Lassan ugyan, de beérik az eredménye az év eleji gazdatüntetéseknek: az Európai Bizottság a 2027-ben kezdődő új uniós ciklustól több ponton is megváltoztatná a Közös Agrárpolitikát (KAP). Kiemelten támogatnák a kisgazdaságokat, és az eddiginél több pénz jutna a zöld átállásra. Erről beszélt a Krónikának Winkler Gyula EP-képviselő.
A Kelet- és Nyugat-Európát egyaránt átfogó év eleji gazdatüntetések óta sejteni lehet, hogy változások várhatóak az Európai Unió Közös Agrárpolitikájában (KAP). A gazdák több héten át tartó útelzárása, illetve fogalomlassító tüntetései a Fekete-tengertől az Atlanti-óceánig olyan mérvű tiltakozáshullámot robbantott ki a kontinensen, amire korábban nem volt példa. A gazdák elvárásairól szólva Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, az EP mezőgazdasági szakbizottságának tagja a Krónikának elmondta, hogy a nemzeti kormányok irányába megfogalmazott követeléseken – az üzemanyag-illetékek csökkentésétől az új szabályozásokig – kívül megfogalmazódott számos, Brüsszelnek intézett kérés is.
Ezek elsősorban az új klíma- és környezetvédelmi előírásokkal kapcsolatosak. A zöld átállás érdekében kidolgozott forgatókönyv hatalmas bürokráciával jár, ezért a gazdák ebben a formában ellenzik.
Több pénz jutna a kisgazdaságoknak
Az Európai Bizottság reakciója az volt, hogy a gazdák követeléseire intézményes választ kell adni. ,,Ennek nyomán az elmúlt nyolc hónapban elindult egy stratégiai párbeszéd, amelynek keretében civil és gazdaszervezetek, a mezőgazdaság különböző ágazatainak és szakmai szervezeteinek a képviselői, de ökológiai, környezetvédelmi szervezetek is meghallgatást nyertek. A több hónapos párbeszéd nyomán dolgozták ki azt a 120 oldalas dokumentumot, amelyet múlt kedden mutatott be Brüsszelben az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen” – ismertette portálunkkal az RMDSZ politikusa. Winkler szerint a most közzétett anyag annak az előttünk álló, több éves vitának képezi az alapját, amely a 2027 utáni új közös agrárpolitika kidolgozásához vezet majd. Az már most látszik, hogy az Európai Bizottság lényegi változásokat tervez a leendő KAP agrártámogatási rendszerében, aminek egyik sarkalatos kérdése, hogy ki és mekkora földalapú támogatást fog kapni a következő hétéves uniós ciklusban. Az EP-képviselő szerint ez sem „korszakalkotó” újdonság, hiszen korábban is folyt arról vita, hogy milyen szintig érdemes és kell a nagy agrárvállalkozásokat támogatni.
Az Európai Bizottság a jelenlegi – 2021-2027-es – uniós ciklusra is bevezetett egy döntést arról, hogy a tagországok 200 ezer eurós felső határban szabhatják meg a területalapú támogatások nagyságát. Ez azt jelenti, hogy ha egy nagy cég például háromezer hektáron gazdálkodik, akkor ne legyen kötelező kifizetni számára a területalapú támogatás teljes összegét, ami jóval meghaladná a 200 ezer eurós felső küszöböt. Ennek alkalmazását az EB azonban a tagállamok döntésére bízta: több nyugat-európai országtól eltérően a nagy agrárcégek kemény lobbija miatt ezt sem a román, sem a magyar kormány nem vállalta fel. Az Európai Bizottság most azt szeretné, hogy a nagy gazdaságokon „megspórolt” pénzekből többet juttasson a kis- és közepes gazdaságoknak, hogy egészséges egyensúly jöjjön létre a kis- és nagytermelők között” – mutatott rá Winkler Gyula. Az uniós törvényhozó szerint kisgazdaságokon a 30-50 hektáros farmokat kell érteni, ugyanis nem szociális segélyről, az önellátó gazdaságok megtámogatásáról van szó, hanem olyan rászoruló gazdákról, akik piacra termelnek, és kisebb gazdaságuk miatt hatékonyabb támogatásra szorulnak. Ezzel szemben a több ezer hektáros gazdaságok saját profitjuk révén kiemelt állami támogatás nélkül is életképesek.
Ismét erőltetik a vegetáriánus étrend szlogenjét
Az Európai Bizottsághoz beérkezett vélemények és panaszok nyomán létrehoznának egy átállási mezőgazdasági alapot is, a KAP költségvetésétől független kerettel. Winkler szerint az új pénzforrásból kell majd finanszírozni a zöld átállással, a természet helyreállításával, a természetvédelemmel járó többletkiadásokat. „Többen azzal vádoltak, hogy ellenzem a zöld átállást. Szó sincs ilyesmiről! Az RMDSZ-ben mi azt hangsúlyoztuk, hogy támogatjuk az átállást, de az ehhez szükséges pénzeket ne a gazdák zsebéből vegyék ki. Most ez a kérésünk talál meghallgatásra az új finanszírozási alap létrehozásával” – nyomatékosította az erdélyi EP-képviselő. Winkler Gyula nem mindenben ért egyet az új, 120 oldalas csomagban rögzített elképzelésekkel. Az Ursula von der Leyen által Brüsszelben bemutatott dokumentumban többek között olyan „átnevelő” célzatú rendelkezések is bekerültek, mint például hogy az uniós tagországok állampolgárai fogyasszanak kevesebb húst, mert azzal úgymond a természetet védik. Erről Winkler Gyulának a Ceaușescu-rendszer jut eszébe, amikor a flekken–hal-vitája folyt, amiből nem kérne ismét. Az RMDSZ EP-képviselője úgy látja, ebben az uniós ciklusban is vannak pozitív változások, sikerült ugyanis elérni, hogy a közös agrárpolitikát a nemzeti stratégiai tervek alapján alkalmazzák, ami decentralizációt hoz a tagországok mezőgazdasági minisztériumai számára. A közös agrárpolitika által az Európai Bizottság megszabja a nagy irányvonalakat és célkitűzéseket, alkalmazásuk viszont a tagállamokra hárul, ki hogyan jut el a célponthoz. Ez azt jelenti, hogy nem Brüsszel, hanem Bukarest dönti el, milyen agrárágazatokat szeretne kiemelten támogatni, ahogyan teszi például a paradicsom-, vagy a fokhagymaprogrammal.
Makkay József, Krónikaonline.ro
