“Folyamatos figyelmet kell szentelnünk annak az épített örökségnek, amely szerte a Kárpát-medencében, Erdélyben a magyar identitás és múlt része. Mert jövõt tervezni csak úgy lehet, ha újra tudjuk gondolni és tervezni, meg tudjuk õrizni mindazt, ami a múltunkat jelenti. Öröm számomra az, hogy ennek az épített örökségnek a felújítására sikerült az utóbbi években nagyobb figyelmet és anyagi forrásokat is fordítani” – fogalmazott Kelemen Hunor szövetségi elnök Petrozsényben, a Megújuló örökségünk: Értékmentés a Kárpát-medencében címû, felújított mûemlékeket sorakoztató fotókiállítás bemutató ünnepségén, amely keretében hivatalosan megnyitották a tizenharmadik Zsil-völgyi Magyar Kulturális Napokat.
Az eseményen köszöntõt mondott Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete és Winkler Gyula EP-képviselõ, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. A kiállítást megnyitotta és bemutatta Csibi Krisztina, a budapesti Magyarság Háza igazgatója, illetve Dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója.
“A romániai magyarság számára a szórvány jelene és jövõje abban az értelemben is létfontosságú, hogy az itt tapasztalható megtartó erõ mindannyiunk számára üzenet. Hiszen az identitás és kultúra megõrzésére irányuló erõfeszítés itt sokszorosa annak, amit az elõnyösebb körülmények között élõ közösségeknek erre kell fordítaniuk. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt évtizedben kiemelten figyelt a szórványbeli oktatásra, a közösségek erõfeszítéseit iskolaalapítással, egy tucatnyi szórványkollégium létrehozásával és mûködtetésével is támogatta” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, aki azt is hozzátette, hogy van igény ennek a kollégiumhálózatnak a bõvítésére, az RMDSZ-nek pedig a következõ idõszakban erre kell elõteremtenie az anyagi alapokat. “Épített örökségünk kincsei körülvesznek minket, és nemcsak ezen a fotókiállításon, hanem mindenütt Erdélyben. Ezek erõsítenek meg minket abban, hogy önazonosságunknak szilárd alapjai vannak” – tette hozzá az RMDSZ elnöke arra a mûemlékvédõ tevékenységre utalva, amelyet kulturális miniszterként hangsúlyozottan támogatott.
Zákonyi Botond, Magyarország budapesti nagykövete köszöntõjében az értékmegõrzõ munkának a magyar közösségek életében betöltött jelentõs szerepét méltatta, és azt is hozzátette: Dél-Erdélybe látogató elsõ magyarországi nagykövetként fontosnak tekinti az itt élõ magyarok életére való folyamatos odafigyelést. Hangsúlyozta azt is, hogy a vidék fellendülésében kiemelt szerep juthat a turizmusnak, ennek érdekében azonban az úthálózat kiépülése is elengedhetetlen, hogy a régió minél több Erdélybe látogató számára könnyen megközelíthetõ legyen.
“A Hunyad megyei magyarságnak van iskolája, kulturális intézmény-hálózata, mindezeket fenn kell tartanunk, éltetnünk kell, hiszen ezek jelentik a jövõt. Szórványban ezt nem tudjuk önerõbõl megtenni, ezért szükségünk van segítségre Erdély fõvárosából, Kolozsvárról és nemzetünk fõvárosából, Budapestrõl. Minden olyan támogatás, amely ide érkezik, olyan talajra érkezik, amely gyümölcsöt tud teremni” – jelentette ki Winkler Gyula a Zsil-völgyi Magyar Kulturális Napokat megnyitó beszédében, ugyanakkor megköszönte a jelenlévõ Tiberiu Iacob-Ridzi petrozsényi polgármesternek azt, hogy partnerként a helyi magyarság kulturális rendezvényeihez évek óta biztosítja a kedvezõ körülményeket.
Csibi Krisztina, a budapesti Magyarság Háza igazgatója a petrozsényi eseményen azt a magyarországi kormányzati programot mutatta be, amelynek eredményeként a Kárpát-medencében több mint háromszázötven magyar mûemléket újítottak fel, restauráltak részben vagy egészében. Elmondta továbbá azt is, hogy a Teleki László Alapítvány hozzájárulásával 2013-ban Budapesten megnyitott kiállítást azóta Dicsõ, Beregszász, Munkács, Ungvár, Kassa, Rimaszombat, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Csíkszereda és Gyergyószentmiklós magyarsága is láthatta, most pedig Petrozsénybe “kísérték el” létrehozói.
Dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója beszédében méltányolta a dél-erdélyi szórvány örökségmegõrzõ tevékenységét. “Köszönet illeti ugyanakkor Kelemen Hunort, hiszen akkor, amikor kulturális miniszter volt óriási energiákat fordított nagyon sikeresen arra, hogy ez az egészen kivételes örökség, amely Erdélyben fellelhetõ, megmeneküljön és megszépüljön. Mert a magyar állami alapok mellett román kormányzati alapot is fordíthattunk az épített örökség megõrzésére” – fogalmazott az igazgató, aki azt is hozzátette: az immáron Petrozsényben is megtekinthetõ fotókiállítás az 1999-ben indított magyarországi kormányzati program keretében felújított középkori – köztük erdélyi -mûemlékeket mutat be a Kárpát-medence különbözõ vidékeirõl.
