Lehetőségek és kihívások a felzárkózás évtizedében

Dear friends,

As we look back on the events of that last year, February 24th is a date that stands out in the minds of many as the day that saw the return of war to the European continent. After decades of peace and stability, Russia’s war of aggression against Ukraine has radically affected the present and will continue to change our future. As a nation fights to ensure its independence and sovereignty, the European Union has shown immense solidarity and support to the Ukrainian people. We will do everything we can to support the Ukrainian people to defend themselves against this illegal invasion.

This crisis highlights the relevance of our political message and the importance of defending our common values and protecting the safety and security of our citizens. Most recently, the EPP Group called for a Winter of Solidarity; urging the EU to act boldly and in unity in the face of Russia’s aggression, but also in response to the energy crisis. In support of Ukraine, the EPP Group delivered a total of 108 generators to Kyiv and other parts of the country to help them get through the winter. We will continue to call for more weapons, ammunition and money to be sent to Ukraine.

It is evident that the Russian war in Ukraine has had significant consequences for our work in the European Parliament. Every European policy area is affected. This is why, in the EPP Group, we quickly initiated a “Russian stress test” for all areas of our work. Whether we speak of food security, energy independence or international trade, we have had to re-evaluate the impact of the war on our policies and priorities. An area where we will certainly need significant progress is our military cooperation. We have been discussing this topic for decades, and our political family has been advocating it for a long time, but it has now become brutally clear that we must do more to strengthen NATO and our own European defence capabilities. This is a core EPP topic that we must and will take forward.

In addition, the ambitious roll out of the Recovery Fund in Member States is now more important than ever. These are much needed investments in the economy to stimulate job creation, made available by an historic act of European solidarity in Covid times. We can be proud that the EPP Group spearheaded the proposals for the European Recovery Fund.

We have been discussing migration since 2015, and the urgency of the matter is obvious. The situation concerning illegal migration crossings continues to deteriorate, reception centres are at capacity in many member states, this situation will only worsen if we do not solve the problems on external borders. We must strive to ensure this legislation is finalised as soon as possible. If we do not act now, we will sleepwalk into another migration crisis.

We would hope to be entering 2023 under better circumstances, but we must continue to commit ourselves to the values and objectives of the European Union. What is clear is that citizens can count on the EPP Group to safeguard their interests and work for the common good in Europe. In this light, the successful election of Roberta Metsola as President of the European Parliament and our three Vice-Presidents, for the last two and a half years of this mandate, gives us the opportunity to be highly visible in the run up to the next European elections in 2024.

Manfred Weber

Chairman of the EPP Group in the European Parliament

 

Az Európai Unióban javában zajlik az átállás a digitális és zöld gazdaságra, amely Európa szerte mélyreható gazdasági és társadalmi változásokat fog eredményezni. Ezzel párhuzamosan itthon, a mindennapi nehézségek ellenére a fejlődés és a modernizáció nagy lehetőségeit hordozó időket is élünk. A következő évtizedet az európai felzárkózás időszakává kell alakítanunk, maximálisan kihasználva a Románia számára elérhetővé vált lehetőségeket. Ilyen mértékű európai finanszírozásra uniós tagságunk óta nem volt példa.

A 2021-2027 közötti időszakban a kohéziós politikán keresztül 31,5 milliárd eurónyi támogatás áll az ország rendelkezésére. Ehhez hozzájön a Közös Agrárpolitikából származó 22 milliárd eurónyi keret, amely kétéves késéssel, 2023. január 1-jétől vált elérhetővé. Ezen kívül ott van még az Országos Helyreállítási Terv keretében érkező finanszírozás, amelynek feltétele több fontos reform véghezvitele, de néhány hibás, hátrányos rendelkezés kiigazítása is, amelyeket mindenképpen újra kell tárgyalni Brüsszelben. A sajátos programokból származó finanszírozással együtt – mint amilyen például a REPowerEU –, úgy látjuk, hogy az évtized végéig legalább 80-90 milliárd eurónyi finanszírozás áll majd rendelkezésünkre. Ez olyan lehetőség, amely nem mindennap adódik, ezért nem is szabad elszalasztani.

