és kulturális sokszínűség, a regionális politika; a közképviselet és a civil szervezetek bevonása, az esélyegyenlőség és diszkrimináció-mentesség; az audiovizuális média és digitális tartalom; valamint a kisebbségi közösségek regionális és állami támogatása terén. Mindezek által olyan sarkalatos kérdésekben lehet európai szintű szabályozást kezdeményezni, amelyek az európai őshonos kisebbségek megmaradását és közösségeik megerősödését eredményezhetik. A kezdeményezés mellé az RMDSZ nemzetközi partnereket talált, így a beadványt többek között a Szövetség az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával, a Dél-Tiroli Néppárttal és az Európai Nemzetiségi Fiatalok szervezetével közösen terjeszti elő. Az Európai Bizottság pozitív véleményezése esetén a kezdeményezés támogatására ősztől egy 12 hónapos aláírásgyűjtő kampány indul.

Az RMDSZ által kezdeményezett európai szintű kisebbségvédelmi EPK folyamatát 2013. június 6-án az RMDSZ Képviselőházi és Szenátusi frakciói is áttekintették, az Európai Parlament brüsszeli székhelyén tartott ülésükön. Az RMDSZ képviselőit és szenátorait részletesen tájékoztattuk a kezdeményezés tartalmáról. Két héttel később a dél-tiroli Brixenben szervezett FUEN kongresszuson a kisebbségi európai polgári kezdeményezés hivatalosan is útjára indult, ünnepélyes elindítására a város főterén került sor, Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke jelenlétében. A kongresszusnak egyébként ez volt az egyik legfontosabb napirendi pontja. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) 58. kongresszusán 30 ország 40 kisebbségének képviselője volt jelen.

Felszólalás a FUEN Brixenben rendezett 58. kongresszusán

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának Brixenben zajló 58. kongresszusán tett felszólalásomban a következőket mondtam: Az idők változnak, az Európai Unió új idő elé néz. A gazdasági válság kapcsán sok politikus mondja az Európai Parlamentben, hogy több Európára van szükség. Igen, több Európára van szükség, ezt vallom én is, de nem ebből a fajta Európából kérünk többet, ahol az államfők és kormányfők egymás között eldöntik, hogy mi lesz holnap. Mi egy másfajta Európában hiszünk, mi a politikai unió mellett tesszük le voksunkat, egy olyan uniót akarunk, amelyben a polgárok szava dönt, és amelyben mi, kisebbségek, őshonos közösségek vagy akár nyelvi csoportok ugyanúgy képviselve vagyunk, mint a többség. Nem vagyunk egyformák mi, kisebbségek és nem is akarunk egyformákká válni. Ebben áll a mi erőnk. Kedves barátaim milyen nyelven álmodnak? Én az anyanyelvemen szoktam álmodni, ugye, hogy Önök is így vannak, nem eszperantóul álmodnak? Különbözőségünket akarjuk megőrizni, mert ezáltal tudunk erős kövei lenni az európai építmény fundamentumának. Mi hiszünk Európában, hiszünk a politikai unió jövőjében és célkitűzéseinket nem a többség ellenében, hanem a közös érdek javára akarjuk elérni.

A Külügyi Tanács ülése Kolozsvárott a kisebbségi európai polgári kezdeményezésről

Elzász és Erdély érdekei nagyon sok ponton találkoznak egymással. Ez volt az egyértelmű következtetése annak a találkozónak, amelyen márciusban az Európai Parlament strasbourgi székhelyén fogadtam az elzászi közösségek képviselőit: Andrée Munchenbachot, az Unser Land regionális párt elnökét és Robert Joachimot, az Elzász-Lotharingia Egyesület alelnökét, valamint Jan Diedrichsent, a FUEN igazgatóját. A tanácskozáson elmondtam, hogy Románia és Franciaország erősen központosított államok. A Romániában tervezett regionális átszervezés a magyar többségű régió létét veszélyezteti. Az elzásziak pedig szintén hosszú ideje harcolnak a nagyobb autonómiáért és az érdekeiknek megfelelő önrendelkezésért, nyelvük, kultúrájuk és identitásuk megőrzéséért. Véleményt cseréltünk a FUEN, az erdélyi magyarok és a dél-tiroliak által kezdeményezett európai polgári kezdeményezésről és az együttműködés módozatairól. Az elzásziak hosszú évek óta sürgetik Franciaországot, hogy fogadja el a kisebbségvédelem európai dokumentumait, a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményt, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját.

4. Mikó-ügy – határozott nem a visszaállamosításra

A 2012 szeptemberében kezdődött ülésszakra kisebbségvédelmi szempontból a Mikó-ügy nyomta rá bélyegét. A romániai Országos Visszaszolgáltatási Bizottság három tagját – közöttük Markó Attila államtitkárt – sújtó elsőfokú büntetőjogi ítéletet kafkainak minősítettem, hiszen a bizottság tagjait a büntetőjogi bíróság azért ítélte el, mert hatályos törvények előírásait alkalmazták és visszaszolgáltatták a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét. Ez a bírói döntés ellentmond az ugyanazon ügyben 2006-ban hirdetett ítéletnek, amely az Erdélyi Református Egyház tulajdonjogát jogilag megerősítette az ügy tárgyát képező épületre vonatkozóan.

Igyekeztem minél több európai politikust tájékoztatni a Mikó-ügyről. A szeptemberi strasbourgi plenáris ülésszak első napján tett politikai nyilatkozatban tájékoztattam képviselőtársaimat arról, hogy pár nappal korábban, szeptember elsején, az Igazság Napján, Sepsiszentgyörgyön, harmincezer ember tiltakozott egy bírósági döntés ellen. Nehezményeztem, hogy a romániai bírósági döntés visszaállamosította a Székely Mikó Kollégium épületét, amelyet a Református Egyház, az egyházi restitúció során 2002-ben kapott vissza. A bírói határozattal megtorpant a visszaszolgáltatási folyamat, holott még nagyon sok, a kommunista rezsim által elkobzott egyházi ingatlant kell visszajuttatni jogos tulajdonosuknak, a történelmi egyházaknak. Ezzel egy időben a bíróság a törvényes hatáskörükben eljáró bizottsági tagokat súlyos börtönévekre ítélte.

Az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának napirendjén, szeptember 12-én, a Mikó-ügy szerepelt. A képviselők főként a visszaszolgáltatás történelmi hátteréről és a bírósági döntésnek a romániai magyar közösségre gyakorolt hatásairól kértek több információt. A romániai bírósági ítélet hátteréről elmondtam, hogy magyar közösségünk érdekében vagyunk ebben a tájékoztatási offenzívában. Közösségünk tulajdonjogát szentnek tartjuk. A kommunista rezsim által elbitorolt ingatlanokat hosszú és következetes munkával, több mint egy évtizedes közdelem után is csak részben tudtuk visszaszerezni. Nem fogadjuk el, hogy az állam ismét jogtalanul tegye rá a kezét őseink tulajdonára. Attól tartunk, hogy a Székely Mikó Kollégium után hasonló esetek következhetnek, a visszaszolgáltatási folyamat pedig végleg leállhat. Azt szeretnénk, ha erről a helyzetről minél több európai politikus tudomást szerezne – fogalmaztam az ülésen.

A Hagyományos Kisebbségi Közösségek és Nemzeti Nyelvek Frakcióközi Munkacsoportja (Kisebbségi Intergroup) állást foglalt és szolidaritását fejezte ki a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében a romániai magyar közösség által szervezett megmozdulások kapcsán. Az Intergroup tagjai egyetértettek abban, hogy Brüsszelnek, illetve az Európai Bizottságnak (EB) fel kell hagynia a kettős mérce alkalmazásával a tagállamokban élő nemzeti kisebbségek ügyeinek megközelítésében.

Sógor Csaba, RMDSZ-es EP-képviselőtársammal együtt már 2012. július 18-án levélben fordultunk az Európai Bizottság alelnökéhez a romániai intézményi és politikai változásokkal kapcsolatban, amelyben felhívtuk a biztos asszony figyelmét a romániai magyar kisebbség helyzetére, konkrétan pedig a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyére.

Válaszlevelében a jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosa megállapította, hogy a tagállamoknak a rendelkezésükre álló jogi eszközök használatával szavatolniuk kell, hogy a területükön élő nemzeti kisebbségek alapvető jogai az alkotmányos rendnek és a nemzetközi jognak – ezek közé értve az Európa Tanács vonatkozó jogi eszközeit is – megfelelő, hatékony védelemben részesüljenek. A továbbiakban, a korábbi hasonló témákban megfogalmazott álláspontjához hasonlóan, Viviane Reding ezúttal is sajnálattal tájékoztat arról, hogy az Európai Bizottságnak nem áll módjában fellépni a nemzeti hatóságok és bíróságok előtt folyó, levelünkben említett egyéni eljárásokban. A biztos asszony hivatkozik arra, hogy ami az ingatlan-visszaszolgáltatásra vonatkozó tagállami jogszabályokat illeti, sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem rendelkezik jogkörrel a kérdésben, mert tagállami hatáskörbe tartozik.

A Mikó-ügyről az Európai Néppárt brüsszeli politikai közgyűlésén is felszólaltam, megállapítva, hogy Nyugat-Európában a tulajdonok elidegenítése fel sem merülhet, sajnos azonban Délkelet-Európában még bármi megtörténhet. Kifejtettem, hogy a Mikó-ügyben nem csak egy személyt ért igazságtalanságért, hanem a közösség és a református egyház magántulajdonhoz való jogáért kell szót emelni. Ismét látnunk kell, hogy Európa halasztja a szembenézést a kisebbségi kérdéssel, holott a Nyugat-Balkán csatlakozási törekvései kapcsán hamarosan válaszokat kell adni. Az európai álláspont az Európai Szerződések mögé bújva az országok belügyének minősíti a kisebbségi jogkövetelést. Véleményem szerint a szerződéseket vagy az adott országok alkotmányát természetesen be kell tartani, de politikusokként célul tűzhetjük ki a szabályok megreformálását, többek között a kisebbségi kérdésben.

