„Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök közös javaslata az 500 milliárd eurós alap felállításáról azt jelzi, hogy megértették, veszélyben van az európai szolidaritás, ami akár az Európai Unió széthullását is eredményezheti” – értékelt a Krónika megkeresésére Winkler Gyula európai parlamenti képviselő.
Németország és Franciaország 500 milliárd eurós uniós alap felállítását javasolja a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására – jelentette be a német kancellár és a francia államfő hétfőn. Az úgynevezett helyreállítási alap célja, hogy az Európai Unió „megerősödve, összetartóan és szolidárisan” emelkedjen ki a járvány miatt keletkezett gazdasági válságból – mondta Angela Merkel német kancellár Emmanuel Macron francia államfővel tartott online tájékoztatóján, aláhúzva, hogy a koronavírus-járvány az EU eddigi legnagyobb megpróbáltatása. A német–francia javaslat szerint az alap forrásait az EU-s szerződések módosítása nélkül, a közös költségvetésről szóló szabályoknak megfelelően teremtenék elő, és az alapot az EU 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésébe – úgynevezett többéves pénzügyi keretébe – ágyazva működtetnék.
Ez az MTI szerint azt jelenti, hogy az Európai Bizottság a tagállami kormányok felhatalmazásával felvesz 500 milliárd euró hitelt, amelyet a ciklus első éveire összpontosítva költenének el, hogy a gazdaság minél hamarabb túljusson a válságon. A törlesztési terheket ugyanolyan arányban kellene megosztani, mint eddig a költségvetési befizetéseket, a hitelfelvétellel szerzett forrást viszont rászorultsági alapon osztanák el, vagyis a válságot leginkább megszenvedő tagországok kapnák a legtöbb támogatást. Ez a helyreállítási alap „filozófiája” – fogalmazta meg Merkel. A közös hitelfelvétel ügye az elmúlt években számos nézeteltérés tárgya volt az északi és a déli országok között, Franciaország a kezdetektől támogatta, Németország viszont elutasította a közösen kibocsátott kötvények gondolatát. Ezt az 500 milliárd eurót nem kell visszafizetniük azoknak, akik felhasználják a pénzt” – jelentette ki Emmanuel Macron. „Nem kölcsönök lesznek, hanem dotációk (egyfajta állami támogatás – szerk. megj.)” – tette hozzá, emlékeztetve, hogy Olaszország elutasította, hogy a gazdaságösztönző alap visszafizetendő hiteleket tartalmazzon. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közleményben üdvözölte, és konstruktívnak nevezte a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására szolgáló uniós alapra vonatkozó német–francia javaslatot, amely véleménye szerint helytállóan vázolja az Európa előtt álló gazdasági kihívás nagyságát.
Szolidaritás nélkül jöhet a széthullás
„Angela Merkel és Emmanuel Macron közös javaslata az 500 milliárd eurós alap felállításáról azt jelzi, hogy megértették, veszélyben van az európai szolidaritás, ami akár az Európai Unió széthullását is eredményezheti” – értékelte kedden a javaslatot a Krónikának Winkler Gyula. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője leszögezte: a német kancellár és a francia államfő ezzel a javaslattal „átvették a kormánykereket” Ursula von der Leyentől, ebben pedig valószínűleg nagy szerepet játszott az EP múlt heti ülésszaka, ahol határozott állásfoglalás született arról, hogy az Unió két alapvető politikáját – a regionális fejlesztést és a közös agrárpolitikát – nem lehet megrövidíteni. „Az Európai Néppárt és a közép- és kelet-európai politikusok határozottan kiálltak amellett, hogy nem ebből a két tételből kell pénzt megspórolni és átirányítani az új célkitűzésekre: a fenntartható zöldgazdaságra való áttérésre, valamint a digitális gazdaság ösztönzésére” – jelentette ki Winkler Gyula. Hozzátette, világosan értésre adták, az Európai Néppárt meg fogja vétózni a költségvetési javaslatot, amennyiben az nem felel meg az elvárásaiknak. „Nem engedhetjük meg, hogy Közép-Kelet-Európát megrövidítsék, feláldozzák az új célkitűzések oltárán” – fogalmazta meg a politikus. Az EP becslései szerint különben mintegy 2000 milliárd euró kell hogy legyen az Unió következő hétéves költségvetése és a gazdasági mentőcsomag összesen, hogy a válságból való kilábalás azonnal beinduljon. „Nem a jövőben, egy-két év múlva van szükség intézkedésre, hanem azonnal, már most június–júliusban finanszírozni kell a gazdaság újraindítását. Elgondolásuk szerint ezermilliárd euró lenne a hét-éves költségvetési keret, amelynek nagy részét már 2021-től fel lehetne használni” – emelte ki Winkler. Mint részletezte, a helyzetre való tekintettel nem hét egyenlő részre osztanák el a költségvetést, hanem a „front loading” elve alapján az első években többet költenének. A ciklus közepén lehetne újraértékelni, korrigálni. A másik ezermilliárd euró vissza nem térítendő alap, valamint kölcsön formájában kerülne a tagállamokhoz.