A 2022-2023-as parlamenti ülésszak kezdetén meghatároztuk az RMDSZ prioritásait úgy a hazai törvényhozásban, mint az Európai Parlamentben. Támogatjuk a zöld és digitális átmenetet, de legyen igazságos és méltányos folyamat. Kell a támogatás az embereknek, családoknak, tulajdonképpen az egész közösségnek, hogy átvészeljék a változással járó megpróbáltatásokat. Az RMDSZ-ben – éppen azért, mert állandó a kapcsolat közösségünk tagjaival – egyértelműen látjuk, hogy minden nagyszabású európai projekt csak akkor valósulhat meg, ha az emberek megértik és támogatják az uniós szinten tett javaslatokat.

Viharos parlamenti ülésszakot zárunk: az elmúlt évet meghatározták azok az európai erőfeszítések, amelyek Ukrajna támogatására irányultak szemben az agresszor Oroszországgal, de ismét napirendre került a migrációs kérdés újraéledése, valamint sok vitát keltettek azok a problémák is, amelyeket az Irány az 55% klímacsomag elfogadása hozott felszínre.

Az Európai Parlamentben annak ellenére fogadták el a klímavédelmi csomagot, hogy a benne szereplő 13 rendeletről nem készült kumulatív hatásvizsgálat, ráadásul feszült vitákat is generált a téma. A rendeletek némelyike nem túl meggyőző többséggel ment át, és az Európai Tanács meglepő módon támogatott több, igencsak radikális javaslatot. Meggyőződésem, hogy 2025 után a csomag számos elemét az új parlament ismét megvitatja, és ekkor már figyelembe veszik az életbeléptetés következményeit.

Ezt a parlamenti ülésszakot bonyolította az Európai Bizottság hiperaktív tevékenysége is, amely főleg a szabályozás terén bontakozott ki. Az elmúlt években még soha nem láttunk ennyi és ilyen szédítő ütemben megfogalmazott javaslatot, amelyek elsősorban technikai jellegűek voltak.

Az EU kereskedelmi politikája, az ipar és a KKV-ágazat versenyképessége, az ifjúságot érintő intézkedések és kezdeményezések – ez volt a három legfontosabb terület, amelyen tevékenykedtem az elmúlt egy évben. Ugyanakkor támogattam azokat a kezdeményezéseket is, amelyek célja az igazságos és méltányos átmenet biztosítása volt.

Az európai intézményekben kialakult jogalkotási nyomást mindig is az a törekvés indokolta, hogy 2030-ig 55 százalékkal csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását, és 2050-re elérjük a klímasemlegességet. A parlamentben és az Európai Néppárt Képviselőcsoportban is felhívtam a figyelmet arra, hogy bár az éghajlatváltozási csomagban szereplő intézkedések rendkívül nagyvonalúak, a végrehajtás felgyorsítása számos nemkívánatos hatással járhat. Közép- és kelet-európai kollégáimmal együtt a „festina lente” megközelítést támogattuk. Az Európai Unió ambiciózus éghajlatváltozási csomagjának végrehajtása csak akkor válik megvalósíthatóvá, ha legfontosabb partnereink a globális színtéren hasonló erőfeszítéseket tesznek. Mindig azt hangsúlyoztam, hogy az európai külpolitikája kulcsfontosságú eleme kell hogy legyen a klímadiplomácia. Ezért van szükség arra, hogy az EU kereskedelmi és éghajlatpolitikai diplomáciáját is fokozzuk. Csak így érhetjük el sikeresen a magunk elé kitűzött célokat.

