Esélylatolgató Winkler Gyula EP-képviselővel
Winkler Gyula EP-képviselővel az RMDSZ kolozsvári kongresszusának egyik szünetében beszélgettünk.
– Képviselő úr, Ön szerint mi a valós célja a közelgő EP választásoknak?
– A május 26-ára tervezett európai parlamenti választás sorsdöntő lesz több okból kifolyólag: elsősorban azért, mert a 2021. utáni költségvetésről csak idén decemberben fognak dönteni, méghozzá azok, akiket május 26-án megválasztunk. Ott fog eldőlni, hogy az Európai Parlamentben azok lesznek-e többségben, akik folytatni kívánják a fejlesztéspolitikát, a regionális fejlesztést, vagy azok, akik csökkenteni kívánják a fejlesztéspolitikát, ezért más prioritásuk van, mint a mi közösségeinknek. Azért is sorsdöntő, mert az Európai Unió jövőjéről is szavazunk: azok lesznek-e többségben, akik szét akarják verni az Európai Uniót, ahogy tervezik a szélsőségesek és a demagógok, vagy azok, akik egy olyan jövőt akarnak, amit mi erős Európának nevezünk. Erős Európa az, amelyik nem fél az őshonos kisebbségeitől, nem seperi állandóan szőnyeg alá a kisebbségi kérdést, mondván, hogy az a tagállamoknak a hatásköre. Megalkotja végre azt, amit 10 esztendeje nem csak mi, politikusok kérünk, hanem azt láthatjuk, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek jogait szavatoló törvények kidolgozásának igényét 1,3 millió állampolgár az aláírásával legitimálta. Vagyis az európai 50 milliós őshonos nemzeti kisebbségek jogait kéri a civiltársadalom az aláírás-kezdeményezéssel. Ugyanakkor mi, EP képviselők politikai eszközökkel küzdünk ugyanazért. Ha olyan lesz az európai parlamenti többség, komoly lépéseket lehet tenni az őshonos nemzeti kisebbségek közösségi jogainak a szavatolása irányába.
– Mi a véleménye a román kormány langyos hozzáállásáról, miszerint egyik oldal mellett sem kívánja elkötelezni magát? Mire lehet számítani a román kollégák részéről?
– Ha kisebbségi kérdésre gondolunk, az Európai Unióban igen széles a véleményskála azon tagállamok között, amelyek autonómiaformákat biztosítanak, példának okáért Németország, Olaszország, Finnország stb., azokig a tagállamokig, amelyek eleve elutasítják az őshonos kisebbség fogalmát is. E téren Franciaországról, Görögországról, de Spanyolországról is beszélhetünk. Ugyanakkor Szlovákia és Románia nem nyíltan, de nagyon kemény ellenállást fejtenek ki a kisebbségi jogokkal szemben, mondván: példaértékűen megoldották a kisebbségi jogok kérdéskörét. Ezzel kapcsolatban az Európai Parlamentben mindig elmondjuk: bocsánat, de a témában kérdezzük meg az érintett kisebbségek képviselőit is! Ezzel visszajutunk a kezdethez: vagyis a tagállami hatáskör mellett szükség van egy európai szabályozásra, keret-rendelkezésre is, amely foglalkozik az identitás, az oktatás, az anyanyelv-használat, a szimbólumhasználat, összességében az őshonos kisebbségek jogainak a kérdéskörével. Mert sem itthon, sem pedig Európában nem vagyunk másodrangú állampolgárok, ezért a felsoroltakat a törvény betűjében is látni szeretnénk.
– Lát-e arra valós esélyt, hogy az Európai Parlamentben a magyar néppárti frakció legyen a második legerősebb?
– Nem a felmérések, hanem a választások eredményeit kell figyelembe vennünk. Ezzel együtt komoly változások várhatók, hiszen Franciaországban és Spanyolországban óriási változások vannak kilátásban a politikai palettán. Olaszországban 10% alatt jegyzik a Néppártot, ezért valós esély van arra, hogy az Európai Néppárti frakción belül minden bizonnyal jól fog szerepelni a FIDESZ-KDNP néppárti frakció. Ehhez azonban a következő hónapokban nekünk is alaposan meg kell mozgatnunk a romániai magyarságot és el tudjuk érni, hogy ezúttal is mellénk álljon a közösség, érezze azt, hogy erős RMDSZ frakciót küld az Európai Parlamentbe. Mindez hozzájárulhat a jó szereplésünkhöz.
– Tőkés László bejelentette, hogy nem indul újra az EP választásokon. Van-e arra esély, hogy a FIDESZ listáján is újra bejusson egy erdélyi jelölt?
– A FIDESZ-KDNP listája nyilvános, azon nem szerepel újabb erdélyi jelölt. Tehát magunknak, az erdélyi magyarságnak kell megoldanunk az erős képviselet kérdését!
– Lát-e esélyt a 3 EP képviselő bejuttatására?
– Nem kívánom előzetesen kommentálni az esélyeket, de valahol 7-8% környékén kezdődik a reális esély a harmadik jelölt sikeréhez. Annyit viszont elmondhatok: a közösségünk kezében van a döntés. Ha komoly mozgósítással, nagy részvétellel megkapjuk a támogatást, erős néppárti frakciónak lehetünk a tagjai. Mindez azonban a romániai magyarság kezében van. Tekintve, hogy a politikai paletta nagyon megosztott, tehát sok kis párt indul, növelheti az esélyeinket. Újra hangsúlyozom: ne latolgassuk előzetesen az esélyeket, hanem mindannyian keményen dolgozzunk, mozgassuk meg a környezetünkben élő magyarokat az EP választásokon való részvételre, céltudatos szavazásra! Ha jól dolgozunk, a várt eredmények sem maradhatnak el!
– Köszönöm szépen a beszélgetést, sok sikert kívánok!
– Én köszönöm a lehetőséget és a jókívánságot!
