Aktívabb és hatékonyabb brüsszeli jelenlétre van szüksége Romániának, 11 évvel az EU-s csatlakozást követően ez már sürgető problémává vált – fejtette ki egyetemisták előtt Winkler Gyula csütörtökön. Az EP-képviselő a Temesvári Nyugati Tudományegyetem Politikatudományi, Filozófiai és Kommunikáció Fakultás közpolitikai és érdekképviseleti (advocacy) mesterit végző egyetemistáknak tartott előadást. Véleménye szerint ez a súlytalan jelenlét helyrehozható, ha a lobby és érdekképviseleti tevékenységet megfelelően végzik azoknak az ágazatoknak a képviselői, amelyeket érintenek az európai közpolitikák, legyen szó gazdasági, ipari, mezőgazdasági, kulturális területről. Azonban jelenleg a romániai ipar, mezőgazdaság, kutatási programok, fejlesztési régiók, helyi közösségek érdekeit intézményes formában nem jelenítik meg Brüsszelben.

Az EP-képviselő arra is rámutatott, hogy az Európai Bizottság átláthatósági nyilvántartásában 11 800 szervezet, érdekcsoport szerepel, ezek közül mindössze kilenc olyan romániai szervezet, amelynek van brüsszeli irodája. Mint hangsúlyozta, a romániai reprezentatív szervezeteknek gyakorlati érdekük is, hogy legyenek brüsszeli irodáik, ahol olyan szakemberek dolgoznak, akik nemcsak követik az uniós politika történéseit, kapcsolatot tartanak, hanem következetesen azért dolgoznak, hogy az általuk képviselt ágazatban – legyen szó iparról, mezőgazdaságról, tudományos kutatásról stb. – olyan harmonikus európai szabályozások szülessenek, amelyek a hazai érdekeket is figyelembe veszik. „Ezért is gratulálok a Temesvári Nyugati Tudományegyetemnek, hogy ilyen jövőbemutató döntést hozott: közpolitikai és érdekképviseleti mesterképzést indított, hiszen biztosíthatják a szükséges szakemberek egy részét, hogy Románia hatékony lobby és érdekképviseleti tevékenységet folytathasson Brüsszelben” – fogalmazott Winkler Gyula, hozzátéve, hogy az átlátható lobby és érdekképviselet híve.

Romániában ennek a tevékenységnek nincs hagyománya és hiányzik is a megfelelő törvénykezés, amely átlátható módon szabályozná a lobby és a fizetett képviseleti tevékenységet – ez is az oka, hogy nincs hangsúlyos romániai jelenlét Brüsszelben, ugyanakkor egy lobby iroda fenntartása az uniós fővárosban jelentős anyagi költségeket is feltételez. Sajnálatos módon ezekre a költségekre nem úgy tekintenek, mint hosszú távú befektetésre, tette hozzá, kiemelve, hogy a helyi, országos vagy európai szinten hozott döntéseknek egyaránt a társadalom érdekeit kell figyelembe venniük. „A politikai döntések alapjául azok a folyamatos és strukturált párbeszédek szolgálnak, amelyeket politikai pártoknak, kormányoknak kell lefolytatni a társadalom reprezentatív szereplőivel, legyenek azok szakszervezetek, szakmai egyesületek, más reprezentatív intézmények” – fejtette ki, kiemelve, hogy a politikai döntések legitimitása attól függ, hogy a döntéshozók milyen szinten tartják a kapcsolatot a társadalommal.

Az RMDSZ álláspontjainak kialakításában és megalapozásában nagy szerepet játszanak a magyar közösség szakmai szervezeteivel, gazdaszervezetek, vállalkozói egyesületek, ifjúsági és oktatási szervezetek képviselőivel folytatott konzultációk és együttműködések. „Az RMDSZ felismerte annak fontosságát, hogy folyamatos konzultáció szükséges az erdélyi magyar társadalom különböző szegmenseivel, mert csak így tudja közösségünk érdekeit képviselni és így tud hozzájárulni közösségi célkitűzéseink megvalósításához” – mondta Winkler Gyula.

Az Advocacy filozófiája című beszélgetésen részt vett meghívottként Michael Jäger, az Európai Adófizetők Egyesületének főtitkára is.