Az EP strasbourgi plenáris ülésén

A Mikó-ügy következményeire és a www.13020.ro honlapra hívtam fel a figyelmet 2012 augusztusában Szilágysomlyón, ahol a hatodik alkalommal megszervezett Youth Festen vettem részt. A fiatalok és fiatal önkormányzatisok fórumán sokan jelezték, hogy ismerik és követik a Mikó-ügy fejleményeit. Kiemeltem, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása egy olyan döntés, amely politikai szempontból a visszarendeződés lehetőségét hordozza magában, ezért egyformán veszélyes Székelyföldön, Szilágyságban vagy a Bánságban és veszélyes az egész erdélyi magyar közösségre. A Youth Festet a Szilágy Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács szervezi, évente több ezer Szilágy megyei magyar fiatal vesz részt a fesztiválon.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 2013 elején Erdély-szerte létrehozta a Mikó Imre nevével fémjelzett szolgálatot. A dél-erdélyi szórványban a korrektség és a békés együttélés jellemző a közösségekre, de azért időnként itt is tapasztalhattuk, hogy a társadalom nem képes végleg levetkőzni a nacionalista, szélsőséges indulatokat, ezért az RMDSZ Hunyad megyei szervezete négy településen, Déván, Vajdahunyadon, Lupényban és Petrozsényban elindította a kisebbségvédelmi szolgálatot. A szolgálat támaszt és segítséget jelent azokban az esetekben is, amelyeken a magyarságukban sértett egyének mindeddig inkább túlléptek. Félre kell tennünk a negatív beidegződést és büszkén kell vállalnunk magyar identitásunkat, anyanyelvünket, úgy ahogyan például a Hunyad Megyei Magyar Napokon a nyilvánosság elé léptünk és megmutattuk magyarságunkat. Tavaly a vajdahunyadi önkormányzati választásokon láthattuk, amint emelkedik a társadalmi tét, azonnal fellángol a magyarellenesség és a kirekesztés. Sajnos, a legkönnyebb ilyenkor a kisebbségeket okolni, nekünk ez ellen fel kell lépnünk. Ennek egyik eszköze az új, Mikó Imre kisebbségvédelmi szolgálat.

A nyelvi sokszínűség tiszteletben tartása mellett, a többnyelvűség érdekében szólaltam fel májusban a Strasbourgban ülésező Európai Parlament plenáris ülésén. Arra hívtam fel a figyelmet, hogy a megtakarításokat kifogásként használva, korlátozni akarják az uniós nyelvek egyenlő használatát az európai intézményekben. A többnyelvűséget az Unió egyik legértékesebb kincsének neveztem, amely tükrözi a kulturális és nyelvi sokszínűséget. A válság miatt takarékoskodni kell az európai intézményekben, de ezzel együtt felelősen kell meghatározni a területeket, amelyeken takarékoskodunk. A Parlamentben állandóan vannak próbálkozások arra, hogy a ‘kevésbé’ használt nyelveket kiiktassák a három ‘elsődleges’ nyelv javára. Most a Régiók Bizottságánál kezdeményezték az önálló fordítói apparátus megszüntetését. Hangsúlyoztam, hogy ez egy rossz döntés, intézményeink demokratikus jellege csökken, az integrációból veszítünk. Egyetlen európai nyelv sem állhat a másik felett! – mondtam az ülésen.

5. Erős RMDSZ frakció a bukaresti törvényhozásban

A 2012-es önkormányzati és parlamenti választások bebizonyították, hogy a Szövetség változatlanul a megalakulásakor leszögezett célkitűzések alapján képviseli az erdélyi magyar kisebbségi közösség minden tagjának érdekeit. Sem nevet, sem programjának alapvető célkitűzéseit nem változtatta meg és következetesen, naprakészre alakította stratégiáját, a változó politikai helyzetek legmegfelelőbb kezelésének érdekében. Az RMDSZ a december 9-i választások eredményeként a szavazatok 5,3 százalékát szerezte meg, az erdélyi magyarok által leadott szavazatok 89 százalékban támogatták. A Szövetség 1996 óta a sajátos kisebbségi témák mellett, amelyek az oktatásügy autonóm jellegétől, az anyanyelvhasználatig nagyon sok területre kiterjednek, egy sor nagyon fontos, gazdasági és regionális, az ország egész számára nélkülözhetetlen elemmel egészítette ki politikai programját. Ezt sikerült beágyazni az Erdély 2020 stratégia kidolgozása révén az Európai Unió (EU) 2020-as célkitűzéseinek irányvonalába is.

Temesvári sajtótájékoztató Halász Ferenc megyei RMDSZ elnök részvételével

A választások fontos eseményt és erőpróbát jelentettek a Hunyad megyei magyarság számára. A parlamenti választáson Hunyad megyében azt tartottuk szem előtt, hogy a választási törvény sajátosságai miatt, az RMDSZ-re leadott szavazatok mandátummá alakulnak át, akár helyben vagy valamelyik másik szórvány megyében. Ennek megfelelően minden Hunyad megyei jelölt megfelelő szakmai kompetenciával rendelkezett, akik hatékonyan tudnák képviselni szórványközösségünket és az egész romániai magyarságot. Az RMDSZ politikai üzenetének kulcsszavai a bizalom, biztonság, jövő voltak, ezek mellett a Hunyad 2020 fejlesztési terv tükrében három célt fogalmaztunk meg: tudásalapú gazdaság és társadalom, zöld gazdaság, emberközpontúság. Úgy érzem, tiszta, pozitív és építő jellegű kampányt folytattunk, amelyet a Hunyad megyei magyarok megértettek és szavazatukkal támogattak. Jelöltjeink kampányindítóján, amely egybeesett a Magyar Szórvány Napjával, a helyi magyarságunkban rejlő erőre és kitartásra hívtam fel a figyelmet: Nem volt könnyű naponta lemenni a Zsil völgyének bányáiba, nem volt könnyű három váltásban dolgozni a vajdahunyadi vasgyárban, és mindez mellett családot és közösséget összetartani. Hozzászoktunk a nehéz munkához, a dél-erdélyi magyarok büszkén, konokul, néha csikorgó foggal, de egyenes háttal fogadják a kihívásokat. Így tekintünk mi december 9-re is. Nem lesz könnyű, de minden erőnket bevetjük a közös siker érdekében.

A parlamenti választások nem hozták meg a várt eredményt Hunyad megyében, nem sikerült ezúttal sem visszaszerezni a 2004-ben elveszített parlamenti képviseletet. Közösségünk képviseletét Markó Attila sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselő és Végh Sándor Szilágy megyei szenátor vállalta fel. Markó Attila meggyőződése, hogy vigyázni kell a szórványra, mert ez biztosítja a jövőt a tömbmagyarság számára is, ezért szívesen fogadta a Hunyad megye képviseletére szóló megkeresést, mert fontos számára a dél-erdélyi szórvány. Végh Sándor nemcsak szenátori, hanem korábbi prefektusi és alprefektusi tapasztalatát kívánja a jövőben a Hunyad megyei magyar közösség érdekében is kamatoztatni, ugyanakkor szívesen részt vállal jogszabály-módosítások és törvénytervezetek érvényesítésében, amelyet a helyiek a Hunyad 2020 fejlesztési stratégiából kiindulva javasolnak.

A 2012-es önkormányzati és parlamenti választásokon nagyon sok településen megfordultam, képviselő- és szenátorjelöltjeinket, megyei és területi szervezeteinket támogattam a Bánságban, Partiumban, Belső Erdélyben és Székelyföldön is.

2013. május 25-én, Csíkszeredában került sor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség
11. Kongresszusára. A Szövetség történetében ez volt az eddigi legnagyobb és leglátványosabb kongresszus: több mint hétszáz küldött, 169 sajtóképviselő, és 128 meghívott volt jelen. A kongresszus értékelte a Szövetség elmúlt két évét, és kijelölte a következő évek teendőit, irányvonalait néhány nagyon fontos témában elfogadott dokumentum, valamint az Alapszabályzat és a Program módosításai által.

Felszólalás az RMDSZ  11. csíkszeredai kongresszusán

 

6. A szülőföldön való boldogulás kulcsa: összetartás, szolidaritás és egység

Szórványközösségeink megerősödése, intézményeink programjainak továbbfejlesztése az elmúlt egy évben is fontos helyet foglalt el munkámban. Az elmúlt két esztendőben az RMDSZ áttért az úgynevezett harmadik generációs szórványprogramokra. 1990 után a szórványközösségek szervezésén volt a hangsúly, az azt következő évtizedben zajlott az intézményépítés, most pedig igazodva az új évezredhez, a magyar közösségi hálózatok létrehozását helyezzük előtérbe és szórványprogramjainkat is ennek szellemében alakítjuk. A létező szórványközpontok, az oktatási intézmények és szórványkollégiumok, valamint a szórványban működő magyar házak továbbra is fenntartásra, fejlesztésre, bővítésre szorulnak, mindezeket a tevékenységeket – a pozitív diszkrimináció elvét alkalmazva – megfelelő finanszírozásban kell részesíteni, ugyanakkor szükség van a közösségi hálózatok kialakítására is, amelyek a helyenként létező tapasztalatot, a már kialakult jó gyakorlatot el tudják juttatni a legapróbb szórványközösséghez is. Szintén a hálózati megközelítést tükrözi a Székelyföld-szórvány partnerség folyamatos bővülése, amely egyre több tartalmat kap, ugyanakkor folyamatban vannak azok a kutatások, amelyek eredményeire építhetjük majd a nagyvárosi szórványokat megszólító programjainkat.