 

Kereskedelempolitika, klímavédelem – diplomáciai eszközökke

Az EU elkötelezettsége, hogy áttér a klímasemlegességre, és hogy vezető szerepet vállal a digitalizáció terén, újjáélesztette az európai ipari stratégiáról szóló vitát. Az elmúlt évben számos olyan kérdés került a brüsszeli döntéshozók figyelmébe, amelyek az európai ipar átalakulására vonatkoznak: hogyan lehet a gyors ütemű változásokkal lépést tartani, megőrizni a globális versenyképességet. Az EP-ben ezzel kapcsolatosan konferenciát szerveztünk, amelyen az Európai Bizottság képviselői, az európai ipar reprezentatív szervezetei és az EP munkatársai vettek részt. Az volt a célunk, hogy olyan megoldásokat találjunk, amelyek segítik megerősíteni az európai ipar ellenálló képességét.

Románia számára rendkívül fontos, hogy az atomenergiát és a földgázt fenntartható energiaforrássá minősítsék. Az Európai Bizottság által benyújtott, az atomenergia és a földgáz kiiktatására irányuló javaslat ellen szavaztunk. A pesszimista előrejelzések ellenére az Európai Parlamentben sikerült elérnünk, hogy ez a két energiaforrás továbbra is szerepeljen az EU taxonómiarendeletében.

Támogattam és megszavaztam a 20 milliárd eurós, ambiciózus REPowerEU uniós tervet, amelynek célja különböző energetikai projektek és energiahatékonyságot javító intézkedések megvalósítása. A terv révén Románia 1,39 milliárd euró vissza nem térítendő finanszírozásban részesül.

Mind az INTA-ban, mind az EP plenáris ülésén a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus (CBAM) ellen szavaztunk. Ez a mechanizmus, legalábbis az EP-ben megszavazott formájában, negatívan fogja érinteni az egész európai ipart, beleértve a hazai ipar szereplőit is. Az importált anyagok és az energia árának növekedése az európai ipar versenyképességének csökkenéséhez vezet, ráadásul az európai fogyasztókat is terhelni fogja.

Nem értettem egyet az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS II) bevezetésével sem, a közúti közlekedésre és a háztartási fűtésre vonatkozóan, ezért ellene szavaztam. Nem szabad elfogadni olyan szabályozást, amely luxussá teszi a mobilitást, ugyanakkor meggyőződésem, hogy nem szorgalmazhatunk olyan műszaki megoldásokat, amelyek ma még nem bizonyították, hogy működőképesek. Bár létrejött a Szociális Éghajlatvédelmi Alap, úgy vélem, nem felel meg a társadalmi méltányosság elvárásainak. Véleményem szerint az Irány az 55% csomag erőltetése valós veszélyt jelent az európai középosztályra és a társadalmi stabilitásra nézve.

Az energiahatékonyságról és a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvek esetében csak olyan reális megoldásokat kínáló javaslatokat szavaztam meg, amelyek figyelembe veszik a romániai valóságot is. Az volt az érzésem, hogy összehangolt támadással állnak szemben mindazok, akik fát és biomasszát használnak lakásaik fűtésére. A javasolt intézkedések nem segítenek, sőt még bonyolultabbá teszik az amúgy is rendkívül nehéz helyzetben levő emberek mindennapjait. Mi, az RMDSZ európai parlamenti képviselői úgy véltük, hogy azok, akik fával, pellettel és biomasszával fűtenek, közvetlen támogatást kellene kapniuk úgy a kormánytól, mint az EU részéről is.

Többször szorgalmaztam, hogy az EU fokozza tevékenységét a globális kereskedelmi és éghajlati diplomácia terén. A zöld és digitális átállás sikerének biztosítása érdekében az uniónak arra van szüksége, hogy minél jobban diverzifikálja a kritikus nyersanyagok forrásait. Ennek érdekében kereskedelempolitikai offenzívára van szükség, minél több szabadkereskedelmi megállapodással.  A zöld és digitális átállás sikere nagymértékben függ az intelligens és hatékony klímadiplomáciától.  Azt is látnunk kell, hogy az EU szén-dioxid-mentesítési erőfeszítései kudarcra vannak ítélve, ha globális szinten a többi ország nem tesz hasonló erőfeszítéseket. Nem ér semmit a nemzetközi konferenciákon kitűzött, sok hangzatos cél, ha nem tartják be azokat. A kereskedelmi és klímadiplomáciával az EU-nak rá kell vennie a globális partnereket, hogy kövessenek minket a szén-dioxid-mentesítés és az éghajlat-semlegesség útján.

