Fotó: Bethlendi Tamás

„Identitásunk, anyanyelvünk, hagyományaink, szokásaink, népdalaink, néptáncunk, népviseletünk azok a jellemzők, amelyek megkülönböztetnek minket mindazoktól, akik körülöttünk élnek. A dél-erdélyi szórványban is makacsul ragaszkodunk magyar identitásunkhoz. Egyébként ez nemcsak egy erdélyi, hanem egy európai kihívás is. Ma Európa válaszút előtt áll. Egyesek Európa jövőjét úgy képzelik el, hogy eltörlik ezeket a különbözőségeket, majd létrehozzák a nagy egyformaságot. A másik elképzelés szerint az európai nemzetek és nemzeti közösségek megőrzik és továbbviszik azt a kultúrát és identitást, amit őseiktől örököltek. Így a bukovinai székelyek, erdélyi magyarok, románok, franciák és az összes többi nemzet, illetve közösség megmarad és megerősödhet identitásában. Ez a kérdés dől el május 26-án, az európai parlamenti választásokon. Nekünk egy olyan Európai Uniót kell felépítenünk, amelyben az összes közösség a saját nyelvével, történelmével és hagyományával egy drágakövekből kirakott mozaikot alkot, és ahol ebben a multikulturális kavalkádban minden közösség megkapja a neki járó elismerést, tiszteletet és védelmet. Ennek biztosításához pedig a kisebbségügyi keretszabályozásban talál támaszt” – nyilatkozta Winkler Gyula EP-képviselőjelölt, aki szombaton a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesületet alapításának 25. évfordulójára szervezett Bukovinai hétvégén vett részt.

A rendezvényen Potápi Árpád János Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkárának és Brendus Réka, az államtitkárság helyettes főosztályvezetőjének jelenlétében felavatták a csernakeresztúri tájház csűrjét, amely a helyi néptánccsoport próbatermeként szolgál. Az avatóünnepségen fellépett a Hőgyészi Székely Kör Bokréta Néptánccsoportja, a pancsovai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület vegyeskórusa, a marosvásárhelyi Fagyöngy citerazenekar, az erdőcsinádi Árvácska néptánccsoport, a dévai Szivárvány Vegyeskórus, és a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület tagjai, a zenei kíséretet a bajai Bácska Banda szolgáltatta. Az eseményt a bajaiak koncertje és táncház zárta.

Winkler Gyula a Hunyad megyei magyar értéktár című könyv első kötetével köszönte meg a magyar kormány jelenlevő képviselőinek a csernakeresztúri projekt támogatását, valamint mindazt a segítséget, amellyel Magyarország hozzájárult a Hunyad megyei magyarság intézményeinek, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum, a vajdahunyadi Magyar Ház és a Hunyad megyei magyar történelmi egyházak fejlesztéséhez.

A bukovinai székelyek jövőre ünneplik Hunyad megyei letelepedésük 110. évfordulóját. 1764-ben, a madéfalvi veszedelem után többezer székely menekült át a keleti határon Moldvába, ahol több falvat is alapítottak. Moldvából Hunyad vármegye négy településére érkeztek bukovinai székely telepesek: előbb Dévára és Vajdahunyadra, majd Sztrigyszentgyörgyre és Csernakeresztúrra, a vándorlás 1910-ben fejeződött be.