A hálózatépítés jó példája az Örökségünk Õrei erdélyi hálózatának megalakulása, amelyre Marosillyén, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szülőházában került sor, a 2013-as Bethlen Emlékév égisze alatt. A szórványtematika számos olyan találkozó és tanácskozás napirendjén szerepelt, amelyen az elmúlt egy évben részt vettem. Otthon, Hunyad megyében folytattuk az elmúlt évek munkáját: az oktatás megerősítését, az új generációs szórványprogramok kidolgozását, megemlékeztünk nemzeti ünnepeinkről és negyedik alkalommal is megszerveztük a Hunyad Megyei Magyar Napokat.

Az Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket program első nyilvános vitáit Vajdahunyadon és Szászvároson tartották, majd a program indítására Szászmedgyesen került sor. A jelenlévőknek arról beszéltem, hogy a dél-erdélyi szórvány egyik legjellegzetesebb közösségében, a Hunyad megyei magyar közösségben csak úgy tudtunk eredményeket elérni, hogy három pillérre támaszkodtunk. Az RMDSZ-ben együttműködünk a magyar történelmi egyházakkal, valamint a magyar civil és szakmai szervezetekkel. Igyekeztünk mindig felmérni közösségünk reális szükségleteit, majd úgy megoldani, hogy a helyi kezdeményezésre építve szerveztünk magasabb szintű támogatást, ezzel is megerősítve közösségünket. A kezdeményezést Hegedüs Csilla, az RMDSZ kulturális főtitkár-helyettese ismertette, kiemelve, hogy a program célja a szórványban elő közösségek magyarságtudatának megőrzése.

Az RMDSZ szórvány cselekvési tervének keretében működő Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket programban egy-egy magyar osztály, tagozat fogad örökbe egy-egy magyar műemléket, hosszú távú cél bevonni a közösség mindennapjaiba a magyar örökségelemeket. Ennek témájában történeti, hely- és honismereti vetélkedőket, rendezvényeket szerveznek. Az örökbefogadás gondoskodást is jelent, az iskolások tavaszi nagytakarításon, fa- és virágültetésen vesznek részt, idegenvezetői képzést kapnak, szóróanyagok, honlapok elkészítését tanulják meg, hogy megfelelően népszerűsíthessék az örökbefogadott műemléket. A kezdeményezők célja, hogy létrejöjjön egy közösségi tér, ahol a magyar emberek találkoznak, szocializálódnak, ünnepelnek. A program keretet biztosít arra, hogy kialakulhasson az örökbefogadók hálózata, tudják tartani egymással a kapcsolatot, vegyenek részt egymás rendezvényein.

A Magyar Szórvány Napjának dévai ünneplése

Az RMDSZ által elindított szórványmenedzser program ugyanakkor fokozza a szórványközösségeknek nyújtott támogatását. A Székelyföld-Szórvány Partnerség kiegészítéseként az RMDSZ Főtitkársága bővíti a romániai magyarok lakta régiók közötti kulturális tapasztalatcserét, a közösségépítő tevékenységek által erősítik a szórványközösségeket, ösztönözik a romániai magyarok szolidaritását, a helyi igényeknek megfelelően pedig hiánypótló programokat szerveznek, támogatják a szórványközösségek önfejlesztő erőfeszítéseit.

2013-ban először az egész Kárpát-medencében megünneplik a Magyar Szórvány Napját, erről döntött a Magyar Állandó Értekezlet Szórvány szakbizottsága május 8-án, Budapesten. A kezdeményezésben az anyaország is kiveszi a részét, a szakbizottság javaslatára november 15-én magyarországi rendezvények is lesznek. Az ülésen ismertettem az RMDSZ által kezdeményezett Magyar Szórvány Napjának történetét, Erdélyben idén harmadik alkalommal szervezik meg, helyi kezdeményezésre építve, ebben az évben Nagyenyed ad otthont a központi rendezvénynek.
Tavaly Brassóban volt a központi rendezvény, de Déván és Medgyesen is szerveztek ez alkalomból eseményt, 2011-ben pedig Déván és Marosillyén szervezte meg az RMDSZ a Magyar Szórvány Napját. Brassóban a megyei RMDSZ, valamint az RMDSZ Főtitkársága által szervezett konferencián kiemeltem a rendezvény hagyományteremtő jellegét, amely alkalmat ad az elmúlt év mérlegének megvonására, illetve az elkövetkező időszak közös megtervezésére. Mindannyian egy élő szórványnak vagyunk a munkásai: a szórvány jövőjéről beszélünk, hisz mi nem csak krónikásai akarunk lenni egy haldokló közösségnek, hanem építői a magyar szórványközösségek megmaradásának – fogalmaztam.

A szórvány érdeke a valós önrendelkezést és tartalmas kisebbségi jogokat szavatoló törvény – erről a gondolatról a Szövetségi Képviselők Tanácsának 2012. szeptemberi, zilahi ülésén beszéltem. A Szórvány frakció elnökeként üdvözöltem az RMDSZ által kidolgozott és az elmúlt időszakban bemutatott új szórványprogramokat, amelyek pragmatikusan és konkrétan járulnak hozzá a közösségépítő kezdeményezések megvalósításához. Az RMDSZ szórvány cselekvési tervének legfontosabb célkitűzése, hogy ne legyenek fehér foltok Erdély térképén. Egyértelműen a legnagyobb mértékben veszélyeztetett vidékeken, településeken szükséges a leghatározottabb fellépés. A fehér foltok felszámolása magyar intézmények létrehozásával és azoknak kiszámítható működési körülményeinek biztosításával érhető el. Megelégedéssel nyugtáztam, hogy az RMDSZ szórványpolitikája nem defenzív, önfeladó jellegű, hanem merész, közösségeinket megerősítő, újabb és újabb kihívásoknak választ adó aktív politika.

Szórványközösségünkben nagyon fontos, hogy minden magyar család gyermeke anyanyelvén tanuljon, mert ez a legfontosabb eleme identitásunk megőrzésének. Pedagógusainknak folyamatosan biztosítunk továbbképzési lehetőségeket, míg a diákokat szabadidős tevékenységekbe is bevonjuk, hiszen így lesz az iskola több mint oktatási intézmény. Hunyad megyében a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel (RMPSZ), a történelmi egyházakkal és a civil szervezetekkel karöltve az RMDSZ idén is megszervezte a Minden magyar gyermek számít beiskolázási kampányt. A pedagógus szövetség Déván, Petrozsényban és Lupényban tartott előkészítő gyűléseket. A beiskolázási időszakban a pedagógusok az RMDSZ képviselőivel együtt, személyesen keresték fel azokat a Hunyad megyei magyar családokat, ahol nagycsoportos vagy előkészítő osztályos kisgyerek van.

Déván tavaly augusztusban is megszervezték a Nemzedékek Találkozóját, amelyre az elmúlt hatvan évben, magyar tagozaton végzett, volt-diákokat várták. A megyeszékhely kultúrotthonában megtartott eseményen közel 400-an vettek részt. Déván, évtizedek után ismét van önálló magyar oktatási intézmény, sikerült egységes tanintézménybe tömöríteni a magyar tagozatos iskolát. Tisztelettel hajtottunk főt az elődök előtt, azáltal is, hogy az iskola a hajdani igazgató Téglás Gábor nevét viseli, míg az intézmény létrehozásában szerepet vállaló egyesület a Geszthy Ferenc Társaság a négyszáz évvel ezelőtti várkapitány nevét vette fel. Õk voltak a dévai magyar oktatás kiemelkedő személyiségei. A rendezvényen felelevenítettem a tanintézmény létrehozásának körülményeit, hiszen a közösség fennmaradásának a templom és az iskola fontos, de nem elégséges pillére, szükség van a harmadik pillérre is, ez pedig a magyar érdekképviselet. A Téglás Gábor Iskolaközpont épületének befejezése és a tanintézmény felszerelése akkor vált lehetővé, amikor az RMDSZ minisztereinek javaslatára az iskola megvalósításához szükséges finanszírozás a magyar és a román kormány együttes ülésének napirendjére került. Ezáltal az RMDSZ Hunyad megyében döntően hozzájárult közösségünk legfontosabb intézményének, az önálló magyar iskolának a létrehozásához.

A vajdahunyadi magyar közösség államalapító Szent István ünnepét, augusztus 20-án a Magyar Házban ünnepelte. A szórványban az identitástudat megőrzésének fontos eleme az együtt ünneplés a nemzettársakkal, ennek jegyében szervezték meg az augusztus 20-ai ünnepet. Doboly Beatrix, az EMKE helyi elnöke Szent István életútját ismertette és az ünnep jelentőségéről tartott előadást, míg a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács, a HUMMIT fiataljai zenés verses összeállítást mutattak be. Az Eisenmarkt Quartett barokk műveket adott elő, majd a bensőséges hangulatú este az István, a király rockopera megtekintésével zárult.

2012-ben a Hunyadi várkastély Bethlen termében megemlékeztünk az aradi vértanúkról. Akkor úgy fogalmaztam, nemzeti ünnepeinket és nemzeti gyásznapjainkat egyaránt a közösségi szolidaritás kell hogy jellemezze. Együtt kell ünnepelnünk és együtt kell emlékeznünk, vigyázva arra, hogy megtanítsuk ezt a következő generációknak is. 1890-ben, amikor elődeink felállították az aradi vértanúk emlékére a Szabadság szobrot, azt az örökkévalóságnak szánták, nem gondolva arra, hogy alig pár évtized múlva börtönbe zárják. 2004-ben sikerült kiszabadítani a Szabadság szobrot, de továbbra is vigyázni kell, hogy ne kerülhessen ismét fogságba. Azáltal, hogy összegyűltünk és megemlékezünk hőseinkről, egyúttal vigyázunk a Szabadság szoborra, ezt kell tennünk a továbbiakban is, vigyáznunk kell a Szabadság szoborra, vigyáznunk kell egymásra – hangsúlyoztam.

