Az erdélyi falurombolások, az erdélyi magyar közösség megsemmisítését célzó kommunista elnyomás volt a témája annak a kerekasztal megbeszélésnek, amelyet szerda délután az Európai Parlamentben szervezett Winkler Gyula EP-képviselõ abból az alkalomból, hogy ismét Strasbourgba érkezett Okos Márton közíró, aki negyed évszázaddal ezelõtt egy társával együtt európai gyalogtúrára indult, hogy felhívja az európai közvélemény figyelmét az erdélyi áldatlan állapotokra. Most a kerek évfordulón ugyanazt az útvonalat járta végig Okos Márton, ezért utazott Strasbourgba.

“Negyedévszázada, hogy a demokrácia útjára lépett Románia, de soha nem szabad elfelednünk, hogy 1989 elõtt mekkora nyomásnak volt kitéve közösségünk. Meg akartak fosztani múltunktól és jövõnktõl egyaránt, a kommunista hatalom megsemmisítette volna falvainkat és megfosztott volna kulturális identitásunktól. Strasbourg egyik fontos állomása volt Okos Mártonék útja során, amelyen az erdélyi magyarság nehéz helyzetére hívták fel Európa figyelmet” – fogalmazott Winkler Gyula, kiemelve, hogy a két fiatal kezdeményezése annak idején bátor tett volt. “Az 1989 elõtt születettek nem tudhatják, nem érthetik, hogy milyen is volt a kommunista elnyomás, közös felelõsségünk, hogy a fiatal generációnak elmondjuk, mit jelentett erdélyi magyarnak lenni a rendszerváltás elõtt” – hangsúlyozta az emlékezés fontosságát az EP-képviselõ.

Okos Márton felidézte huszonöt évvel ezelõtti útjukat, elmondta, hogy azzal a céllal indultak el, hogy Európa figyelmét felhívják, mekkora veszélyben volt az erdélyi magyar közösség. Az út során támogatókra találtak, barátságokat is kötöttek, beszámolója szerint a strasbourgi jelenlétükhöz is kötõdik az, hogy akkori támogatóik egy évvel késõbb, 1990-ben kezdeményezték a Francia-Magyar Egyesület létrehozását. A közíró beszédében arra is kitért, hogy ma már Közép-Kelet Európa és a Kárpát-medence is az Egyesült Európa része, huszonöt évvel korábban útjuknak egyik komoly kihívása volt a szükséges vízumok beszerzése, ma már úgy utazott Budapesttõl Strasbourgig, hogy közben nem kellett útlevelet használnia.

A kerekasztal beszélgetésen Kárpát-medencei magyar EP-képviselõk is részt vettek, köztük Csáky Pál, a felvidéki MKP EP-képviselõje és Deli Andor vajdasági magyar képviselõ, aki hozzászólásában kitért arra is, hogy szorosabbra kell fûzni a szálakat a Kárpát-medencei magyar közösségek között. Sógor Csaba, az RMDSZ EP-képviselõje a civil kezdeményezések erejét méltatta, amelyek nagy fontossággal bírtak régen és ma egyaránt.

A beszélgetést követõen a résztvevõk a kegyelet virágait helyezték el a strasbourgi Petõfi emlékmûnél, amelyet 1994-ben állított a Francia-Magyar Egyesület.

Okos Márton és Juhos Gábor egy, a francia forradalom, valamint az Emberi Jogok Nyilatkozatának kétszázadik évfordulója alkalmából szervezett párizsi konferencián szeretett volna részt venni1989-ben. Tíz hét alatt 1680 kilométert tettek meg gyalogosan, az út során Strasbourgban felszólalási lehetõséget kaptak az Európa Tanács Ifjúsági Tanácsának plenáris ülésén, ahol felolvastak egy kiáltványt, arra kérve a jelenlevõket, támogassák az elnyomott erdélyi magyarságot, tegyenek a falurombolások ellen. A párizsi konferencián végül nem szólalhattak fel, de kezdeményezésük elérte célját, hiszen közbeszéd témájává vált a gyalogtúra, hosszú hetekig cikkezett róluk a nyugati sajtó, így az európai közvélemény tudomást szerzett az Erdélyben uralkodó embertelen viszonyokról. Huszonöt évvel ezelõtt Budapestrõl indultak, most Okos Gábor szimbolikus módon Kolozsvárról kezdte útját, amelynek utolsó állomása Strasbourg, ahol Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselõje várta a közírót.