Jó eredményt ért el erdélyi szinten az RMDSZ a vasárnapi EP-választáson, noha a magyarság jobb mozgósítása, vagy alacsonyabb országos részvételi arány esetén még jobb lehetett volna az eredmény. Az RMDSZ azonban így is megtartotta az erdélyi magyarság bizalmát, amiért köszönettel tartoznak a történelmi magyar egyházaknak, civilszervezeteknek, sajtónak, RMDSZ-es területi szerveknek és mindenekelõtt az erdélyi magyarságnak, szögezte le dévai mérlegvonó sajtóértekezleten Winkler Gyula újraválasztott EP-képviselõ.
Hunyad megyében az eredmények még jobbak voltak, arányosan számítva itt a magyarság 36,6%-át sikerült mozgósítani, ami Erdélyben a negyedik legjobb. Csupán Szilágy (44,6%), illetve Szatmár és Hargita (egyaránt 39%) megyében sikerült jobban mozgósítani a magyar szavazókat. Sõt, Temes és Hunyad meygében a mostani EP-választáson az RMDSZ-re többen szavaztak, mint a 2012-es országgyûlési választáson. Hunyad megyében a magyarság népességi aránya 3,86%, az RMDSZ pedig a szavazatok 3,85%-át kapta.
Végül is az RMDSZ volt az egyetlen romániai politikai alakulat, amelynek EP-kampánya Európáról szólt. Miközben a román pártok számára a vasárnapi választás éles bemelegítés volt az õszi államfõválasztásra, “mi voltunk az egyetlenek, akik európai témákkal foglalkoztunk, az EU jövõjérõl, közösségünk uniós szerepérõl és jövõjérõl beszéltünk, de arról is, hogy milyen elõnyökkel jár az európai források jobb felhasználása a modernizációt tekintve, aktualizáltuk az Erdély 2020 fejlesztési tervet, amely a következõ hét év prioritásait tartalmazza. Ez alapján bocsátottuk közvitára a Hunyad 2020 fejlesztési stratégiát is, amely a megyére vonatkozó elképzeléseket tartalmazza”, hangsúlyozta Winkler.
Fegyvercsörrenés Romániában és Európában
Kiélezõdik a politikai harc Bukarestben és Brüsszelben egyaránt, ennek jelei már jól láthatók. Belföldön a politikai iszapbirkózás alighanem újabb negatív csúcsokat fog dönteni. Az RMDSZ igyekszik távol maradni ettõl, az európai néppártban jóformán az egész romániai jobboldallal (PDL, PNTCD, PMP, újabban PNL) egy csónakban evez, Bukarestben viszont a PSD-vel kormányoz, de tekintettel a román politika ideológiai “elkötelezettségére”, ebben semmilyen ellentmondás sincs, hangsúlyozza az EP-képviselõ. A PNL átlépésére már régóta számított, az errõl szóló tárgyalások régóta zajlanak, a sebtében elkezdett jobboldali egyesülést pedig tipikus balkáni mesének tekinti, ahol az ideológia csupán ürügy. Minden pártot – így a köpenyegforgató liberálisokat is – saját választóik vonják felelõsségre.
A politikai küzdelem azonban EU-s szinten is kiélezõdik a régiók Európáját képviselõ Európai Parlament és az országos vezetéseket tömörítõ EU-tanács között. Kit illessen a döntésjog, 500 millió európai lakos 751 megválasztott képviselõjét, vagy 28 állam-, illetve kormányfõt?
Az ellentét már most is jelentõs, a múlt heti szavazással az EP például 4,7 milliárd euróval bõvítette ki az EU idei költségvetését, nevezetesen a fejlesztési alapokat, de 8 tagország vezetõi (többek között Ausztria, Svédország, Nagy Britannia és Németország) ellenkezése miatt a parlamenti döntést nem ültethetik gyakorlatba. Milyen jövõ várható, ha egyes országok keresztbe tesznek másoknak? David Cameron brit miniszterelnök például országa EU-ból való kilépésével fenyegetõzött, ha a választást megnyerõ néppárt hivatalos jelöltje, Jean-Claude Juncker lesz az Európai Bizottság következõ elnöke! Ilyen hozzáállás elfogadhatatlan, véli Winkler, noha Orbán Viktor is majdnem ugyanolyan erõsen ellenzi Juncker jelölését, s Svédország, Finnország és Hollandia sem támogatja, Németország viszont teljes mellbõséggel áll ki Juncker mellett.
Chrimiciu András
Nyugati Jelen