Március 15-i ünnepség  a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban

Minden Március 15-e újabb és újabb üzenetet hordoz számunkra. Idén, a dévai 48-as hősök emlékére állított obeliszknél és a vajdahunyadi Petőfi szobornál tartott ünnepségeken a ránk, dévai, vajdahunyadi, dél-erdélyi magyarokra háruló felelősséget emeltem ki: szellemi és épített örökségünk őreivé kell válnunk, ezt az örökséget meg kell védeni, szeretni és becsülni kell és átadni a következő generációnak. Ezt máshonnan nem lehet elvégezni, csak akkor lehetünk nemzeti örökségünk őrei, ha itt a szórványban, Dél-Erdélyben a szülőföldön való gyarapodás parancsolatának eleget teszünk. Nekünk szórványban élő, dévai, vajdahunyadi, Zsil-völgyi magyaroknak szülőföldünkön kell biztos jövőt teremtenünk, a velünk együtt élő nemzetiségekkel közösen kell újra felfedeznünk a transzilván szellemiséget, mert csak együtt lesz esély szabadságunk kiteljesítésére. Március 15-én délelőtt, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban történelmi körútra invitáltak mindenkit a diákok, a vendégek Petőfivel “találkozhattak” a Pilvax kávéházban, meghallgathatták a Nemzeti dalt a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Landerer nyomdába is ellátogathattak, ahol kézbe kapták a “frissen” nyomtatott 12 pontot. A történelmi előadáshoz hozzájárultak a szarvasi Vajda Péter Gimnázium diákjai, akik a dévai iskolában megszervezett történelmi vetélkedőn is részt vettek.

Hét Hunyad megyei képzőművész állított ki 2012 októberében Szombathelyen. A tárlatmegnyitón dél-erdélyi szórványtematikájú könyvbemutatót is tartottak a Vas megyei városban. Vajdahunyad és Szombathely, valamint Vas megye és Hunyad megye testvérkapcsolata 22 éves múltra tekint vissza. A Kapcsolatok című kiállításon a Szombathelyi Képtárban teltház volt. Képzőművészeink úgy fogalmazzák meg kulturális üzenetüket, hogy az átlépi a nyelvi és földrajzi korlátokat. Tudjuk, hogy Dél-Erdélyben a demográfiai arányok nem a magyar közösség javára alakulnak, viszont azt tapasztaljuk, hogy Hunyad megye ennek ellenére megőrzi multikulturális jellegét és ebben a kultúrának, művészetnek fontos szerep jut.

A Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysorozata immár hagyományt teremtett. Ezelőtt négy esztendővel éreztük azt Hunyad megyében, eljött az ideje annak, hogy kilépjünk rendezvényeinkkel a templomokból, a kultúrházakból, osztálytermekből, magyar házakból a közterekre. Minden évben egy hétre kilépünk a Hunyad megyeiek teljes közössége elé, eszébe juttatva a többségi társadalomnak, hogy Vajdahunyadot, Dévát, Hunyad megyét mi, magyarok is építettük, hogy a magyar kultúra, a hagyományaink, épített örökségünk gazdagítja, és kerek egésszé teszi Hunyad vármegyét. A június másodikán tartott ünnepi megnyitót a Vajdahunyadi várban tartottuk Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja és Takács Aranka főszervező jelenlétében. A Vajdahunyadi vár zsúfolásig megtelt Bethlen Gábor termében sor került a Fogadj örökbe egy műemléket RMDSZ program örökbefogadási ceremóniájára is. Jelen volt testvértelepülésünk, Szombathely város küldöttsége is. A több mint két évtizedes múlttal rendelkező testvérvárosi kapcsolat, amelyet most már a fiatal generáció vesz át, sokat jelentett a vajdahunyadiak számára nemcsak a közösen megvalósított terveknek köszönhetően, hanem érzelmi töltete miatt is.

7. Románia gazdasági esélye: mezőgazdaság, infrastruktúra és energetika

Intenzív és tartalmas volt az elmúlt egy év európai parlamenti tevékenysége szakbizottsági munkám szempontjából is. Összesen hét tematikában voltam az Európai Néppárti Képviselőcsoport témafelelőse a szakbizottságokban. Az Európai Parlament egyik vezető témája a 2014-2020-as pénzügyi időszak előkészítése volt, az EU intézményei között nézeteltérések hosszú vitákra adtak okot, a megegyezés pedig valószínűleg az utolsó pillanatban, a mostani, nyári ülésszak végén született meg. De a bizottsági munka mellett a romániai gazdaságpolitika alakulására is figyeltem, részt vettem abban a munkában, amelynek eredményeképpen az RMDSZ megfogalmazta gazdaságpolitikai és pénzügyi javaslatait.

Romániában, gazdasági szempontból a parlamenti választások utáni időszak legfontosabb teendője az új munkahelyek teremtésének ösztönzése, valamint a nyugdíjak és a közszféra béreinek biztosítása, a szociális szolgáltatások megerősítése. A sajátságos kisebbségi problémák mellett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a munkahelyteremtést és a gazdasági válság kihívásaira adott hiteles megoldásokat tartja prioritásnak 2013-ban, ezért a Szövetség pénzügyi- és adóstratégiát dolgozott ki és terjesztett a közvélemény elé. A novemberben szervezett tanácskozást követően Kolozsvárott Kelemen Hunor szövetségi elnökkel, Borbély László politikai alelnökkel és Kovács Péter főtitkárral közösen mutattuk be újságíróknak is elképzeléseinket. Emlékeztettem, hogy az EU országai közül az alkalmazottak Romániában fizetik az egyik legmagasabb társadalombiztosítási adóterhet, ez a bérek 44,5 százalékát teszi ki. Az országban pedig 4,3 millió alkalmazott fizeti ezeket a járulékokat, míg 2,3 millió ember informális munkavállaló, vagyis a feketepiacon dolgozik. Hasonló a helyzet az ÁFA – fizetésre köteles cégeknél is. Az országban az ÁFA begyűjtésének szintje 54 százalékos, míg Bulgáriában például ez az arány eléri a 70 százalékot. Ezeket a hivatalos adatokat figyelembe véve az RMDSZ leszögezi: nem újabb terheket és megszorításokat kell a lakosságra kiróni, hanem fel kell számolni a feketepiacot és szigorítani kell az adófegyelmet. A külföldi befektetők és a helyi vállalkozók is úgy vélik, Romániának kiszámítható, átlátható, stabil és ösztönző jellegű gazdasági intézkedéseket kell meghoznia.

Az elmúlt egy évben számos alkalommal találkoztam a sajtó képviselőivel, több televíziós és rádiós beszélgetésben vettem részt

Az RMDSZ Gazdasági Tanácsa, amelyet Kelemen Hunor szövetségi elnök megbízásából koordinálok, az Erdély 2020 fejlesztési terv elkészítése mellett az RMDSZ-program gazdasági fejezetének módosítását és aktuális gazdaságpolitikai intézkedéseket sürgető kongresszusi dokumentum kidolgozását készítette elő. A programmódosítási folyamatban fontosnak tartottuk a minél szélesebb körű konzultációt, ezért nem csak a Gazdasági Tanács tagjaival egyeztettünk, hanem az Erdély különböző régióiban működő vállalkozói szövetségektől és civil szervezetektől, valamint az RMDSZ platformjaitól és az Önkormányzati tanácsoktól is kaptunk módosítási javaslatokat. A testület ülésén megállapítottuk, hogy az ország gazdasági mutatói nem javulnak, az adóügyi törvénykezés továbbra is bonyolult és nem vállalkozásbarát, a gazdaságélénkítő programok nem hatékonyak, az új munkahelyek teremtése nem élvez prioritást a kormány jelenlegi gazdasági és adópolitikájában.

A Gazdasági Tanács négy területen módosította az RMDSZ programját. Bővítette a mezőgazdaságra vonatkozó részt és kidolgozta az Agrárpolitika, erdőgazdálkodás és vidékfejlesztés című fejezetet, amely megfelel az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájának, figyelmet fordít az erdélyi gazdák sajátos érdekeire, különösképpen a Székelyföldre jellemző közbirtokosságokra. A Gazdasági Tanács nagy hangsúlyt fektet az RMDSZ által kidolgozott Erdély 2020 fejlesztési terv összehangolására a megyei és helyi fejlesztési tervekkel, az Európai Uniótól megszerezhető finanszírozások hatékony felhasználása érdekében. Az új munkahelyek teremtése külön prioritásként szerepel az RMDSZ programjában, hiszen az EU továbbra is válságban van és ennek hatása bennünket is hátrányosan érint, az új munkahelyek létrehozása elengedhetetlen feltétele annak, hogy a fiatalok szülőföldjükön építhessenek jövőt. A Gazdasági Tanács szerint korszerű, 21. századi iparpolitikát kell kidolgozni, mert a versenyképes gazdaság kialakításában az újraiparosítás nagy szerepet játszik.

Az RMDSZ választási programjában és más gazdasági dokumentumaiban is megfogalmaztuk, hogy a mezőgazdaság, az infrastruktúra és az energetikai ágazat lesz az a három terület, amelyekre a következő évtizedben finanszírozást lehet szerezni strukturális alapokból. Egy aradi vállalkozói konferencián fogalmazta meg, hogy ezt a három területet nem konjunkturális motornak kell tekinteni, mint amilyen például a belső fogyasztás volt 2005-2007 között. Románia mezőgazdaságában sok lehetőség van, sőt, állandó húzóágazatnak kell lennie, ami eddig nem történt meg. A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés európai támogatásokat kaphat.