Tenni kell a növekvő bizalmatlanság ellen
Az erdélyi EP-képviselő ugyanakkor rámutatott: a javaslat az ötszázmilliárd eurós mentőcsomagról valamivel kevesebb, mint amit az EP tervezett, de nagyon fontos, hogy az elképzelésük szerint ez az összeg vissza nem térítendő támogatás formájában, az európai költségvetés mechanizmusai által kerül a tagállamokhoz, betartva a kohézió elveit. Ahol a legnagyobb a szükség, oda több pénz kerül. Elsősorban a járvány által leginkább sújtott Olaszországba és Spanyolországba, de arányosan minden tagállam megkapja a részét” – ecsetelte Winkler. Hangsúlyozta, az a tény, hogy vissza nem térítendő támogatásról beszélnek, jelzi, megértették, veszélyben van az európai szolidaritás, amit meg kell erősíteni. „Növekedett a bizalmatlanság az EU-val szemben, Olaszországban mindig többségben voltak az eurooptimisták az euroszkeptikusokkal szemben, ez most megváltozott. Olaszország pedig fontos az Unió számára, hiszen az egyik alapító, és a migrációs válság frontvonalában van” – hívta fel a figyelmet az RMDSZ-es képviselő. Arra is rámutatott, a Brexit pszichológiai következményeit sem lehet lebecsülni, hiszen a hetvenéves európai építkezés alatt először történt meg, hogy nem bővült, hanem szűkült az Unió. „Mindezeket alaposan átgondolták, mielőtt megtették a javaslatot” – véli Winkler Gyula. Elmondása szerint a javasolt mentőcsomagban négy szempont érvényesül: a kohéziós irányvonalak, a versenyjogi szabályok korszerűsítése, a közös egészségügyi stratégia kidolgozása, valamint az új célkitűzések – a fenntarthatóság és a digitalizáció – megtartása. Ezeket kibontva Winkler Gyula rámutatott, a versenyjogi szabályokat, például a közbeszerzést korszerűsíteni kell, hiszen az Unió a közös piacával a világ legnyitottabb gazdasága maradt. „Nem szeretnénk, ha az Unió protekcionistává válna, de meg kell védenünk a saját gazdaságainkat, cégeinket, hiszen stratégiai veszély, hogy az európai vállalkozásokat felvásárolják. Sem Washington, sem Peking, sem Moszkva felől nem érkeznek baráti gesztusok az Unió irányába” – mondta a szakpolitikus. Arra is kitért, hogy a közös egészségügyi politika kidolgozása a járvány hatására lett prioritás, hiszen ennek hiányában a járványhelyzet első heteiben akadozott az EU, másrészt az egyszer használatos eszközök többségét Kínából, Vietnamból kellett importálni. Leszögezte egyúttal: a klímaváltozás ellen továbbra is fel kell lépni, az elmúlt hatvan nap pedig bebizonyította, mennyire fontos a digitalizáció.
Késésből előny, esély a válságkezelésre
Winkler Gyula arra is ráirányította a figyelmet, hogy az EU 2021–2027-es keretköltségvetésének elfogadása késett, hiszen tulajdonképpen már a tavaly el kellett volna fogadni. Közben kiderült: a késésnek megvolt az előnye, hiszen idén január–februárban még senki sem gondolta, hogy ilyen méretű gazdasági válságot okoz a koronavírus-világjárvány. „Ebben a teljesen új helyzetben hatalmas elvárások vannak az EU intézményeivel szemben, nemcsak a költségvetést kell elfogadni, hanem egy olyan mentőcsomagot is, amely biztosítja, hogy a tagállamok azonnal el tudják kezdeni a gazdaság újraépítését” – mondta. A politikus felidézte, már tavaly nagy feszültségek voltak a tagállamok között azzal kapcsolatban, hogy melyek lesznek a büdzsé prioritásai, mekkora lesz a keret, és milyen forrásokból lehet felépíteni. „Ezek a feszültségek csúcsra jártak márciusban, hiszen a tagállamok egy része elégedetlen volt azzal, ahogy az Unió az első hetekben kezelte a válságot. Egymásnak ellentmondó intézkedések születtek közrendészeti és költségvetési téren is” – mutatott rá a képviselő. Emlékeztetett, Ursula von der Leyennek bocsánatot kellett kérnie Olaszországtól, hiszen az olaszok, akiket leghamarabb erőteljesen érintett a járvány, jogosan érezték úgy, hogy az Unió cserben hagyta őket. Az RMDSZ-es politikus szerint azonban néhány hét után elkezdődött az európai intézmények hatékony együttműködése, és rendbe jöttek a dolgok. „Az Európai Bizottság által 2018-ban kidolgozott költségvetés-tervezet mára már teljesen elavult, nem alkalmas a válságkezelésre. Az újabb határidő a tervezet bemutatására május 27-e, erre érkezett a francia–német javaslat, amely pozitív értelemben nyomást helyez a tagállamokra és az EB-re” – mondta Winkler Gyula. Hozzátette, a francia–német párost az Unió motorjának tartják, és a fantáziadús franciák és a fegyelmezett németek együtt alkalmasak is erre a szerepre. A politikus kifejtette, várják május 27-én az EB javaslatát, ám most már egyértelmű, hogy nem lehet megkerülni a közép-kelet-európai elvárásokat, esélyt kell adni a felzárkóztatásra, ezzel is minimálisra csökkentve a széthúzás esélyét.
