Az elmúlt év vendégforgalmi statisztikáit ismertették és európai uniós turizmusfejlesztési lehetőségekről beszéltek tegnap Sepsiszentgyörgyön a turisztikai információs irodában: Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának turizmusért felelő alelnöke, Gyerő József, Kovászna város polgármestere, László Endre, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke és Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, kampányoló képviselőjelölt.
Grüman Róbert kifejtette: Háromszék gazdasági fejlesztésének egyik kitörési pontja a turizmus lehet. A statisztikai adatok mind a látogatók számának, mind az itt eltöltött vendégéjszakák tekintetében emelkedést mutatnak, tehát a trend jó. A megyei önkormányzat a térség népszerűsítésében, az infrastruktúra fejlesztésében, programok szervezésében tudja segíteni az ágazat fejlesztését.
Gyerő József, az üdülőváros polgármestere is közölt statisztikai adatokat, amelyek enyhén növekvő irányt mutatnak. Elismerte, elsősorban a gyógyturizmusért keresik fel a várost, és a kimutatás a szívkórházban kezelteket is tartalmazza. Nem akarnak ezen a szinten maradni, fejleszteni szeretnének, ehhez elsősorban uniós forrásokra van szükség. Székelyföldön az egyetlen település Kovászna, ahol bevezették az idegenforgalmi illetéket. Abból tavaly közel 550 ezer lejt folyt be, amit fejlesztésre fordítanak.
László Endre kifejtette, a turistákat nem érdeklik a megyehatárok, és Székelyföldre vonatkozóan mutatta be a turisztikai adatokat, de megyékre lebontva is értékelte azokat. Székelyföldre közel egymillió látogató érkezett tavaly. Ez országos szinten 7–8 százalékot tesz ki. A legtöbb vendég Maros megyébe érkezett, ezt követi Hargita megye, számszerűleg a legkevesebb Háromszékre jött, ám az összehasonlító adatok azt mutatják, itt volt a legnagyobb a növekedés. Átlagban véve a pozitív statisztika enyhe emelkedést mutat, ami azt jelenti, kevés új turisztikai egység jelent meg a térségben, szükség van új beruházásokra.
Winkler Gyula rámutatott, Székelyföld számára kitörési lehetőség a turizmus. Dél-Tirol példáját hozta fel: a hasonló természeti adottságú autonóm régió mintegy ötven éve felismerte, hogy a hegyvidéki mezőgazdaság, állattartás nem elegendő a közösségnek, a fiatalok elvándorolnak, és ifjúság nélkül a gyarapodás lehetetlen. Különböző forrásokból fejlesztették az infrastruktúrát, és a térség mára Európa egyik leggazdagabb vidékévé vált. A modellt nem kell, nem is lehet lemásolni, hanem a mi helyzetünkhöz kell alkalmazni – mondotta a képviselő.
Az infrastruktúra fejlesztése kulcskérdés. Ehhez a forrásokat meg kell szerezni, itthon, Bukarestben és Brüsszelben egyaránt ki kell állnunk azokért a célkitűzésekért, amelyek a fejlesztést célozzák. A turizmus tagállami kompetencia, de számos olyan program működik, amelyben lehet uniós pénzeket lehívni. Ilyen a Regionális Operatív Program, a vidékfejlesztésre, infrastruktúra-fejlesztésre, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelésére kiírt programok, amelyek hatással lehetnek az idegenforgalomra. Winkler Gyula kiemelte, az infrastruktúra építésén túl az imázsépítés is fontos, az, hogy a turistának mi jut eszébe Székelyföldről.
