Védővámokat vezetett be az Európai Unió Ukrajnából származó zab behozatalára. Ez azt jelenti, hogy az engedélyezett kontingens túllépése után az EU vészféket léptethet életbe. A rendelkezés 2025. június 5-ig érvényes. Az erdélyi gazdáknak is fontos intézkedés azután vált lehetővé, hogy korábban elérték a vészfék kiterjesztését a gabonafélékre is.

Az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi liberalizáció egy évvel történő meghosszabbításáról szóló megállapodáshoz kapcsolódóan az EP plenáris ülése módosító indítványokat hagyott jóvá. Ezek között szerepelt az európai mezőgazdasági termelők védelmét szolgáló intézkedés is, amelyet Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője az INTA szakbizottságban kezdeményezett, közösen az AGRI szakbizottságban tevékenykedő PNL-s képviselőkkel. „Ennek megfelelően áprilisban elértük, hogy az Európai Parlament arról szavazzon, hogy a vészféket olyan termékekre is kiterjesszék, mint a gabonafélék és a méz. A végleges megállapodás az automatikus védintézkedési mechanizmus hatályát az Európai Bizottság által javasolt termékeken, a baromfin, tojáson és cukron kívül négy másik termékre is kiterjesztette, tehát a zab, kukorica, dara és méz esetében is érvényes. Az automatikus védintézkedési mechanizmus arra kötelezi a Bizottságot, hogy ismét vámkontingenseket vezessen be, ha e termékek behozatala meghaladja a 2021, 2022 és 2023 első félévében behozott mennyiségek számtani átlagát” – magyarázta Winkler Gyula.

A zab esetében ez az átlag 2440,56 tonna. Amint ezt a mennyiséget elérték, a Bizottság a 2016 óta hatályos kereskedelmi megállapodás értelmében újra bevezette a megfelelő védővámot, 89 euró/tonna értékben. „Az EB azért is tudott gyorsan döntést hozni, miután a liberalizáció kiterjesztéséről szóló megállapodás június 6-án hatályba lépett, mivel a vészfék alkalmazására rendelkezésre álló időszak 21 napról 14 napra csökkent, ahogyan az Európai Parlament – indítványunkra – ezt megszabta” – fejtette ki Winkler Gyula.