Az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciói 2013-ban, első ízben tartottak külföldi kihelyezett frakcióülést. Az RMDSZ EP-képviselőinek meghívására június elején Brüsszelben tartózkodó képviselők és szenátorok Dacian Cioloș mezőgazdasági, Andor László szociális ügyekért felelős európai biztossal, valamint Johanes Hahn regionális politikáért felelős biztos kabinetvezetőjével tárgyaltak.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselői és szenátorai számos mezőgazdasági és környezetvédelmi problémát vetettek fel Dacian Ciolos biztosnak. Az mezőgazdasági biztos elmondta: a közvetlen kifizetések, a vidéki fejlesztés terén Románia számára nagy lehetőség nyílik a következő uniós költségvetési ciklusban. Andor László foglalkoztatási, szociális ügyek és társadalmi befogadás ügyekért felelős biztos a Szövetség képviselői és szenátorai által felvetett témák kapcsán vázolta az Európai Szociális Alap által nyújtott várható lehetőségeket, valamit kiemelten beszélt az egyre nagyobb mértékben jelen levő fiatalkori munkanélküliség jelenségéről, amelyre az EB már konkrét válaszlépéseket is előkészített. A Bizottság kialakította az Ifjúsági Garancia rendszerét, amely az oktatásban nem résztvevő és munkahellyel nem rendelkező fiatalok foglalkoztatásának ösztönzését szorgalmazza gyakornoki programok vagy munkahelyek, valamint oktatási ajánlatok által.

Az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakció Dacian Ciolos mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztossal találkoztak Brüsszelben

Johannes Hahn regionális fejlesztési politikával foglalkozó biztos kabinetjének tagjai tájékoztatták az RMDSZ képviselőit és szenátorait a kohéziós politika jövőjéről, valamint a romániai regionalizációs folyamat európai megítéléséről. Ez utóbbiról az uniós tisztségviselők elmondták, hogy a romániai politikai diskurzussal ellentétben nem létezik EU-s határidő az adminisztratív régiók kialakítására, valamint az európai uniós pénzek lehívása nem függ az adminisztratív régiók létezésétől. Az RMDSZ a megbeszélésen bemutatta hivatalos álláspontját a regionalizációval kapcsolatosan és tájékoztatta az Uniós tisztségviselőket azokról a szakmai kérdésekről, amelyek a régióátszervezési folyamat ellen szólnak.

Az Európai Parlament brüsszeli épületében megtartott másnapi kihelyezett frakcióülésen bemutatásra került az RMDSZ által kezdeményezett európai szintű kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés folyamata. Az RMDSZ képviselőit és szenátorait részletesen tájékoztattuk a kezdeményezés tartalmáról, amely hat pontba foglalva, egy sor szabályozást kér az őshonos nemzeti kisebbségek, regionális és kisebbségi nyelvi csoportok vagy kisebbségi nyelvek védelmére. A bemutatón ismertettük az európai polgári kezdeményezés szabályozását, a partnerek és a kisebbségi szolidaritás fontosságát, valamint bemutattuk a polgári bizottság tagjait, illetve a Minority SafePack Initiative csomag tartalmát.

2013 első felében több alkalommal bíráltam interjúkban, konferenciákon a kormány adópolitikai elképzeléseit. Összegezve: a fiskális területen hozott intézkedések kaotikusak, köszönő viszonyban sincsenek a valósággal és bumeránghatást váltanak ki a gazdaságban. Romániában nem kellene többet kísérletezni az adópolitikával, ilyen kísérletnek számít a hozzáadott értékadó, a TVA csökkentése 24 százalékról 9 százalékra a sütőipari termékek esetében, hiszen ez nem eredményezi a kenyér árának csökkenését, tehát szociális téren nincs haszna az intézkedésnek, ahogy a termelői és az értékesítési területen sem lesz hatása az adózás szempontjából. Meggyőződésem, hogy 2014 januárjától vissza kellene térni a 19 százalékos TVA-hoz, ugyanakkor gyorsítani kellene az Adó és Pénzügyi Hivatal informatizálását, a helyi, megyei és országos intézmények informatikai rendszereinek összekapcsolását. Ezzel a két intézkedéssel lehetne elérni, hogy növekedjen a helyi és központi költségvetésbe befizetett adók és illetékek szintje.

8. Munka a szakbizottságokban

Az EU és a Moldova Köztársaság, valamint a volt-jugoszláv országok között a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok megerősítését prioritásomnak tartottam az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságában kifejtett tevékenységem során. Az EP plénuma 2012 októberében Strasbourgban két kereskedelmi megállapodást ratifikált, Szerbiával és Moldova Köztársasággal, amelyeknek kidolgozásában jelentéstevőként vettem részt. A Moldova és az Európai Unió közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatoknak legfontosabb célkitűzése a szabadkereskedelmi megállapodás, úgynevezett Mélyreható és Átfogó Szabadkereskedelmi Megállapodás megkötésére vonatkozó tárgyalások lezárása. A most megszavazott jelentés azért fontos, mert az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek védelméről szóló megállapodás előfeltétel volt a kereskedelmi tárgyalások folytatásához. Ugyanakkor Moldova Köztársaság vállalja, hogy közbelép, amennyiben az ország területén visszaélést tapasztal területén az EU-ban bejegyzett megnevezések esetén, míg az EU a saját területén elismeri és védi a moldovai származású mezőgazdasági termékek és élelmiszerek árujelzőit.

A nemzetközi kereskedelmi bizottság ülésén

Az Európai Bizottság és Moldova Köztársaság lezárták a tárgyalásokat és megállapodtak az úgynevezett Mélyreható és Átfogó Szabadkereskedelmi Megállapodásról, a dokumentumot a tervek szerint a novemberi vilniusi Keleti Partnerség csúcstalálkozóig véglegesítik. Ez a szabadkereskedelmi megállapodás nagyon fontos megvalósítás az EU és Moldova Köztársaság közötti viszonyban, meg vagyok győződve, hogy rövid időn belül konkrét eredményeket is hoz. Úgy vélem, hogy meg kell erősíteni a Moldova Köztársaság és az Európai Unió közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, mert ezek is hozzátartoznak az ország és az adott régió Európához való közeledéséhez. A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság monitoring-csoportjának ülésvezetőjeként a június elején rendezett tanácskozáson elmondtam, hogy a közelmúlt kisinyovi politikai válsága ellenére az Európa-párti Iurie Leancã által vezetett kormányban van annyi ambíció és erő, hogy életbe lépteti azokat a politikai és gazdasági reformokat, amelyek az országot az Európai Unió felé vezető úton tartják. Moldova Köztársaság 2010-ben kezdte meg a tárgyalásokat az Európai Unióval való társulási megállapodásról, amelynek része a szabadkereskedelmi megállapodás.

A Szerbia és az EU közötti stabilizációs és társulási megállapodás alkalmazásával kapcsolatban az eljárások elfogadása lehetővé teszi a kedvezményes vámtarifa alkalmazását Szerbia esetében, hiszen megszabták az EU kereskedelmi törvénykezésének alkalmazási kereteit, beleértve a kereskedelmi védőintézkedéseket is. Meggyőződésem, hogy a volt-jugoszláv államok jövője Európában van. A Nyugat-Balkán térsége csak akkor stabilizálódik, és akkor gyorsíthatja fel a gazdasági fejlődést, ha folyamatosan európai perspektívákat tart szem előtt. Ennek egyik legjobb alapja megerősíteni, kiterjeszteni a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat az Európai Unióval. A megállapodás jogi alapját a 2008-ban elfogadott, ideiglenes egyezmény képezte. Sajnos annak ratifikálást az EU tagállamai még mindig nem fejezték be. Úgy vélem, hogy a Szerbiával elmélyített gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok ösztönzik az akadálytalan uniós csatlakozáshoz szükséges szerbiai reformok meghozatalát. Szerbia számára fontos döntés született az Európai Tanács júniusi ülésén: legkésőbb 2014 januárjáig megkezdődnek a tárgyalások Szerbiával az uniós csatlakozásról, és Koszovóval is elindulhatnak az egyeztetések a társulási megállapodásról. Mindez rendkívül jelentős a Nyugat-Balkán és az EU szempontjából is, és ha sikerül elérni, hogy Szerbia és Koszovó közeledjen egymáshoz, egy régóta húzódó súlyos probléma rendeződhet.

A szakbizottsági munkában több alkalommal adódott olyan téma, amely a korábbi években munkájához kapcsolódik. Így például a Regionális Fejlesztési Bizottság január elején tapasztalatcserét szervezett a roma közösségek inklúzióját elősegítő kísérleti jelleggel elindított program kapcsán. A tanácskozáson kifejtettem véleményemet, hogy a roma közösség integrációs problémáit sok esetben leszűkítik, úgy közelítve meg, hogy ezekkel a gondokkal elsősorban azoknak az országoknak kell foglalkozni, ahonnan származnak. Szintén egyszerűsítő álláspont, hogy a roma kérdés kezelése a célországok feladata, ahol számtalan gond merül fel a beilleszkedési problémák miatt. Azonban az egyetlen valóban hatékony megközelítés a roma kérdésben az, ha elismerjük, hogy európai probléma. Az EU intézményeinek kellene az érintett országok erőfeszítéseit összehangolni és támogatni, hogy előrelépés történjen. Arról is beszéltem, hogy a roma közösségek fiataljai lehetnek azok, akik mentalitásváltást generálhatnának saját közösségükben.

A romák inklúzióját célzó kísérleti jellegű projektet 2008-ban indították, tavaly év végén zárták le, és az Európai Bizottság Regionális politikai főigazgatósága koordinálta. A program keretében elsősorban az oktatáshoz való hozzáférést, a vállalkozói szellem kialakítását, a diszkrimináció leküzdését célzó projekteket dolgoztak ki, de ugyanakkor arra is figyeltek, hogy olyan információkat, adatokat gyűjtsenek, amelyek segíthetnek megérteni a roma közösségek sajátosságait. A négy éves program költségvetése 5 millió euró volt.

Az európai kis- és középvállalkozások támogatása szakmai munkám egyik kiemelt témája maradt. Meggyőződésem, hogy az EU-nak támogatnia kell az európai kis- és középvállalkozások nemzetköziesítésének folyamatát, elsősorban a különböző, a világpiaci szerepet megakadályozó korlátozások lecsökkentésével, de aktív szerepet kell vállalnia az uniónak a kkv-k versenyképességének megerősítésében is.

