Ülésezett a Gazdasági Tanács

Az európai uniós új tervezési idõszak prioritásai, a hamarosan meghirdetésre kerülõ pályázati kiírások, valamint a regionális és közigazgatási reform – ezeket a témákat vitatta meg az RMDSZ Gazdasági Tanácsa pénteki ülésén, amelyet Kolozsváron, az Elnöki Hivatalban tartottak.
 
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ-re váró kihívásokról beszélt, többek között az újból napirendre kerülõ közigazgatási reformról. Hangsúlyozta, a 2014-2020-as európai uniós tervezési idõszak jelentõs késéssel, gyakorlatilag csak most indul be, ezért az RMDSZ által kidolgozott Erdély 2020 fejlesztési terv megvalósítására is most nyílik lehetõség. Be kell azonosítani azokat a pályázati lehetõségeket, amelyek pénzforrást biztosíthatnak, hogy megvalósuljanak az Erdély 2020 fejlesztési tervben meghatározott célkitûzések, mondta Kelemen Hunor. Az RMDSZ politikai döntéseit mindig szakmai alapokra helyezi, ebben jelentõs szerepet vállal a Gazdasági Tanács, méltatta a szövetségi elnök a döntés-elõkészítõ, szakmai testület munkáját.

Tánczos Barna szenátor a vidékfejlesztési támogatási rendszerrõl tájékoztatta a jelenlevõket, kiemelve, hogy ez az egyedüli terület, ahol már tavaly, 2015-ben megjelentek az új tervezési idõszak kiírásai úgy az önkormányzatok, mint a vállalkozók és a gazdák számára is. A sikeres pályázáshoz elengedhetetlen a tájékozottság – emelte ki Tánczos Barna, jó példaként említve a Ne ábrándozz, vállalkozz címmel indított ötletbörzét, amelyet Korodi Attila képviselõvel és a Csíki Vállalkozók Egyesületével közösen kezdeményeztek. A mi feladatunk a pályázók folyamatos tájékoztatatása mellett az is, hogy az elõkészítõ periódusban a kiírásokkal kapcsolatos észrevételéket, javaslatokat továbbítsuk, hiszen számos területen a valóságtól elrugaszkodott, sok esetben a pályázók érdekeit szem elõl tévesztõ elõírás került be a pályázati kiírásokba – fogalmazott a szenátor.

Cseke Attila képviselõ az RMDSZ regionális fejlesztési politikájáról tartott elõadást, egy olyan tanulmány eredményeit ismertetve, amely az uniós csatlakozás utáni évek országos statisztikáit dolgozza fel. Az elemzés rávilágít, hogy a kohéziós politika Romániában nem érte el célját, a nyolc régió között a fejlettségi szintkülönbségek nem csökkentek, hanem épp ellenkezõleg, még jobban elmélyültek és egyre nagyobb a szakadék. Az RMDSZ az egyedüli Romániában a politikai alakulatok között, amely konkrét elképzelést dolgozott ki, a jelenlegi nyolc, mesterségesen kialakított fejlesztési régió helyett tizenhat, kisebb, de azonos adottságokkal rendelkezõ fejlesztési régiót javasol. A most bemutatott új tanulmány is ezt a fejlesztéspolitikai elképzelést támasztja alá, ezért az RMDSZ szakértõi megragadnak minden lehetõséget arra, hogy ne érzelmi, hanem szakmai érvekre épülõ társadalmi vitát szorgalmazzanak ebben a kérdésben.

Szávics Petra, európai uniós szakértõ a 2014-2020 közötti európai uniós tervezési idõszak Romániában mûködõ fejlesztéspolitikai keretét mutatta be, hangsúlyozva, hogy a következõ idõszakban minden operatív program meghirdeti a kiírásokat, amelyek fontos pályázati lehetõségeket jelentenek az önkormányzatok, vállalkozók és civil kezdeményezések számára. Nagy késésben vannak a programok, ilyen körülmények között a megfelelõ elõkészítés hordozza az esélyt a sikeres pályázásra. Több olyan törvényhozási feladat áll elõttünk, amely nagy mértékben befolyásolja, hogy mennyire hatékony az uniós források felhasználása, ilyen a közbeszerzési törvénycsomag véglegesítése is, mondta el a szakértõ.

Csutak István fejlesztéspolitikai szakértõ bemutatta az Erdély 2020 prioritásait, ismertetve, hogyan kapcsolódnak a konzultációra épülõ fejlesztési terv célkitûzései a Romániában mûködõ operatív programok struktúrájához. A szakértõ elemezte azokat az okokat, amelyek Románia eddigi gyenge teljesítményéhez vezettek, és tájékoztatott azokról az összefüggésekrõl, amelyeket figyelembe kell venni, ha hatékonyabban akarjuk az uniós pályázati lehetõségeket kihasználni. Nagyobb mennyiségû uniós forrás áll rendelkezésünkre a következõ években, de ez önmagában nem jelenti a sikert, tájékozódni kell, idõben felkészülni, ugyanakkor érdemes jó szakmai teljesítményt felmutató tanácsadó cégekkel együttmûködni, sorolta a szakember.

Winkler Gyula EP-képviselõ, a Gazdasági Tanács koordinátoraként összegezte az elhangzottakat, kiemelve, hogy az önkormányzatoknak kulcsszerepük van az erdélyi közösségek gyarapodását illetõen, hogy javuljanak az életkörülmények minden településen, hogy ezáltal megteremtsék az itthon maradás feltételeit a fiataloknak. A helyi fejlesztés finanszírozásában fõszerep jut az uniós forrásoknak, a tapasztalat pedig azt mutatja, jelentõsen javult a teljesítmény ezen a területen, de sok még a tennivaló. Éppen ezért kell a folyamatos tájékoztatás, és ezt a feladatot, szakemberei által, a Szövetségnek vállalnia kell, ugyanakkor értékelendõ, hogy olyan ifjúsági kezdeményezések születnek, mint a MIÉRT hamarosan nyomdába kerülõ, fiataloknak szóló pályázati kisokosa, amely szintén a 2020-ig rendelkezésre álló lehetõségeket gyûjti össze egy kötetbe – mutatott rá a tájékoztatási lehetõségek fontosságára Winkler Gyula.

Fotó: Banga Elõd-Ernõ