„Tudjuk, hogy mit kell tenni közösségünk érdekeinek érvényesítése tekintetében, és azt is tudjuk, hogyan kell szándékainkat, célkitűzéseinket megvalósítani. Az EP-választások előkészítésén tavaly óta komolyan dolgozunk, prioritásainkat gazdasági, önkormányzati és a civil szférában dolgozó szakemberei segítségével listáztuk. Így született meg a Vitaindító Erdély jövőjéről című dokumentumunk. Az elkövetkezőkben ugyancsak együtt fogjuk ezt a dokumentumot tökéletesíteni, tovább fogjuk gondolni, hogy még mit kell tennünk az erdélyi magyar közösségért helyi és megyei önkormányzati, bukaresti és európai szinten” – mondta el Winkler Gyula európai parlamenti képviselőjelölt csütörtökön Csíkszeredában, ahol Borboly Csaba tanácselnök meghívására csíki polgármesterekkel találkozott.
A megbeszélésen a csíkszéki polgármesterek és Borboly Csaba házigazda mellett jelen volt még Korodi Attila parlamenti képviselő, Tánczos Barna szenátor és Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere is. A jelenlevő polgármesterek a Közös Agrárpolitika (KAP) tekintetében várható változásokról, pályázási lehetőségekről és az európai szinten kifejtett kisebbségvédelmi munkáról kérdezték a képviselőjelöltet.
Winkler Gyula a választási kampány három fontos dimenziójáról beszélt, amelyek magukba foglalják a felvetett témákat is. Ezek közül az első a gazdasági fejlődést érinti. Elmondta, 12 év alatt jelentős fejlesztéseknek lehettünk szemtanúi, amelyeknek településeink, kisgazdáink kétségtelenül kedvezményezettjei voltak. Ezeket a fejlesztéseket folytatni kell, legyen szó mezőgazdaságról vagy vidékfejlesztésről. Kiemelte, 2021-től új EU-s költségvetési időszak kezdődik, és ott kell lenni, ahol erről a döntés megszületik, ellenkező esetben támogatásoktól eshet el a régiónk, különösen abban az esetben, ha Nagy Britannia kilépésével évi 12-13 milliárd euróval csökken az EU költségvetése. „Egyesek rajtunk, közép-kelet-európai tagállamokon akarják megspórolni ezt a pénzt. Azért kell ott lennünk az Európai Parlamentben, hogy kiállhassunk a támogatások megtartása és lehetőség szerint növelése mellett” – mondta Winkler Gyula.
A második célkitűzésről beszélve elmondta, a kisebbségi jogokért is ki kell állni, ennek a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés biztosít keretet. „Kisebbségi jogaink uniós szintű rendezését illető törekvéseinket nem a tegnap kezdtük, egy olyan 7-8 éves folyamat van mögöttünk, amely most elkezdhet beérni. Az EU-nak nincs kompetenciája az őshonos kisebbségek tekintetében, azt mondják, hogy minden tagállam maga döntsön a kisebbségi kérdésben. De nem lehetünk kishitűek: amikor az Európai Bizottság elutasította kezdeményezésünket, pert indítottunk és nyertünk. A kisebbségi kezdeményezés egy olyan eszköz, amely révén nyomást helyezhetünk az Európai Bizottságra a kisebbségi jogok rendezése érdekében” – hangsúlyozta Winkler Gyula.
Hozzátette, az uniós szintű hatékony munkához elengedhetetlen a Kárpát-medencei magyar együttműködés, amely egyben a harmadik célkitűzés is. „Évek óta együtt dolgozunk a Fidesz-KDNP-s és a többi Kárpát-medencei magyar képviselőkkel. Azonban az összefogás nemcsak az EP-ben kulcsfontosságú: ez megvalósul a helyi, illetve megyei önkormányzati, parlamenti, illetve európai parlamenti mandátummal rendelkező politikusaink között, akiket a helyi közösségek, önök választottak meg. Korodi Attila, Tánczos Barna, Kelemen Hunor és Borboly Csaba tudja, hogy hogyan kell Bukarestben harcolni közös érdekeinkért, de megteszik ezt Strasbourgban, Brüsszelben, a Régiók Bizottságában, az Európa Tanácsban, vagy az Európai Néppártban is. Ők azok a kollégák, akikkel én is együtt dolgozom Brüsszelben” – mondta az EP-képviselőjelölt.
