Az Európai Unió költségvetésének válaszolnia kell a válságos helyzet kihívásaira, még akkor is ha már lassan közhelynek számít azt mondani, hogy válság van, szögezte le a Maszol megkeresésére Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, akit annak kapcsán kerestünk meg, hogy az Európai Parlament (EP) a napokban szavazott az Unió 2024-es költségvetéséről.
Az éves költségvetés az Unió hétéves büdzséjének a felbontása, be kell tartani a tervezéseket, de ugyanakkor az európai állampolgárok érdekeit kell szem előtt tartani, az ő elvárásaikra kell válaszolni a költségvetés eszközeivel is, mutatott rá a politikus. Hangsúlyozta, a büdzsét nem egyedül a parlament állítja össze hanem közösen az EP, az Európai Bizottság (EB), és az Európai Tanács (ET), vagyis a tagállamok.
Júniusban, amikor az EB javasolta a 2024-es költségvetést, még nem volt Izraelben háború, viszont az ukrajnai háború kihívásait már figyelembe vette. Ezek után kezdték el a parlament és a tagállamok a javaslat elemzését. A kormányfők arra az álláspontra helyezkedtek, hogy takarékoskodni kell, ezért csökkenteni akarják az EB által javasolt büdzsét. Parlament ugyanakkor éppen az ellenkező irányba mozdult el, miután a költségvetési jelentéstevőkkel elemezték a számokat, bizonyos területeken növelést javasolnak, mutatott rá Winkler Gyula. Leszögezte, erre a konfliktusra kell a következő hetekben megoldást találni.
Az innovációra, az infrastrukrúrára, a fiatalok támogatására javasolnak több pénzt
Az Európai Parlament három területen indítványozza a költségvetés növelését, részletezte a képviselő. Elsősorban a Horizon Europe program büdzséjét szeretnék növeli, ezzel a tudományos kutatásra, valamint a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének növelésére jutna nagyobb összeg.
A második terület a szállítási infrastruktúra, ami elsősorban a kelet-európai országokban fontos. „Már az ukrán gabonaválság kapcsán bebizonyosodott, hogy az úgynevezett szolidaritási folyosók Lengyelországban, Magyarországon, Romániában nem működnek megfelelően. Ha jobb infrastruktúra áll a rendelkezésünkre, hatékonyabban tudunk segíteni” – részletezte Winkler Gyula.
A harmadik terület, ahova több pénzt kérnek, az ifjúság támogatása. A közös agrárpolitikán belül nagyobb támogatást javasolnak a fiatal gazdáknak, hiszen a mezőgazdaságban generációváltás van, ha a fiatalokat nem sikerül meggyőzni ösztönzéssel, támogatással, hogy ezzel foglalkozzanak, nagy eséllyel a várost választják, és tíz év múlva nem lesz aki dolgozzon az agráriumban. Az Erasmus-ösztöndíjakra szintén nagyobb összegeket irányoznának elő, hiszen a koronavírus-járvány idején nem lehetett utazni, nagy a lemaradás, ezért jó lenne, ha több fiatal – az erdélyiek is – nyerjenek ösztöndíjat, tudjanak utazni, javítva egyéni versenyképességüket, taglalta Winkler Gyula.
Hozzátette, ezek mellett alap, hogy a két nagy európai uniós politikát – a regionális fejlesztést és a közös agrárpolitikát – megfelelően finanszírozzák, a szükségleteket fedezzék.
Kompromisszumra kell jutni a következő hetekben
Az alapfeszültség abból ered, hogy az Európai Tanács csökkenteni akarja a költségvetést, az Európai Parlament pedig többek között a hatékonyságra hivatkozva, megnövelné.
„Románia a tizenhét éves uniós tagsága alatt minden, a közös uniós kasszába befizetett euróért három eurót kapott vissza. Nem a takarékosság a megoldás, hanem hogy több pénzből többet valósítsunk meg. Ha nagyobb az uniós költségvetés, a kedvezményezett tagállamok többet kapnak vissza. Ez nem a pazarlásról szól, hanem arról, hogy több feladatot lehessen elvégzni” – fejtette ki Winkler Gyula.
