Fotó: Bethlendi Tamás
„Azért kell dolgoznunk, hogy 2021 után is megmaradjanak, sőt növekedjenek azok az európai uniós támogatások, amelyekből a székelyföldi közbirtokosságok az unió közös agrárpolitikájának programjai révén részesülnek. Ezt a munkát az Európai Parlamentben, és itthon, az országos törvényhozásban kell elvégezni 2020-ban, amikor az új agrárpolitikai rendszerről szóló tárgyalások zajlanak” – ez volt a következtetése annak a csütörtöki beszélgetésnek, amelyet Winkler Gyula európai parlamenti képviselő részvételével tartottak meg Csíkszeredában, és amelyen részt vett Tánczos Barna szenátor, a felsőház mezőgazdasági, erdészeti és vidékfejlesztési bizottságának titkára, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, Becze István, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének ügyvezető elnöke, Haschi András, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) vezetője és a Hargita megyei közbirtokosságok vezetői.
„A közvetlen kifizetések éves értéke 70-80 millió euró Hargita megyében, ebből a közbirtokosságok 15 millió euró támogatást könyvelhetnek el. Megyeszinten több közbirtokosság egymillió eurónál is nagyobb értékű támogatásban részesül. Ezek igen jelentős összegek, amelyek felhasználásával hangsúlyosan növekedett a helyi közösségek jóléte, javult a települések arculata. A mi érdekünk az, hogy ezek a támogatások a jövőben is megmaradjanak” – hangsúlyozta Haschi András, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség Hargita megyei vezetője.
Winkler Gyula elmondta, az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) módosításának előkészítése zajlik Brüsszelben. Beszámolt arról, hogy a KAP esetében egy decentralizációs folyamat fog végigmenni, bizonyos döntéseket kormányzati szintre utal az Európai Bizottság. Brüsszel megnevezi célkitűzéseit, és minden tagállam magának kell megfogalmazni azokat a politikákat, amelyekkel el szeretné érni ezeket a célokat. „A dokumentum az első olvasaton túljutott, jelenlegi fázisában kedvez nekünk, de a kérdés az, hogy meg lehet-e tartani ebben a formában a KAP-ot” – vetette fel az EP-képviselőjelölt.
Mint kifejtette, az egyik pozitív változtatás az, hogy ha az Európai Bizottság egy adott programnál megállapítja feltételeit, akkor a tagállamok nem hozakodhatnak elő saját feltételekkel. Egy másik újdonság, hogy a kifizető ügynökségeknek kártérítést kell fizetniük a gazdáknak abban az esetben, ha késnek a kifizetésekkel.
Elmondta, a 2021 utáni hétéves költségvetésről szóló végleges döntés idén decemberben fog megszületni, amikor már egy új összetételű Európai Parlament és Európai Bizottság fogja vezetni az Európai Uniót. „Világos, hogy a pénzügyi kilátásainkról szóló döntést azok fogják meghozni, akiket május 26-án választunk meg” – fogalmazott a politikus.
Tánczos Barna a törvényhozásban zajló kihívásokról nyújtott tájékoztatást, részletezve azokat a nehézségeket, amelyekbe az RMDSZ képviselői ütköznek akkor, amikor a közbirtokosságokra vonatkozó szabályokat próbálják ezek érdekében alakítani. Mint mondta, hosszú évek során sem lehetett megértetni a bukaresti törvényhozókkal a közbirtokossági tulajdonforma jellegzetességeit.
Borboly Csaba tanácselnök az együttes fellépés jelentőségét hangsúlyozta. Szerinte erre a leginkább akkor van szükség, amikor a szakmai érdekképviselet során nyomatékosítani kell a közbirtokosságok igényeit. Kijelentette: ezt leghatékonyabban összefogással lehet megtenni.
