„A vállalkozóknak idejében kell elkezdeniük a tájékozódást és a felkészülést azokra a változásokra, amelyek az EU-s támogatások területén várhatók 2021 után. Az új költségvetési időszak tervezési folyamatának kellős közepén vannak az EU intézményei, erről végleges döntés várhatóan decemberben születik. A költségvetés tervezésében számolni kell a Brexit lehetőségével, hiszen, ha a britek kilépnek az unióból, akkor évente 12-13 milliárd euróval lesz kevesebb a költségvetés. Ezt a kiesést úgy pótolhatjuk, hogy tagállamonként többet fizetünk a közös kasszába, vagy pedig kevesebbet költünk. Utóbbi esetben nekünk, közép és kelet-európai tagállamoknak komoly hátrányunk származhat a közös agrárpolitika és a kohéziós politika terén, hiszen ezek a programok a teljes EU-s költségvetés kétharmadát teszi ki. Az új költségvetés irányvonalairól a május 26-án megválasztott új uniós képviselet fog dönteni, éppen ezért nem mindegy, hogy milyen eredménye lesz a közelgő EP-választásoknak” – mondta el Winkler Gyula, aki a Pro Economica Alapítvány meghívására hétfőn, Marosvásárhelyen egy vállalkozói fórumon vett részt.
Az EP-képviselőjelölttel az esemény házigazdája, Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója, Vass Levente képviselő, Novák Csaba Zoltán szenátor és Szathmáry Zsolt, az egy éve alakult, vállalatvezetőket tömörítő St. Georgius Manager Club egyik alapítója beszélgetett.
Winkler Gyula elmondta, az EU új költségvetésében várhatóan változni fognak a hangsúlyok. Nem biztos, hogy Európa ugyanazokat a klasszikus prioritásokat – például infrastrukturális fejlesztéseket – fogja előnybe részesíteni, amelyeket Románia, és inkább olyan költségtételekkel számol nagyobb arányban, amelyek például a klímaváltozással vagy környezetvédelemmel kapcsolatosak. „A mi érdekünk az, hogy ilyen körülmények között is őrizzük meg a számunkra fontos támogatási programokat, azért, hogy a megkezdett fejlesztéseket folytatni tudjuk” – mutatott rá az EP-képviselő.
A politikus elmondta, a hangsúlyeltolódás első jelei már léteznek: az Európai Parlament megszavazta azt a 2021-ben életbe lépő direktívát, amely az egyszer használatos műanyagtermékekre vonatkozik, és amely többek között betiltja az egyszer használatos műanyagból készült élelmiszertartó edényeket, csomagolásokat, poharakat, evőeszközöket, szívószálakat, kavarópálcikákat. Felértékelődnek ugyanakkor a körkörös gazdaság területén születő megoldások, amelyek az anyagok újrahasznosítása révén csökkenthetik a hulladékmennyiséget. „Erre a váltásra érdemes idejében felkészülni és az új, környezetbarát, lebomló és újrahasznosítható anyagokkal kapcsolatos kutatásra koncentrálni. Olyan eredményekre lesz szükség, amelyeket piaci körülmények között lehet hasznosítani, éppen ezért az oktatási-kutatási intézményeknek és a vállalkozóknak az együttműködés irányába kell elmozdulniuk” – hívta fel a vállalkozók figyelmét Winkler Gyula.
A vállalkozók a túlzott mértékű bürokráciát jelölték meg a vállalkozásaik fejlődését akadályozó egyik fő tényezőként. Az EP-képviselőjelölt elmondta, az EU decentralizálni készül: az új költségvetés elköltése tekintetében az EU intézményei megszabják a célokat, és számos esetben tagállami kompetenciába utalják a konkrét döntést arról, hogy ezeket a célokat az egyes országok milyen eszközökkel valósítják meg. A Romániára jellemző bürokrácia visszaszorítása kapcsán két irányból, helyi szintről, illetve Brüsszelből történő nyomásgyakorlásban látja a megoldást.
Winkler Gyula Vass Levente képviselő meghívására hétfőn délután a marosvásárhelyi egészségügyi intézményvezetőkkel – az egészségbiztosítókkal, gyógyszergyártókkal, gyógyszertár-tulajdonosokkal, szociális intézményvezetőkkel, szakmai szervezetek vezetőivel is találkozott, akik a rendszerben jelentkező problémákról beszéltek és olyan lehetséges megoldásokat vázoltak fel, amelyek a parlamenti és az európai parlamenti képviselet segítségével érvényesíthetők.