Meghívásunkra több alkalommal is részt vett az INTA ülésein Valdis Dombrovskis kereskedelmi biztos, az EB alelnöke. Az INTA-ban folytatott eszmecserék során felhívtuk a figyelmet, hogy milyen nagy az adminisztratív nyomás az európai vállalatokon és kkv-kon, mennyire erőteljes a túlszabályozás, ugyanakkor arról is beszéltünk, hogy mennyire veszélyes az egységes piac széttöredezettsége a jelenlegi torzulások miatt. Aktívan vettem részt az ipari versenyképesség, a kereskedelem és a munkahelyteremtés fellendítését célzó stratégiára vonatkozó vitában.

Folytattam a párbeszédet az európai ipar és kkv-szektor képviselőivel, különösen a hazai vállalkozókkal tartottam rendszeresen a kapcsolatot. Következetesen kiálltam a szolidaritás elvének tiszteletben tartásáért, mert azt vallom, hogy minden tagállam, minden régió és minden európai közösség számára tisztességes és méltányos átmenetet kell biztosítani.

 

Ukrajnai gabonadömping Kelet-Európában

Az ukrajnai gabonaválság forró téma volt az elmúlt időszakban, és – véleményem szerint – még mindig nincs lezárva. Támogattam azokat a méltányos intézkedéseket, amelyek figyelembe veszik az ukrán gabonaexport-dömping hatását, valamint a romániai, magyarországi és lengyelországi mezőgazdasági ágazatra gyakorolt negatív következményeit. Felhívtam a Bizottság alelnökének, Valdis Dombrovskis kereskedelmi biztosnak a figyelmét is erre a kérdésre: nyomatékosítottam, hogy Ukrajna támogatása, beleértve a gazdasági és kereskedelmi eszközöket, nem mehet saját gazdáink kárára. Rámutattam, hogy az Európai Bizottság által hozott intézkedések következtében rossz minőségű gabonafélék kerültek a belső piacra, és sürgettem, hogy kapjanak kártérítést a hátrányba került európai gazdák.

Folytattuk együttműködésünket a ProAgricultura Egyesülettel. A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen tartotta 18. konferenciáját a Romániai Biogazdálkodók Szövetsége, ahol arról beszéltem, hogy az ökogazdálkodás támogatása uniós és kormányzati szinten egyaránt fontos, hiszen a biotermékek a legegészségesebbek, nyilvánvalóan az az érdekünk, hogy minél jobb minőségű termék kerüljön az emberek asztalára.

A Régiók Bizottsága és az EP néppárti frakcióinak együttes ülésén, amelyen Borboly Csaba, Antal Árpád és Vincze Loránt kollégáimmal együtt vettem részt, emlékeztettem a jelenlevőket, hogy a Közös Agrárpolitika és a Kohéziós Politika az EU két kulcsfontosságú politikája. A közép- és kelet-európai uniós tagállamokban ez a két közpolitika jeleníti meg az Európai Uniót, ezzel azonosítják az emberek. Nem véletlen, hiszen ez a két közpolitika a felzárkózás évtizedében tervezett beruházások legfontosabb pénzügyi forrása.

Támogattuk a Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség által szervezett tematikus CAPactivities szemináriumot az Európai Parlamentben. Fel kell hívnunk a figyelmet a helyi értékeinkre, örökségeinkre Brüsszelben is. Ennek jegyében beszéltünk olyan fontos témákról, mint a rövid élelmiszerlánc, a Székely Termék védjegy jövője, lehetőségei, illetve a helyi gazdák, vállalkozók hozzájárulása a gazdasági fejlődéshez.