Közös sajtótájékoztató Strasbourgban Antonio Tajani ipari- és vállalkozáspolitikai biztossal és Paul Rübig ausztriai néppárti képviselővel

A Kis- és középvállalkozások: versenyképesség és üzleti lehetőségek nevű jelentés elfogadása kapcsán szervezett 2012. októberi sajtótájékoztatón Paul Rübig (Ausztria) jelentéstevő, EP-képviselő és Antonio Tajani, az EB alelnöke, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos részvételével tartott közös sajtótájékoztatón elmondtam, hogy a nemzetközi kereskedelmi bizottsága támogatja az EB kezdeményezéseit, amelyeknek célja a kis- és középvállalkozásokról szóló intézkedéscsomag – a Small Business Act szellemében – a kis- és középvállalkozások nemzetközi porondra segítése. Ebben a szegmensben óriási gazdasági potenciál rejlik, hiszen az európai kisvállalkozásoknak mindössze 13 százaléka aktivál az EU határain kívül.

Bizottságunk javaslatai közül bekerült a jelentésbe az is, hogy a harmadik országok piacára betörni kívánó kkv-knak célirányos támogatásra van szükségük az EU szintjén, valamint arra is külön oda kell figyelni, hogy az EU kereskedelempolitikai napirendjében szerepeljen a kis- és középvállalkozások érdeke, különösen a közbeszerzések és a szerzői jogok kapcsán. Szükség van arra is, hogy a kkv-k esetében jobban meghatározzuk a célpiacokat, szemmel tartva az EU által folytatott kereskedelmi tárgyalások partnerországait, kiemelt figyelmet fordítva a Nyugat-Balkán, a mediterrán övezet, a Keleti Partnerség országaira. Az európai kkv-k dömpingellenes intézkedésekhez való hozzáférését könnyebbé és olcsóbbá kell tenni, valamint emelni kell az európai kis- és középvállalkozások külföldi befektetéseinek biztonsági szintjét. Újságírói kérdésre válaszolva elmondtam, hogy szerintem akkor lehetne az európai kis- és középvállalkozások érdekeit a legjobban védeni, ha új egyensúlyt alakítanának ki az uniós és tagállami támogatási rendszer között. Például erős EU kereskedelmi kirendeltségek létrehozása a harmadik országok piacán sokkal hatékonyabb lenne, mint 27 különálló tagállami kirendeltség.

A jelentés alapjául három bizottsági dokumentum, azaz a kkv-k szabályozási terheinek minimálisra csökkentéséről szóló jelentés (2011 novembere) és a kkv-k nemzetközivé válásáról (2011 novembere), valamint az európai versenyképességről szóló (2011 októbere) bizottsági közlemény szolgál. Mindhárom dokumentum közös pontja, hogy az ipari és gazdasági rendszer reformjára van szükség ahhoz, hogy a gazdasági növekedés beindulhasson.

Az SME Europe  2012 októberében megválasztott elnöksége Bukarestben

2012-ben átalakult az SME Europe igazgatótanácsa, az Európai Néppárt KKV-kat támogató lobbiszervezete. Az alakuló ülésen, 2012 októberében Bukarestben a testület egyik alelnökévé választottak. Véleményem szerint az eddigieknél többet kell tenni a vállalkozásokért. Látnunk kell, hogy nem sikerül teljesíteni azt a javaslatot, amelyet az EP egyik legfontosabb válságellenes intézkedésként fogalmazott meg: egy KKV, egy állás. Abban az időszakban, az EU-ban hozzávetőleg 23 millió munkanélkülit tartottak nyilván. Közel öt évvel később 26,4 millió állástalanról tudunk az unióban. Az európai kis- és középvállalatok továbbra is az adminisztratív korlátok lebontásával küszködnek, nem férnek hozzá a finanszírozásokhoz, gond a fragmentált közös piac, az agresszív adózás, csökkentek a határokon átnyúló gazdasági tevékenységek, ezen kell az Európai Parlamentben és a vállalkozói szervezetek révén nyomásgyakorlással változtatni.

9. Gazdasági érdekérvényesítés: itthon és Európában

Kovászna és Hargita megyei közbirtokosságok és mezőgazdasági közintézmények képviselői kezdeményezésemre az Európai Bizottság szakértőivel folytattak megbeszélést 2012 októberében Brüsszelben, az Európai Parlamentben. A két székelyföldi megye küldöttségét az agrárkamarák és mezőgazdasági igazgatóságok, megyei önkormányzatok képviselői alkották. A találkozó központi témája volt az új Közös Agrárpolitika (KAP) és a közbirtokosságok pályázati jogosultsága a Vidékfejlesztési Politikák biztosította keretből. A székelyföldi szakemberek a közbirtokosságok korlátozott uniós pályázati lehetőségeire hívták fel a figyelmet, valamint a romániai pályázati irányító hatóságok túlzott bürokráciájára, amelyet sokszor az okoz, hogy a hivatalnokok nem értik vagy nem akarják érteni a Közös Agrárpolitika alapjaiból finanszírozott programok célját és előírásait. A találkozó résztvevőinek elmondta, hogy az új 2014-2020-as pénzügyi időszakra szóló európai politikák nagy jelentőséget tulajdonítanak a pályázók együttműködésének és társulásainak. Ezért is jogos elvárásunk, hogy a közbirtokosság is, amely hagyományosan közös tulajdonforma Erdélyben, megpályázhasson uniós forrásokat. Intenzívebbé kell tennünk a kormányzat és az Európai Bizottság szakembereivel a párbeszédet, mert így érhetjük el, hogy a közbirtokosságok is jogosultak legyenek uniós finanszírozásra.

Kovászna és Hargita megyei közbirtokosságok és mező-gazdasági közintézmények képviselői találkoztak az EP-ben az Európai Bizottság szakértőivel

Az ismert gazdasági nehézségek és számos gyenge mutató ellenére bizakodó vagyok a Zsil-völgye jövőjét illetően. Elsősorban a gazdasági helyzet, a munkahelyek hiánya nyomja rá a bélyegét a Zsil-völgyére, a lakosság, különösen a magyar közösség számos nehézséggel küszködik, mégis reménykeltőek az elmúlt években elindított pozitív folyamatok. Energia-völgyet kell kialakítanunk a Zsil-völgyében, ezt szolgálta a 2012. novemberben, meghívásomra a Zsil-völgyébe látogató franciaországi, elzászi hivatalos küldöttség. Bízom abban, hogy az elzászi együttműködés megvalósul és alapját képezi majd a Zsil-völgye gazdasági felemelkedésének.

Idén februárban gyakornokságukat Petrozsényben töltő, francia egyetemisták a Zsil-völgyi vállalkozások gazdasági erejét mérték fel, ugyanakkor feltérképezték azt is, hogy melyek azok a cégek, amelyek a belforti Energia-völgye klaszter keretében működő vállalkozások partnerei lehetnének. A francia és svájci üzletemberekből álló küldöttség aztán májusban már dévai, vajdahunyadi és Zsil-völgyi cégekkel folytatott tárgyalásokat.

Találkozó Hunyad megyei önkormányzati vezetőkkel az Energia-völgye projekt keretében

Az Európai Unió jövőjét és benne Romániáét a 2014-2020-as időszak költségvetése, tervezett programjai határozzák meg. Azok, akik egy erősödő EU-t, több forrásból táplálkozó uniós költségvetést szerettek volna, amelyből hatékony EU-s szintű programokat lehet lebonyolítani a munkahelyteremtésre, a kontinens versenyképességének növelésére, azoknak csalódniuk kellett. De ezzel együtt szigorúan közép-kelet európai szemszögből nézve a sikerült megőrizni az agrár- és a fejlesztési-kohéziós támogatások mértékét, országunknak tehát a lehetőségek kihasználására kell figyelni, az eddiginél jobban kell megszerveznie a pénzalapok felhasználását.

Összességében az EU történetében ez az első alkalom, hogy csökken a többéves pénzügyi keret. Ráadásul az Európai Parlament nem módosíthatja a költségvetési keretet, mindössze arra van lehetősége, hogy elfogadja vagy elutasítsa. Előzmény nélküli helyzet, amely a következő évtizedben negatív következményekkel jár, az EU gazdasági helyzetére nézve. Természetesen a nagy tagállamok vezetői az országok megszorító költségvetéseire hivatkoztak, ezért az európai büdzsének is szigorúnak kell lenni. De ez hamis és pusztító megközelítés. Legalább harminc éve tudni lehet, és ezt számadatokkal is ki lehet mutatni, hogy az EU költségvetéséből elköltött egy eurónak széleskörű hatása van, mintha ugyanakkora összeget költünk el a nemzeti költségvetésből. Az Európai Parlament egyik vitáján megfogalmazott álláspontom szerint az EU költségvetés mérete – amely a tagállamok konszolidált GDP-jének 1 százalékát teszi ki – az euróövezet válságának elsődleges oka. A válságból való kilábalást szorgalmazó EU 2020-as stratégia olyan prioritásokat szabott meg, mint a munkahelyteremtés, kutatás és innováció, a termelés növelését, mindezt azzal a céllal, hogy Európa versenyképes maradjon a világpiacon. Megfelelő költségvetés hiányában azonban teret vesztünk a világpiacon a feltörekvő gazdasági hatalmak versenyképességével szemben – fogalmaztam.

Az EU többéves pénzügyi kerete kedvező Románia számára, hiszen a 2014-2020-as időszakban több forrással fog rendelkezni, mint a jelenlegi, 2007-2013-as időszakban. Az előzetes számítások szerint Románia legkevesebb 34 milliárd euró forrással fog rendelkezni, de a legoptimistább forgatókönyv szerint elérheti akár a 39 milliárd eurót is, a végleges összeget csupán ősszel, a kiegészítő jogszabályok egyeztetése és elfogadása után fogjuk megismerni. Mindazonáltal nehezményeztem, hogy az EU többéves pénzügyi kerete összességében csökkent és csupán 960 milliárd eurót tesz majd ki. Hat év alatt Románia 5,7 milliárd eurót tudott lehívni a rendelkezésére álló 31,5 milliárd euróból, ez alig húsz százalékot jelent. Országunknak még három év áll rendelkezésére, hogy elköltse a nekünk szánt alapokat.

