Jóllehet történelmi negatív precedensre épül, és az elõzõ 7 éves keret szintje alá csökkent, három korábbi feltételének beépítése után az Európai Parlament múlt héten fogadta el az EU Bizottság által elkészített 2014-2020-as idõszakra szóló uniós költségvetési keretet. Márciusban éppen a 3 feltétel miatt utasította el. 
A bizottság által elfogadtatott 3 kitétel jogos, hangsúlyozta Winkler Gyula EP-képviselõ hétfõn Déván tartott sajtóértekezletén, mivel a rugalmasságot, korrektséget és hatékonyságot célozzák. A rugalmasság révén bizonyos projektek, például az infrastrukturális beruházások elõfinanszírozásba részesülhetnek, vagyis vártnál jobb haladás esetén, már a következõ évi pénzügyi ráfordítást is le lehet hívni, illetve ágazatok közötti átcsoportosítást is lehetõvé tesz, ha például egy szakterületen már elfogyott a pénz, másnál viszont még nem használták fel. Az EP ragaszkodott ahhoz, hogy a megszorítás elvére épült keretköltségvetést 3 év múlva kiigazíthassák, mivel remélhetõleg addig javul a gazdasági helyezet, ugyanakkor a mandátuma utolsó évében lévõ jelenlegi európai parlament és bizottság nem teheti kész tény elé jövõre megválasztandó, illetve megalakulandó utódjait, azoknak is lehetõséget kell adni a 7 éves költségvetési keret módosítására. Végül a harmadik kitétel az összegek nagyobb hányadának beruházásokra és fejlesztésre, mindenekelõtt munkahely-teremtésre való fordítása a folyó költségek rovására.
A minapi döntés csupán elvi jellegû, hiszen õszig további, mintegy hetven EU-s szintû jogszabály elfogadására van szükség ahhoz, hogy az új költségvetési keret hatályba léphessen, ismertette a helyzetet Winkler Gyula.
A bukaresti kormány csapnivaló párbeszéde
Jóllehet csak a kb. 70 jogszabály módosítása után derül ki a pontos összeg, Románia aligha jár rosszul, hiszen legalább 34 milliárd euróra, optimistább esetben 39 milliárdra számíthat, szögezte le az RMDSZ parlamenti képviselõje. Ami bármely esetben több, mint a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló 31 milliárd, noha idõközben az EU egy újabb tagországgal bõvült, a költségvetési keret viszont történelmében elõször csökkent az elõzõ 7 éves pénzügyi ciklushoz képest – 20% alatti tényleges lehívási aránnyal Románia pedig korántsem teljesített fényesen.
A perspektívák tehát meglepõen jók, de ehhez Bukarest is el kell készítse házifeladatát. Vagyis a 2020-ig tartó országos fejlesztési stratégiát, ami nemcsak az ország fejlesztési irányvonalait szabja meg, hanem az uniós költségvetésbõl való részesülés alapvetõ feltétele. A következõ ciklusban ugyanis mind a 28 tagországnak külön-külön megállapodást kell, hogy kössön az EU-Bizottsággal és kizárólag ez alapján részesülhet az uniós pénzekbõl.
Csakhogy e téren a kormány “teljesítménye” finoman fogalmazva csapnivaló. Az USL által elküldött “fejlesztési stratégia” még a legalapvetõbb követelményeknek sem felel meg, szögezte le a tavasszal az EU-bizottság. A kormány által elküldött “stratégiában”, például, az egyik minisztérium okmányai szögesen ellentétesek egy másikéval. Bukarestben még a kormányon belül sem képesek szót érteni, miközben Brüsszelben azt célozzák, hogy 28 ország egységes stratégiát kövessen! Csodálkozzon még valaki, hogy az EU-bizottság egyre hangosabban nehezményezi Románia adminisztratív “teljesítményét”.
Az országos fejlesztési stratégia kidolgozásánál a megyei és helyi szervek, gazdasági-pénzügyi szakértõk és civilszervezetek véleményét is ki kellene kérni, ahogy az RMDSZ tette, amikor kidolgozta a maga Erdély 2020-as, kizárólag Erdélyre vonatkozó stratégiáját. Csakhogy ilyen konzultációra nem került sor, nehezményezte Winkler az RMDSZ nevében. (Chirmiciu András)
Nyugati Jelen, 9 Július 2013.