 

Igazságtalan a schengeni csatlakozás elnapolása

Az RMDSZ kezdetektől elkötelezetten támogatta Románia csatlakozását a schengeni övezethez. Tulajdonképpen 12 éve teljesítjük a technikai követelményeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy csatlakozzunk a személyek szabad mozgását biztosító európai térséghez. Ismételten politikai döntés született, így Bulgáriával együtt továbbra is a schengeni övezeten kívül maradtunk.

Ezzel kapcsolatosan felszólaltam az EP plenáris ülésén, nyilvános vitákban és az Európai Néppárt (EPP) politikai közgyűlésén is, ahol hangsúlyoztam, hogy ez a döntés mind az Európai Bizottság, mind Románia kudarca. Úgy vélem, hogy Románia és Bulgária csatlakozásának megakadályozása nemcsak igazságtalanság, de óriási tévedés európai szempontból is.

 

Tájékozott, felkészült fiatalok – biztos jövő

Már 2022-ben több képviselőtársaimmal együtt szorgalmaztuk az Európai Bizottságnál, hogy hosszabbítsák meg az európai ifjúsági évet, hiszen a tevékenységek későn kezdődtek, és nem érték el céljukat. Kérésünk meghallgatásra talált, a tematikus évet meghosszabbították, így lehetőség nyílt, hogy összekapcsolódjon a 2023-as készségek évével.

Nem véletlen, hiszen az ifjúsági év és a készségek éve célkitűzése összecseng, ennek jegyében számos ifjúsági és oktatási esemény szervezésében működtem közre, itthon és Brüsszelben egyaránt. Ez alkalommal is szívesen fogadtuk a KIFOR-gyakornokokat brüsszeli látogatásra. A Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum Kezdd velünk a karriered! gyakornoki programjának része az európai parlament megismerése is. Idén is meghirdettük a Magyar Ifjúsági Értekezlettel, a MIÉRT-tel közös gyakornoki programunkat. Akárcsak korábbi években, most is 6 fiatalnak lesz lehetősége betekintést nyerni az európai törvényhozási munkába. Örömmel fogadtuk a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem média szak és a Kolozsvári BBTE film és média szak hallgatóit Brüsszelben, ahol az uniós intézményrendszer működésétől Európa jövőjéig sok mindenről beszélgettünk.

Támogattam a MIÉRT és a MAKOSZ, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének tevékenységeit az Európai Néppárt keretében szervezett, brüsszeli ifjúsági rendezvényeken. A EPP4Youth napirendjén számos fontos téma szerepelt, amelyek az erdélyi fiatalokat is foglalkoztatják. A MIÉRT küldöttei részt vettek az 5. Európai Ifjúsági Rendezvényen is. Az EYE2023 kivételes lehetőséget kínált a fiatalok számára, hogy ismerkedjenek, beszélgessenek, és véleményt cseréljenek szakértőkkel, aktivistákkal és döntéshozókkal. Elengedhetetlennek tartom, hogy az erdélyi fiatalok bekapcsolódjanak az európai ifjúsági rendezvényekbe, hallassák hangjukat.

Nagy szüksége lenne az erdélyi társadalomnak feltörekvő fiatal vállalkozókra, ezért lényeges, hogy minden pályázási, továbbképzési lehetőségről tájékoztassam az erdélyi ifjúságot. Az Erasmus fiatal vállalkozóknak szóló csereprogram ilyen lehetőség, ezért is állítottuk össze az online kisokost, amely minden fontos tudnivalót és számos tapasztalatot összesít.

A készségek tematikus évéhez kötődően vettem részt a Kárpát-medencei oktatásszakértők találkozóján, majd meghívásomra Brüsszelben mutatták be az OktOpusz – Kárpát-medencei Oktatásszakértői Adatbázis programot, amelyet Erasmus+ pályázatból finanszíroznak. A program célja határon túli magyar pedagógusok szakértői adatbázisának létrehozása, szakértői kompetenciák fejlesztése, a kisebbségi magyar oktatás szakmai fejlesztése.