Az elmúlt évben több alkalommal találkoztam vállalkozókkal és önkormányzati vezetőkkel. 2012 szeptemberében a Csongrád Megyei Önkormányzat székhelyén zajló konferencián több mint harminc Temes és Csongrád megyei település képviselője és vállalkozók vettek részt, akiknek országaink, Románia és Magyarország fejlesztési lehetőségeiről, a határ menti együttműködésben rejlő potenciálról beszéltem. Regionális fejlesztési lehetőségek, kitörési pontok, fejlesztési irányvonalak az EU új 2014-2020 költségvetési időszakában címmel megtartott előadásomban rámutatottam, az EU költségvetési kereteinek vitáján is érződött, hogy más a nyugat-európai és más a közép- és kelet-európai tagállamok érdeke. Az új regionális fejlesztési és kohéziós politika struktúrája a területi és határokon átívelő együttműködést szorgalmazza, hiszen minden egyes, az EP-ben megvitatásra előreterjesztett dokumentumban kiemelt szerepet kap az együttműködés. Ennek megfelelően, ha helyi fejlesztésről beszélünk, az új közpolitikák szerint több önkormányzat társulása egy projekt körül előnyt jelent az uniós finanszírozás elérésében, szemben azokkal a településekkel, amelyek magukban szeretnének dolgozni. Csongrád és Temes megyének meg kell erősítenie az együttműködést és el kell kezdenie a közös programok előkészítését a 2014-2020-as időszakra. Véleményem szerint ideje lenne újraéleszteni a háromoldalú együttműködéseket is a Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT) Eurórégióban, amelynek a szerbiai Vajdaság is tagja, hiszen ennek az eurórégiónak kiemelt potenciálja van, tekintettel az EU bővítésére és Szerbia csatlakozási tárgyalásaira.

10. Az új Európa kialakításában a fiataloknak is részt kell venniük

Az elmúlt egy évben több alkalommal találkoztam diákokkal Erdélyben, Brüsszelben vagy Strasbourgban. Januárban franciaországi diákokkal beszélgettünk, akik Petrozsényban és Nagyszebenben, a helyi egyetemeken töltik gyakornoki időszakukat. Reményemet fejeztem ki, hogy, visszatérve Franciaországba a romániai gyakornoki időszak után, jó hírét viszik Erdélynek, ismertté téve térségünket Elzász vidékén. A diákokkal az EU jövőjével kapcsolatos vitákról beszélgettünk. Úgy vélem, hogy az unió jövőjéről szóló párbeszédben, vitában részt kell venniük az akadémikusoknak, a civil szervezeteknek, különösképpen a fiataloknak, hiszen a jövőjükről beszélünk. A kelet- és nyugat-európai tagállamoknak őszintén meg kell vitatniuk, milyen úton menjen tovább Európa. Egy olyan időszakban vagyunk, amikor el kell dönteni, hogy az Európai Unió gazdasági unió marad vagy egy igazi politikai unióvá válik.

A MIÉRT 2013-ban Déván tartotta tisztújító küldöttgyűlését

Meggyőződésem, hogy a fiataloknak ki kell venniük a részüket az Európai Unió átalakítási folyamatában, a fiataloknak van erejük megváltoztatni a világot. A kolozsvári Európai Diákok Szövetségének (SSE) meghívására vettem részt az ötödik alkalommal megszervezett SimPE parlamenti szimulációs vetélkedőn. A megnyitón arról beszéltem a fiataloknak, hogy miközben a gazdasági és szociális válság elhúzódott az Európai Unióban és ez olyan rég elfelejtett érzéseket és irányzatokat hozott a felszínre, mint a nacionalizmus, populizmus, protekcionizmus vagy szélsőségesség. Ezek miatt, de annak a ténynek köszönhetően is, hogy csökkent a politikai felelősség, valamint hiányoznak a jövőképpel rendelkező európai vezetők, szükség van az Európai Unió megújulására, az alapítóatyák eredeti szándékainak előtérbe helyezésére. Míg az én generációm az uniós csatlakozás megvalósulásához járult hozzá, a ti generációtoknak lesz a feladata az európai felzárkózás – mondtam a fiataloknak a rendezvényen.

A meglévő programok mellett új eszközökre van szükség, hiszen most, amikor a gazdasági és szociális válság egyre jobban mélyül, most kell a fiatalokat támogatni, hiszen ők jelentik az EU jövőjét. Van egy sikertörténetünk, az Erasmus Program, amelyet a vállalkozók felé is bővítettek. Ezek alapján lehetne továbblépni és létrehozni a Gyakornoki Erasmus Programot. A javaslatot az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjának áprilisi, dubrovniki büró-ülésén fogalmaztam meg. Az EU-nak programot kellene indítania, amely a 25 év alatti, Európai Unió területén élő fiatal munkanélkülieknek szól, és amelyben az európai kis- és középvállalatok partnerek lehetnének. Európai szinten kell segítenünk a kereslet és kínálat találkozását. Európa felelőssége, hogy a fiatalok tanuljanak vagy minél hamarabb munkába álljanak, különben az utcán maradnak, ahol euroszkeptikusokká válhatnak vagy szélsőséges, idegengyűlölő eszmék és alakulatok hálózzák be őket.

Idén nagy örömömre Kolozsvár nyerte el a 2015-ös Európa Ifjúsági Fővárosa címet. A projektet a szervezők Brüsszelben több rendezvény keretében népszerűsítették, ezeket EP-képviselőként támogattam. Kolozsvár nagyon sokat mutathat Európának, felnőtt ahhoz a szerephez, hogy egy ilyen kaliberű címet fogadjon, és ehhez méltó, egész éven át tartó, rangos és színvonalas programokat szervezzen. A kezdeményezés a kincses város egyik legjelentősebb erőforrására, a fiatalokra épít. 2015-ben, egy éven át lehetőség lesz arra, hogy Európa fiataljai közvetlenül is megmutassák, megosszák értékeiket, élményeiket, kultúrájukat, tenni akarásukat, kreativitásukat Kolozsvárott. A cím elnyerése annak elismerése, hogy a város fiataljai révén jelentős eredményekre képes, de egyúttal a térség és a romániai magyarság számára is fontos kitörési pont Európa fele.

A MIÉRT elnökségi ülésén 2013 júniusában a brüsszeli EP-ben

Dévai fogadóórák során tapasztaltam, hogy korábban a polgárok visszaszolgáltatással vagy nyugdíjjal kapcsolatos kéréssel fordultak hozzánk, most viszont a legtöbben ahhoz kérnek segítséget, hogy munkahelyet találjanak, és van köztük 25 év alatti fiatal, de 50 év feletti személy is. A fiatalok munkanélküliségének kezelésére Romániában is minél hamarabb elérhető kell hogy legyen az Európai Ifjúsági Garancia program. Az európai program célja biztosítani azt, hogy a munkanélküli fiatalok rövid időn belül munkához vagy képzéshez jussanak. Az elképzelések szerint a program segítene azoknak a 25 év alatti fiataloknak, akik elveszítik munkahelyüket vagy az iskola befejezése után nem találnak munkát, hogy négy hónapon belül megfelelő állásajánlatot kapjanak, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljenek. Az ifjúsági garancia válasz a romló európai ifjúsági munkanélküliségi helyzetre, vagyis arra, hogy egyre több az olyan fiatal Európában, akinek nincs munkája és nem vesz részt oktatásban vagy képzésben sem.
A következő időszak egyik legfontosabb kihívása a fiatal munkanélküliek helyzetének orvoslása. Az Eurostat adatai szerint 19 millió munkanélkülit tartanak számon az euró-övezetben, az Európai Unió tagállamaiban pedig összesen 26,3 millió személy van állás nélkül. 5,6 millió európai munkanélküli 25 év alatti fiatal van, aki nem vesz részt oktatásban és nincsen munkahelye. Ijesztő ez a szám, akár azok számára is indokot képvisel, akik szerint ezek a fiatalok Európa elveszett generációját jelenthetik. De a probléma nem csupán európai, Romániában most kell lépni, hogy megelőzhetővé váljon a mediterrán országokhoz hasonló helyzetek kialakulása. A romániai statisztikák szerint a munkanélküliség aránya 6,7 százalék, azonban jóval nagyobb lehet az állástalanok száma.

A MIÉRT EU Táborban 2013-ban

Idén június 24-26. között Sógor Csaba európai parlamenti képviselő kollégámmal együtt láttuk vendégül a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnökségét. Az Európai Parlamentben szervezett tanácskozáson a MIÉRT elnöksége és az RMDSZ európai parlamenti képviselői áttekintették az elmúlt évek együttműködését és a közös programjaikat. A MIÉRT elnökségi tagjainak elmondtam, hogy a munkanélküliség az európai fiatalokat leginkább foglalkoztató kérdés. Spanyolországban, Görögországban és más európai országokban a helyzet tragikus; el kell kerülni, hogy Románia a mostaninál nehezebb helyzetbe kerüljön. A politikával foglalkozó fiataloknak esélye és felelőssége, hogy részt vegyenek a döntéshozatal előkészítésében, ahogyan azt a MIÉRT az RMDSZ-el együttműködve teszi. Az európai fiatalok elvárásainak, céljainak hangsúlyosan meg kell jelenniük az Európai Néppártban, például jelenleg a választási kiáltvány előkészítése során. Az ülésen Erős partnerség az erdélyi magyar fiatalokért, az eredményes érdekképviseletért címmel nyilatkozatot fogadtunk el. Ebben megállapítottuk, hogy az utóbbi időszakban megnövekedett a MIÉRT külügyi jelenléte: ennek elismerése a teljes jogú tagság elnyerése az Európai Néppárt ifjúsági szervezetében, a YEPP-ben, amelyet magam is aktívan támogattam.

