Fotó: Bethlendi Tamás
Az elmúlt években fokozatosan növekedett az idegenforgalom Székelyföldön, Kovászna megyében évente 5-10 százalékos állandó növekedést regisztráltak. Az Európai Unió elsősorban promoválásra, jó gyakorlatok átvételére nyújt finanszírozást, ugyanakkor az infrastruktúra fejlesztése nélkül nem lehet versenyképes és fogadóképes turizmust építeni, ehhez viszont elengedhetetlenek az uniós források – hangzott el azon a keddi, sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón, amelyet Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, Winkler Gyula EP-képviselő, Gyerő József, Kovászna város polgármestere és László Endre, a Székelyföldi turisztikai desztinációs menedzsment klaszter elnöke, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke tartott.
Székelyföld számára kitörési lehetőség a turizmus – emelte ki Winkler Gyula EP-képviselő, aki a dél-tiroli gazdasági modell példáját hozta. Mint elmondta, a hasonló természeti adottságú autonóm régió a hatvanas-hetvenes években felismerte, hogy a hegyvidéki mezőgazdaság, állattartás nem nyújt a közösségnek gyarapodásra lehetőséget, ezért innovatív módon hozzátették a turizmust, az állami és uniós forrásból fejlesztették az infrastruktúrát, és ma Európa egyik leggazdagabb vidéke lett. „Az infrastruktúra kulcskérdés, ezért fontos, hogy az EU a következő évtizedben milyen prioritásokat határoz meg, tudjuk-e folytatni a fejlesztéseket. Most zajlik a következő uniós költségvetési ciklus vitája, annyira nagy a feszültség a tagállamok között, hogy az Európai Bizottság kénytelen lesz decentralizálni. Erre már volt példa, de még erőteljesebb lesz a folyamat, így jövőben, amikor a prioritásokat Brüsszel és a tagállamok meghatározzák, nekünk itthon, Bukarestben és Brüsszelben egyformán kell kiállnunk azokért a célkitűzésekért, amelyek közösségünknek fontos, hogy a fejlesztéseket folytatni tudjuk. Ehhez Kárpát-medencei összefogásra van szükség május 26-án, hogy erős magyar képviseletünk legyen Európában” – hangsúlyozta a képviselő. Winkler Gyula elmondta, a turizmus önmagában nem uniós kompetencia, de számos olyan program van, amelyben lehet uniós pénzeket lehívni – elsősorban promoválásra, jó gyakorlatok átvételére – ahogy a turisztikai desztinációmenedzsment is az – lehet pályázni, de a vállalkozásfejlesztésben, humán erőforrás területén is vannak olyan kiírások, amelyek turisztikai területen hasznosíthatóak.
Az EP-képviselő beszélt arról is, mekkora kárt okoz a gazdaságban a mérhetetlen bürokrácia és a központosítás, amelyet Bukarest erőltet, holott az uniós források felhasználásánál látszik, hogy a decentralizált Regionális Operatív Program a leghatékonyabb. „Ezért kérte az RMDSZ, hogy a Nagy-Infrastruktúra Operatív Program keretéből csoportosítsanak át kétmilliárd eurót a Regionális Operatív Programhoz, amelyet a helyi közösségek felhasználnak. Meggyőződésem, hogy Kovászna városa, vagy a megyei önkormányzat akár holnap kezdhetné a már előkészített beruházások megvalósítását, ha megtörténne az átcsoportosítás” – magyarázta Winkler Gyula.
Kovásznán töltik a legtöbb időt a vendégek
Háromszék annak ellenére, hogy a legkisebb megye, országos viszonylatban középmezőnyben van az idelátogató turisták számát tekintve – ismertette Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, aki beszámolt arról, hogy a statisztikai hivatal adatai szerint 2018-ban 118 724 turista kereste fel Háromszéket, nyilván a valós szám ennél nagyobb, hiszen nem kötelező lejelenteni az idelátogatókat, tehát van egy konstans növekedés ezen a területen. Mint kiemelte, megyei önkormányzatként a térség népszerűsítésében, az infrastruktúra fejlesztésében, programok szervezésében tudják segíteni a turizmus fejlődését.
A múltba tekintve is fontosak voltak az uniós források, de a jövőbe nézve is nélkülözhetetlenek az európai pályázatok, ugyanis nem lehet sikeres üdülővárost kialakítani, ha nem alakítunk ki egy ehhez megfelelő infrastruktúrát – erősítette meg Gyerő József, Kovászna polgármestere is. Kiemelte, hogy szakítani szeretnének azzal hagyománnyal, hogy elsősorban a nyugdíjasok üdülővárosa legyen Kovászna, a fiatalabb, fizetőképes célközönséget szeretnék megszólítani. Az ezer borvízforrás és mofetta városában évente több mint 500 ezer vendégéjszakát töltenek a turisták illetve a szívkórházba, kezelőközpontokba érkezők, és ezzel Székelyföldön az első helyen vannak.
László Endre székelyföldi kitekintésben mutatta be a 2018-as évekre vonatkozó adatokat, hangsúlyozva, a turistákat nem érdeklik a megyehatárok, tavaly a térségbe – beleértve Segesvárt és környékét is – közel egymillió látogató érkezett. Elmondta, a legnagyobb növekedést Kovászna megye érte el, kihasználtsági és vendégéjszakák tekintetébe is élen jár Háromszék. Kovászna, Hargita és Maros megye évek óta az országos idegenforgalom 8-7 százalékát teszi ki, ami azt is jelzi, hogy viszonylag kevés új turisztikai egység jelent meg a térségben, mutatott rá a beruházások hiányára a turisztikai szakember.