Újabb Transylvania Trust kiállításnak voltam házigazdája az Európai Parlamentben, ezúttal Strasbourgban. Az ARTECH vándorkiállítás címszava a művészet, újrafelfedezés, hagyomány, eklektikus, kortárs szavak (angol nevének) kezdőbetűiből állt össze, a H betű a művészeti kifejezésmód és az alkalmazott technológiai kivitelezés összekapcsolására utal. Az ARTECH felvállaltan a 2018-as kulturális örökség európai éve kezdeményezéseinek folytatása.

Az EP Kulturális, Oktatási, Ifjúság- és Sportbizottsága küldöttségének tagjaként látogattam meg Temesvárt, amely 2023-ban Európa kulturális fővárosa címet viseli. Találkoztunk a helyi önkormányzat képviselőivel, akiknek többek között azt is hangsúlyoztam, hogy nagyobb részvétel szükséges a Temesváron élő nemzeti közösségek részéről. Mi, magyarok, svábok, szerbek, bolgárok és más bánsági nemzeti közösségek a térség kulturális és gazdasági értékteremtői voltunk és vagyunk. Az európai kulturális főváros a mi fővárosunk is!

Fontos témának tartom a félretájékoztatás, a dezinformáció kérdéskörét, erről beszéltem temesvári egyetemistáknak. Elmondtam: olyan globális háború kellős közepén vagyunk, amelynek fegyvere a propaganda és az álhírek, amelyekkel elárasztják a virtuális környezetünket. Ennek egyetlen ellenszere a kritikus gondolkodás, a tudatosság. Az információs hadviselés foglalkoztatja az Európai Parlamentet is, ezért különbizottságot hoztunk létre. Jómagam is részt veszek az INGE tevékenységében, az uniós demokratikus folyamatokba történő külföldi beavatkozások, a félretájékoztatás kérdéskörét vizsgáljuk.

 

Ne sajnáljuk, hanem támogassuk a szórványt!

Az RMDSZ temesvári kongresszusán a szórványközösségek nevében felszólalva, arra hívtam fel a figyelmet, hogy a támogatások mellé jelentősebb „önrészt” kell rendelnünk, ennek érdekében a szórványban dolgozóknak főként saját szervezési képességüket kell növelniük, és még több önkéntest mozgósítaniuk. Ez mellett további négy prioritást neveztem meg: az anyanyelvű oktatás fenntartása, fejlesztése mellett életbevágó a digitális jelenlét megerősítése, tovább kell erősíteni a székely-szórvány partnerséget, és folytatni kell a nagyvárosi szórványok eléréséért tett erőfeszítéseket.

Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása a szórványközösségek javát is szolgálta, hiszen számarányunkból kifolyólag nem tudunk az önkormányzatokban hangsúlyos jelenlétet elérni.  Azonban a román belpolitika mohósága miatt lehetetlen volt folytatni a kormányzati munkát, így 2023 júniusában az RMDSZ ismét ellenzékbe került.

A népszámlálás adatai rávilágítottak, szórványban nem kedveznek a demográfiai folyamatok, ennek tudatában kell majd tervezni a jövőt. Az biztos, hogy zárnunk kell sorainkat. Nehéz választási év következik 2024-ben, amire fel kell készülni: fontos, hogy kilépjünk a székházakból, megszólítsuk közösségünk tagjait, személyesen keressük meg a magyar embereket, külön figyelve az etnikailag vegyes családokra, egymás jó példáit megismerni, átvenni.

Hunyad megyében 18. végzős nemzedékét csengette ki a Téglás Gábor Elméleti Líceum, közel másfél évtizede szervezzük a Hunyad Megyei Magyar Napokat, ebben az évben 14. alkalommal hívjuk ünnepelni közösségünk tagjait. Idén először tartjuk meg a Hunyad megyei magyar értékek napját, ehhez köthető a rendezvény ezévi mottója is: Mert vannak értékeink. Erre kell és erre fogunk építkezni az elkövetkezőkben is.