Októberben, Csíkszeredában vettem részt Ifjúsági tematikájú konferencián. Hargita Megye Tanácsa Hargita Ifjúság 2020 címmel szervezte meg a kidolgozás előtt álló, új megyei ifjúsági stratégia indítókonferenciáját. A konferencián Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke Hargita megye 2020-as jövőképét ismertette, Böjte Csaba ferences rendi szerzetes Ifjúsági életmód 2012-ben, ifjúsági életmód 2020-ban címmel, míg Farkas András, a PONT csoport elnöke 2020-as horizont, stratégiai tervezés címmel tartott előadást. A tanácskozáson ismertettem a fiatalokkal az EU 2020 stratégiáját és az RMDSZ által kezdeményezett Erdély 2020 fejlesztési tervet, és bemutattam az erdélyi magyar fiatalok lehetőségeit a két stratégia tükrében. Értékelésem szerint az EU új, 2014 után életbelépő ifjúsági programjai számos lehetőséget biztosítanak a továbbtanulásra, tapasztalatcserére. Javasoltam Hargita Megye Tanácsának és az ifjúsági szervezetek képviselőinek, hogy építsék be az új, készülő ifjúsági stratégiába a Székelyföld-szórvány partnerséget, mert így biztos alapot teremtenek az együttműködésnek.

A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége április végén Szilágysomlyón öt szórványmegye diákjai számára szervezett találkozót. Nagyra értékelem a MAKOSZ-nak ezt a kezdeményezését, hiszen szórványvidéken minden területen, így az ifjúsági és diáktevékenységben is vannak jellegzetességek és sok mindent, ami a tömbmagyarság területén természetes, például az oktatásban, azt a szórványban csak nagy áldozatok árán lehet elérni. Optimizmussal tölt el az, hogy vannak aktív diákszervezetek a szórványban, mert aki egy diákszervezet tagjaként időt és energiát áldoz arra, hogy közösségi tevékenységet végezzen, az minden bizonnyal közösségének aktív tagja marad a későbbiekben is, biztosítva az ifjúsági szervezetekben az utánpótlást, majd felnőttként már politikai szerepet is vállal – mondtam a rendezvényen. A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége a szórványtalálkozót azzal a céllal szervezi, hogy a szórványban élő diákok kapcsolatot tudjanak teremteni egymással, megtárgyalják problémáikat, illetve hogy jobban megismerjék egymás diáktanácsait és szokásait. Idén Brassó, Fehér, Máramaros, Szilágy és Bihar megyéből érkeztek diákok a találkozóra.

Folytatódott képviselői irodám gyakornoki programja, amelynek célja, hogy a politika iránt érdeklődő fiatalok betekintést nyerjenek az Európai Parlament működésébe, illetve tanoncként részt vegyenek benne. A júniusi EU Táborban tartott gyakornoki találkozón elmondtam, hogy véleményem szerint a politikai szerepvállalás a leghatékonyabb eszköz arra, hogy a fiatalok megváltoztassák az őket körülvevő világot. A pályakezdő fiatalok tenni akarása, kezdeményezőkészsége és közösségi szerepvállalása fontos erőt jelent. Az EU Táborban versengő csapatoknak főnyereményként idén is Európai Parlamenti látogatást ajánlottam fel.

11. Erdély kincsei az Európai Parlamentben

Meggyőződésem, hogy az Európai Parlament tagjaiként az is küldetésünk közé tartozik, hogy szülőföldünk kulturális értékeit, bár legalább töredékeiben Európa szívében bemutassuk. Kultúránk legjobb követei művészeink, akik alkotásaik révén egyértelmű, mély és pozitív üzenetet hordoznak országainkról, mint bármely politikai nyilatkozat. Éppen ezért mandátumom során igyekszem Brüsszelben és Strasbourgban, a zenén, a képzőművészeten keresztül is megmutatni, honnan is érkeztünk mi Európa szívébe.

Ennek jegyében került sor Brüsszelben, az Európai Parlamentben a Szabadság és művészet határok nélkül című kortárs művészeti kiállítás. A nagyenyedi Inter-Art Alapítvány által szervezett tárlatot közösen szerveztük meg Sógor Csaba kollégámmal. A tárlat ötvenkét országból származó nyolcvankét képzőművész alkotását összesíti. Tizenhat, öt országból származó, tizenhat év alatti fiatal művész munkáját is tartalmazza, amelyek az évek folyamán a nagyenyedi alapítvány nemzetközi alkotótáborában születtek. A tárlat az ENSZ New York-i székháza, Bécs, Vichy és Rabat után most Brüsszelbe, az Európai Parlamentbe érkezett, méltó hírnökeként az Inter-Art Alapítvány keretében zajló, a kortárs művészet népszerűsítéséért folytatott munkának. Megnyitóbeszédemben méltattam a Szabadság és művészet határok nélkül című tárlat eredményeit, kiemelve: ez a kezdeményezés is tanúsítja, hogy a multikulturális szellemiség ma is élő a nagy múltú településen. Nagyenyed európai gondolkodású, erdélyi város, amely a művészeten keresztül bekapcsolódik a nagyvilágba.

A nagyenyedi Inter-Art Alapítvány által szervezett tárlat megnyitója az Európai Parlamentben

A tárlaton Kelemen Hunor RMDSZ elnök üzenetét Hegedüs Csilla főtitkárhelyettes tolmácsolta, rámutatva, hogy az Inter-Art Alapítvány munkatársai és a művészek valódi kulturális nagykövetek, akik az Európai Parlamentben egy európai ország európai üzenetét közvetítik. Balog István, az alapítvány elnöke egy valósággá vált álomról beszélt, hiszen céljuk a kortárs művészet népszerűsítése nemzetközi szinten, ezáltal pedig hídépítés nemzetek és országok között. A kiállításon mutatták be Ioan Hãdãrig, Poemul tãcerii – Poème du silence című kétnyelvű, román-francia verseskötetét. A kiállítás megnyitóját borkóstoló követte, amelyen Nagyenyed borkultúráját, annak évszázados hagyományait mutatták be.
Székelyföld megismertetése, népszerűsítése szempontjából fontosnak tartom a két székely megyei önkormányzat jelenlétét a Régiók Bizottsága által megszervezett nyílt napokon. Miként minden évben Európa-nap alkalmából idén is megnyitották kapuikat az uniós intézmények Brüsszelben és Strasbourgban. Ez alkalommal el lehetett látogatni az európai régióknak helyet adó épületbe is. A Régiók Bizottságánál Hargita és Kovászna megye egy-egy standdal képviselte Székelyföldet, a küldöttségek Fejér László Ödön, Kovászna megyei parlamenti képviselő és Barti Tihamér, Hargita megyei tanácsos részvételével mutatták be az érdeklődőknek a térség gazdasági és turisztikai potenciálját, természeti adottságait. Az Európai Unió a nyitottságról, a kezdeményezőkészségről szól, meg kell ismertetnünk szülőföldünket, közösségünket, hogy a jövőről szóló törekvéseinkhez európai támogatást tudjunk szerezni. Ebből az alkalomból úgy vélekedtem: remélem, hogy a jövőben európai képviseleti tevékenységünk egyre sokrétűbb, tartalmasabb, sokszínűbb lesz, mert Székelyföldnek, Erdélynek, a romániai magyar közösségnek minden olyan európai rendezvényen jelen kell lennie, ahol törekvéseinknek támogatást tudunk szerezni.

A székelyföldi standok kínálatát Brüsszelben nagy érdeklődés övezte, az Európa minden részéről érkező látogatókat nemcsak a két megye turisztikai kínálata érdekelte, hanem a székely jellegzetességekre is kíváncsiak voltak, szívesen megkóstolták a gasztronómiai ínyencségeket. A Hargita és Kovászna megyei tanács küldöttsége a helyszínen angol és francia nyelven tájékoztatta az érdeklődőket, de tartalmas és minőségi, a térséget bemutató, népszerűsítő szóróanyaggal is ellátták a látogatókat.

Adriana Winkler hegedű-művész és Cristian Petrescu zongoraművész előadása Brüsszelben

2012 októberében az EP brüsszeli székhelyén rendezett kamarakoncerten Adriana Winkler hegedűművész és Cristian Petrescu zongoraművész előadásában Bartók és Enescu művek szerepeltek műsoron. Örömömre szolgált, hogy a brüsszeli koncerten részt vett egy fiatal erdélyiekből álló csoport: a MIÉRT EU nyári táborának nyertesei, a nagyszalontai az Ady Endre Líceum jeles tanulói, a Szilágyságból pedig egy ifjúsági vetélkedő győztesei. A fiatalok meglátogatták Brüsszel történelmi városrészét, megismerkedtek az intézmény történetével és az RMDSZ európai parlamenti képviselőinek munkájával.

A Huniadi Cantores együttes koncertje Brüsszelben a Balassi Intézetben

A Huniadi Cantores régizene együttes Strasbourg után, 2013-ban, meghívásomra Brüsszelben is koncertezett. A Balassi Intézetben tartott, reneszánsz dalokat felsorakoztató koncert nagy sikert aratott, főként XVII. és XVIII. századi műveket játszottak, M. Praetorius, Fabritio Caroso, Simon Fraser volt műsoron, de a Kájoni Kódexből is felcsendültek dalok. Ismét lehetőségem nyílt Hunyad megyéről beszélni, kiemelve épített örökségét, történelmi múltját, hiszen a Hunyadiak kastélya, magas Déva vára, Bethlen Gábor fejedelem szülőháza Marosillyén, a dévai Magna Curia, a hátszegi műemlékek és még számos történelmi helyszín teszi Erdély egyik ékkövévé Hunyad vármegyét. A Huniadi Cantores megalakulása óta a régizene együttes hazai és külföldi koncerteken számos sikert aratott.

Save