Versenyképes társadalom feltétele a minőségi anyanyelvű oktatás – hangsúlyozta Winkler Gyula EP-képviselő szombaton Déván, a Téglás Gábor Elméleti Líceumban, ahol Egyiskolás megyék és térségek címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).
„Akár azt is mondhatjuk 2019-ben, hogy a 21. század egyötöde mögöttünk van, közösségszervezőként, pedagógusként, politikusként mindannyiunk kötelessége, hogy a fiataljaink érdekeit tartsuk szem előtt tevékenységünk során. Sajnálatos módon Románia projektek nélküli ország, nincsenek olyan célkitűzések, amelyek mögé a társadalom egésze fel tudna sorakozni. Ezért is nagyon fontos, hogy a romániai magyar nemzeti közösség megfogalmazza hosszú távú céljait, ezt szolgálja az RMDSZ kolozsvári kongresszusán elfogadott vitaindító dokumentum Erdély jövőjéről” – emelte ki előadásában a Szövetség EP-képviselője, aki a tudásalapú társadalom szerepét hangsúlyozta. „Versenyképes társadalmat akarunk itthon, a szülőföldünkön, ennek alapfeltétele a korszerű, 21. századi oktatási rendszer, amely versenyképes fiatalokat képez. El kellene jutni ahhoz a felismeréshez, hogy a 21. században a tudásnak piaci értéke kell hogy legyen. Ezt akkor lehet elérni, ha hármas együttműködés alakítunk ki az oktatási intézmények, a gazdasági szereplők és az önkormányzat között. A vállalkozói szféra nevezi meg azokat a készségeket, amelyeket elvár, hogy munkahelyeket tudjon teremteni és megtartani, az oktatásban ezekre a területekre kell hangsúlyt fektetni, az önkormányzatoknak pedig szolgáltató önkormányzatokként kell működniük, hogy az együttműködést fenntartsák. Nyugat-Európa sikeres közösségeiben ez már a kilencvenes évektől működő modell, szakirodalma is van, gyakorlatban is kipróbálták” – mondta el Winkler Gyula, aki Franciaországban ismerte meg ezt a típusú együttműködést, amelyet egyébként sikerrel alkalmaz Németország, de több közép-európai ország is bevezette.
„Az Európai Unió támogatja az oktatás korszerűsítését és a tudásalapú társadalom kialakítását, de nekünk is újra kell gondolnunk, hogy milyen készségeket kell fejleszteni a holnap munkavállalóinál, abból kiindulva például, hogy az európai támogatással modernizált és gépesített mezőgazdaságnak vagy ipari vállalkozásoknak milyen igényei lesznek, de az oktatásnak általánosan is válaszolnia kell a mindennapi élet változásaira, a digitalizáció elterjedésére” – magyarázta Winkler Gyula.
A kerekasztal-beszélgetésen a Rákóczi Szövetség képviselői bemutatták tevékenységüket, kitérve a Minority SafePack magyarországi aláírásgyűjtési kampányra, ugyanakkor ismertették erdélyi programjaik bővítésére vonatkozó elképzeléseiket. A délutáni oktatás témakörben értekezett Oltean Csongor, a MIÉRT elnöke és Balázs Botond, a Medgyesi MADISZ elnökebeszámolva a Báthory István Általános Iskolában három éve beindított Hosszabbított Program sikeréről. A kerekasztal-beszélgetést megnyitotta Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke, Kelemen Hunor üzenetét tolmácsolta Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, az esemény moderátora Halász Ferenc, az RMPSZ alelnöke volt. Az RMPSZ negyedik alkalommal szervezett kerekasztal-beszélgetést a szórványtérségek oktatási problémáinak feltárására, megvitatására.
