Mérsékelten optimista Winkler Gyula a romániai gazdasági növekedést illetõen, mint mondta, azért óvatos, mert szerinte a kedvezõ gazdasági fejleményeket jelentõsen megzavarhatják a választási túlkapások. Az RMDSZ EP-képviselõje errõl hétfõn, dévai sajtótájékoztatóján beszélt.
“Mérsékelt optimizmussal figyelem a 2014-es év gazdasági elõrejelzéseit. Szerintem Romániának van esélye arra, hogy három százalékos gazdasági növekedést érjen el, de csak akkor, ha a kormányzat bölcs lépéseket tesz meg” – jelentette ki Winkler Gyula, hozzátéve: elõvigyázatossága abból fakad, hogy az idei év választási év és ennek megfelelõen, könnyen elõfordulhat, hogy túlkapás, populista “kampányosztogatás” történik.
Rossz ötletnek tartja a pénzügyminisztérium szándékát, mely szerint a belsõ fogyasztást ösztönöznék annak érdekében, hogy pozitívan befolyásolják a gazdasági növekedést. “Épp a szaktárca és a Nemzeti Bank vezetõi között kialakuló, a belsõ fogyasztás ösztönzésével kapcsolatos nézetkülönbség teremthet instabilitást. Most olyan gazdasági politikára van szükség, amely koherens, amely újraépíti a külföldi beruházók bizalmát, az ilyen jellegû nézetkülönbségek pedig épp az ellenkezõjét eredményezik” – mutatott rá Winkler Gyula. Az EP-képviselõ szerint a belsõ fogyasztás mesterséges ösztönzése ismét növekvõ tendenciát alakíthat ki az importpiacon. Mint mondta, a gazdasági növekedés motorjának a külföldi befektetések, az infrastrukturális beruházások és az export számít. A külföldi beruházások tekintetében Winkler Gyula kiemelte, az országnak olyan közvetlen befektetésekre van szüksége, amelyek a magas szintû technológiai ágazatokat erõsítik, mint pl az IT, a távközlési szektor, az autóipar. Az infrastrukturális beruházások területén az uniós alapokat kell jobban kihasználni. “Annak ellenére, hogy a múlt év végén az uniós források felhasználása gyorsult egy keveset, Európa szintjén az utolsó helyen maradtunk. A kohéziós alapok 29,87 százalékát tudtuk lehívni, azaz 5,7 milliárd eurót a 2007-2013 közötti idõszak alatt rendelkezésünkre álló 19,21 milliárd értékû keretbõl” – hívta fel a figyelmet az EP-képviselõ.
Az export területén Winkler Gyula kiemelte, hogy a tavalyi év 11 hónapjának eredményei alapján Románia 1,4 milliárd euró többletet ért el az EU-n kívüli államokkal folytatott kereskedelemben. “Ez mindenképpen pozitív eredmény, remélem, hogy továbbra is így marad. Azt is el kell mondanunk, hogy módosult az export-struktúra, a kivitelnél egyre inkább a magas hozzáadott értékkel rendelkezõ termékek veszik át a vezetõ szerepet, a kisebb feldolgozottságú áruval szemben. (…) Ilyen körülmények között butaság azt tervezni, hogy a belsõ fogyasztást tegyék a gazdasági növekedés motorjává, hiszen azzal a külkereskedelmi mérleget rontják. Tegyük azt is hozzá, hogy a belsõ fogyasztás növekedése Romániában általában azt jelenti, hogy több importból származó árut vásárolunk és nem pedig azt, hogy a romániai gyártmányú terméket részesítjük elõnyben” – tette hozzá Winkler Gyula.
A hétfõi sajtótájékoztatóján az EP-képviselõ arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Parlament legutóbbi strasbourgi ülésén egy olyan jogszabálycsomagot fogadott el, amely a közbeszerzések procedúrájának egyszerûsítését teszi lehetõvé, de a közpénz elköltésének átláthatóságát és hatékonyságát is növeli. “Azt követõen, hogy ez a szabályozás megjelenik az EU Hivatalos Lapjában, a tagállamoknak 24 hónap áll a rendelkezésükre, hogy bevezessék az új elõírásokat a hazai rendszerükbe” – számolt be az EP-képviselõ. Szerinte ezeknek az elõírásoknak köszönhetõen eltûnik a legalacsonyabb ár alapelve, és az ár-érték arányt veszik majd figyelembe a javak és szolgáltatások beszerzésénél a közintézmények. “De mondjunk példát is. Amennyiben egy út aszfaltozására hirdetnek meg licitet, nem az nyeri meg, aki a legolcsóbban készíti el, hanem az, aki a méltányos ár mellett a legjobb garanciát is biztosítja, vagyis nem a mindössze hat hónap jótállást vállaló, de legolcsóbban dolgozó cég nyer, hanem az, amely drágább ugyan, de 36 hónap garanciát vállal munkája minõségéért” – magyarázta Winkler Gyula. Ugyancsak új szempont lesz az innovatív és integrált megoldások elõnybe részesítése a közszolgáltatások terén. Az EP-képviselõ szerint a most elfogadott csomag a licitek bürokráciájának csökkentését célozza, gyorsítva a folyamatot, lehetõvé teszi, hogy a helyi kis- és közepes vállalatok részt vegyenek az ilyen liciteken, új lendületet ad a közintézmények és magáncégek közötti partnerségnek anélkül, hogy a közszolgáltatások magánosítása érdekében gyakorolna nyomást. “Az EU konszolidált GDP-jének 18 százalékát teszik ki a tagállamok közbeszerzései. Összehasonlításképpen mondom, az EU költségvetése mindössze 1 százalékot jelent a 28 tagállam konszolidált GDP-jéhez viszonyítva. (…) Tehát óriási összegrõl beszélünk és teljesen érthetõ, hogy átláthatóságot várnak el az állampolgárok a közpénz elköltésével kapcsolatosan. (..) A hatékonyság kérdésérõl, a korrupció jelenlétérõl, az átláthatóság hiányáról, és egyéb ezzel kapcsolatos viták minden tagállamban zajlanak” – mondta el Winkler Gyula. Szerinte az új uniós szabályozás Románia esetében elõrelépést hozhat a közbeszerzések vitatott területén.