A EP a napokban megszavazott álláspontja a tárgyalói mandátuma, a következő hetekben találkoznak az Európai Tanács képviselőivel, vagyis zajlik az intézményközti egyeztetés: az EB a mediátor, a parlament és a tanács között kell egy kompromisszumos álláspontra jutni. Az ideális az lenne, ha a következő három hétben megszületne a megállapodás, és ezt november közepén az EP plenáris ülésén végső szavazásra tudják bocsátani, majd a három intézmény aláírja a közös dokumentumot az Unió jövő évi költségvetéséről.
A háborúk miatt nyújtott humanitárius segélyek nem rövidítik az uniós programokat
A háborúkat nem finanszírozza az Európai Unió, pontosított kérdésünkre Winkler Gyula. Kifejtette, Ukrajnának 50 milliárd euró körüli támogatást szavaztak meg sorra, ámez nem a háborús költségek finanszírozása, hanem egy összetett segélycsomag: gazdasági támogatás, az újraépítés segítése, humanitárius segély, fegyver és lőszer szállítása a tagállamokon keresztül.
A közel-keleti konfliktus bonyolultabb, hiszen nem két állam között zajlik a háború, Izraelt egy terrorista szervezet, a Hamász támadta meg. Az Európai Unió azzal támogatja Izraelt, hogy megállapítja, a nemzetközi szabályok és a humanitárius elvek betartásával joga van ellenlépésekre, de mindent meg kell tenni, hogy ne legyenek civil áldozatok.
A palesztin segélyezésről szintén volt vita az Európai Unió szintjén, megfogalmazódtak olyan javaslatok, hogy azt le kell állítani. Winkler Gyula hangsúlyozta, ő is azt az álláspontot támogatja, ami végül a feszültségek után kialakult, hogy az Unió megnöveli a humanitárius segítséget. „Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a Gázai-övezetben kétmillió ember él, a nagy részük évek óta nemzetközi segélyekből. Az Európai Uniónak megvannak az eszközei arra, hogy megbizonyosodjon a segély valóban a rászorulókhoz jut, a Hamász nem abból építi a földalatti várost, nem abból vásárol fegyvereket, lőszereket” – fogalmazta meg a politikus.
Az Unió megháromszorozta a támogatást, vagyis a 15 millió euró helyett 45 millió eurót irányoz erre. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a segítség el is jusson a rászorulókhoz víz, élelem, orvosság formájában, hiszen jelenleg nincs logisztikai lehetőség ezek kiosztására.
Az Európai Unió költségvetése ugyanakkor egy teljesen más dimenzió, a kötelezettségvállalások szintjén évi 180 milliárd euró, a kifizetések szintjén pedig 140 milliárd euró. A különbség abból adódik, hogy a hétéves büdzsében mindig vannak programok, melyek kifizetése átkerül a következő évre. „A 140 milliárdos költségvetéssel össze sem hasonlítható a 15, vagy 45 millió eurós humanitárius segély. Gondolni sem szabad arra, hogy ha az Unió segít a humanitárius válságban levő palesztinoknak, ezzel valamelyik európai uniós programot megrövidíti” – összegzett Winkler Gyula.
Az állásfoglalásoknak háborús helyetben egyértelműnek kellene lennie: az agresszort elítéljük, az áldozatot segítjük, de még az orosz-ukrán háborúban sem jött ez össze. Az egyesült nemzetek szervezetében, az ENSZ-ben sem sikerült elítélni Oroszországot, hiszen Kína úgynevezett semleges álláspontra helyezkedett, India pedig a saját gazdasági érdekeit helyezi előtérbe. Izrael és a Hamász terrorszervezet harcában még árnyaltabb a történet, hiszen a Hamász végtelenül cinikus hozzáállással éppen a civil létesítmények védelmébe, kórházak, iskolák, templomok közelébe helyezi a katonai erejét, a fegyver- és lőszer raktárait,a mi már eleve lefekteti egy tragédia kereteit.
„Nem attól kell félni, hogy az uniós támogatást fegyverekre költi a Hamász, viszont az arab világból a Gázába érkező pénzek már az elmúlt húsz éven a terrorszervezeteknél kötöttek ki, a Hamásznál, illetve a Heszbollah kezébe” – mutatott rá Winkler Gyula.
