Románia rengeteget nyerhet a Kínával való gazdasági kapcsolatokból, de nem szabad elfelejtenie, hogy fõ érdekei az országot az Európai Unióhoz kapcsolják, ugyanakkor arra is vigyáznia kell, hogy ne a kínai érdekek képviselõje legyen az EU-n belül – vélekedik Winkler Gyula.
Az RMDSZ EP-képviselõjét annak kapcsán kerestük meg, hogy hétfõ este a kínai miniszterelnök, valamint a közép- és kelet-európai államok kormányfõinek csúcstalálkozóját megelõzõen több – összesen 8,5 milliárd euró értékû – gazdasági megállapodás született Bukarest és Peking között.
Winkler Gyula úgy fogalmazott: az energetikai, infrastrukturális illetve technológiai beruházásokról szóló elvi egyezmények Románia számára most rendkívül fontosak, ugyanis a külföldi beruházások tekintetében az országnak 2013 volt az elmúlt két évtized leggyengébb éve. “Soha nem volt ilyen gyenge év” – szögezte le az EP képviselõ.
A képviselõ szerint ez tavalyi politikai válság következménye. Az államfõ leváltására irányuló próbálkozások ugyanis megingatták az Európa Unió bizalmát Romániával szemben, ami maga után vontas a beruházók bizalmának megingását is. “Ezért gazdasági szempontból a most megkötött egyezmények kiemelkedõen fontosak lehetnek, ha az EU számára is elfogadható módon valósulnak meg” – mondta Winkler.
Az EP-képviselõ emlékeztetett az Európai Bizottságnak (EB) a tagállamokhoz intézett “figyelmezetõ jellegû” körlevelére, amelyben Brüsszel arra hívja fel a figyelmet, hogy a tagállamok a Kínával fenntartott kétoldalú kapcsolataikban ne lépjék át az ázsiai nagyhatalom és az Európai Unió közötti együttmûködés irányelveit. Winkler magyarázata szerint az EB azt szeretné, hogy a tagállamok ne feltétlenül a saját gazdasági érdekeiket, hanem az uniós érdekeket tartsák szem elõtt. “Itt ütköznek Románia és a közép- és kelet-európai államok, illetve Brüsszel érdekei, hiszen a csúcstalálkozón részt vevõk abban érdekeltek, hogy nagy beruházásokat tudjanak országukba vonzani” – jelentette ki.
Románia és Kína közötti gazdasági megállapodások. A bukaresti kormány és Li Keqiang kínai kormányfõ vezette küldöttség közötti gazdasági megállapodások óriásberuházásokat ígérnek. Az összesen 13 egyezmény energetikai, állategészségügyi, kulturális és információ-technológiai együttmûködésrõl szól, ezek közül a legjelentõsebb a 6,5 milliárdra becsült atomerõmû-beruházás, amely szerint kínai befektetésbõl épülne meg a cernavodai atomerõmû hármas és négyes reaktora. Egyezmény született egyebek között a dévai hõerõmû két blokkjának felújításáról és egy rovinari-i energetikai beruházás közös megvalósításáról. Elvi megállapodás született arról is, hogy a szélenergia felhasználása terén is lesznek közös befektetéseik, ugyanakkor az informatikai Huawei cég Bukarest mellett hoz létre regionális központot. A kulturális együttmûködés bõvítésérõl szóló megállapodások szerint Bukarestben kínai, Pekingben pedig román kulturális központ nyílik.
Winkler szerint a kínai befektetõk nyilván nem azért jönnek, hogy “Romániát felvirágoztassák”, hanem azért, hogy kínai gyárakat, technológiát, kínai érdekeket telepítsenek az országba. “Ez nekünk nem rossz. Ám Brüsszelbõl nézve úgy látják: ha Romániába vagy más európai tagállamba átköltözik a kínai technológia, akkor automatikusan uniós gyártássá válik” – magyarázta. Ennek szerinte az a veszélye, hogy az uniós gyártók már nem tudnak védekezni a kínai termékek ellen, mivel azok már uniós termékek lesznek.
Winkler megemlítette azt is, hogy az Európai Beruházási Bank korábbi tanulmánya szerint a közép- és kelet-európai tagállamoknak hosszú távon lehetetlen felzárkózniuk az uniós átlaghoz, vagyis tartós lesz a gazdasági leszakadás. “Ennek következtében Brüsszel arra sem kötelezheti ezeket az országokat, hogy tartsák be a többnyire a régi és erõs tagállamokat elõnyben részesítõ uniós szabályozást” – mondta.
Winkler azt is problémának nevezte, hogy a Kínai befektetõk nem az unióban szokásos versenykiírások szerint akarnak befektetésekben részt venni, hanem kormányközi egyezmények alapján, direkt megbízással. “Ez azonban ugyancsak nem egyeztethetõ össze az uniós szabályozással” – magyarázta az EP-képviselõ.
Traian Bãsescu államfõ hétfõn a közszolgálati rádiónak kommentálva a kínai-román kormányfõi találkozó eredményeit, óvatosságra intett: szerinte az a fontos, hogy a hétfõn aláírt szándéknyilatkozatokból és memorandumokból mi valósul meg. Ugyanakkor “egoizmusa” miatt bírálta az Európai Uniót, amely megfosztotta a térséget a Nabucco gázvezetéktõl, így szerinte nem lenne helyénvaló, hogy Brüsszel a kínai befolyástól félti Közép-Kelet-Európa térségét.
Lázár Lehel
Új Magyar Szó online
