Helyreállítás a koronavírus-járvány után – indul a digitális és zöld átmenet

Dear friends,

All over Europe, the Coronavirus pandemic has deeply affected our countries, turned our lives upside down, hit our economies hard and transformed our societies. While it looks like Europe has now overcome the worst of the pandemic, our thoughts are with the victims, their families and friends. We are forever thankful to our doctors, nurses and other carers, the millions of anonymous heroes who are on the frontline during this pandemic.

The crisis has also shown us once again that in today’s world, membership of the European Union is our greatest protection. By funding medical research, the EU has made the development of vaccines against the Coronavirus possible. By acting collectively, we avoided creating first and second-class Europeans. By following the experts’ advice and the procedure of the European Medicines Agency to assess the efficiency of the vaccines, we were able to guarantee to our citizens that these vaccines are safe.

The EPP Group was the first to call for a European response to the outbreak, and has since spearheaded innovative proposals.

The most urgent task during the pandemic was to ensure the best vaccine supply and the quickest and most effective rollout to all European citizens. The keywords for the European approach must be “whatever it takes”. Looking at the current levels of vaccination in Europe it is safe to say we did very well. We are on our way to become the first continent to be fully vaccinated. We should be proud of this!

Because of our EPP initiatives, for example the creation of a real digital Covid certificate, we made it possible for millions of Europeans that have been vaccinated, tested or have anti-bodies to enjoy their freedom of movement again, without unnecessary restrictions by Member States. Not only was it crucial to restart the freedom of movement for the tourism sector before the summer season, also for the internal market it was a matter of great urgency to create a unique system in Europe, instead of letting every country decide on different rules and procedures.

Even though the worst is now behind us, the consequences of the health crisis, in particular the economic consequences will linger on. Getting people back to work is our main priority for 2021. We should invest in the opportunities of young people in particular; they have sacrificed a lot during the pandemic. This is why in the coming years, our main focus should be on creating jobs, jobs, jobs for the future!

We need to strengthen and deepen our common market in the digital sector, but also in the fields of energy and transport. The way Member States make use of the Recovery Plan of €750 billion to respond to the pandemic is crucial. This money must be entirely forward-looking: let’s use this money to adapt infrastructures to 5G, to promote digital innovations and boost medical research! Let’s put these funds at the service of the future and jobs, of ambitious and visionary projects!

Despite everything, the pandemic should not overshadow other key topics for Europe’s future. We are proud that our EPP priorities are a crucial part of the European Commission’s agenda for the years to come. We welcome the EU Beating Cancer Plan put forward by the Commission, which is one of the EPP Group’s campaign promises. The pandemic has shown that health is a major issue where Europe can make a difference for its citizens. This is why we want to go further and build a real Health Union.

We want a European border and coast guard with at least 10 thousand officers, a European FBI, and to work towards real strategic autonomy in key industrial sectors so as to never again be dependent on supply from third countries.

We want a climate change policy based on innovation, not a punitive approach at the expense of our farmers and industry. We want to promote and protect the European way of life so that everything that constitutes our common European identity is a source of pride for our citizens, and a point of reference in the world.

We must also show our citizens that the 2019 elections really changed something in Europe. Our societies are under pressure. People are looking for stability and identity. This is why in the next five years we also need to determine the geographical limits of the European Union. With Brexit in mind, the need to reform Europe and make it attractive again for future generations is more urgent than ever. This will be part of our work during the Conference on the Future of Europe, which has started and will involve Members of Parliament, citizens and civil society from all over Europe.

Last but not least, we need to continue the fight for a more democratic Europe. I deeply believe that people will really only trust Europe if their vote counts and people can make a difference. Europeans will only feel like they belong to Europe, care about Europe, and engage with Europe if they know they are being heard.

Mafred Weber,

President of the EPP Group

 

A 2020-2021-es európai parlamenti ülésszakot is, akárcsak a mindennapjainkat, erőteljesen meghatározta a koronavírus-járvány. A megszorítások, a járványügyi előírások befolyásolták a napi tevékenység megszervezését. Az Európai Parlament plenáris ülései, a szakbizottsági gyűlések nagyrésze online zajlott, videókonferenciákat tartottunk, ami jelentősen megnehezítette a politikai vitákat. Mindezek ellenére, úgy érezzük, az Európai Parlament ilyen nehéz körülmények között is eredményesen dolgozott, olyan fontos döntéseket hozott, amelyek segítenek a tagállamoknak, hogy kilábaljanak a gazdasági válságból, és elinduljon a helyreállítási folyamat.

A gazdaságtól kezdve az oktatáson, kultúrán át, számos terület állt át digitális tevékenységre, sok tevékenység zajlott online felületen és ez nemcsak új lehetőséget, de számos kihívást is hozott a társadalom számára.

Bízom benne, hogy a járványügyi előírások feloldását követően visszarendeződik a parlamenti élet is a megszokott rendszerbe, ami azért is fontos, mert semmi nem helyettesítheti a szemtől-szembeni vitákat, személyes egyeztetéseket, közvetlen találkozókat. A technológia segítette válsághelyzetben fenntartani a demokratikus folyamatokat, azonban hosszú távon nem tudja helyettesíteni, az európai politikai életnek lételeme az elképzelések ütköztetése, a fontos témák megvitatása, tervek közös elemzése – ez viszi előre az európai demokráciát.

Az Európai Parlament a többi uniós intézménnyel együtt dolgozta ki az EU történelmének legnagyobb ösztönző csomagját. A Next Generation EU helyreállítási terv költségvetése 750 milliárd euró, a 2021-2027 közötti időszakban ebből biztosítanak pénzügyi támogatást, hogy a tagállamok kilábaljanak a válságból. A Next Generation EU legfontosabb komponense a helyreállítási és reziliencia eszköz, amelynek költségvetése 672,5 milliárd euró.

Számos egyeztetésen, találkozón vettem részt a helyreállítási terv és a következő uniós költségvetési időszak előkészítése kapcsán. Az új Közös Agrárpolitikával kapcsolatos viták még zajlanak, de a többi témában megszülettek a megfelelő döntések és elkezdődött a programok életbeültetése.

Országunk számára történelmi esély nyílik, ugyanis a következő időszakban kétszer több uniós forrás áll rendelkezésre, mint a korábbi években. Az országos helyreállítási és rezilienciaépítési terven keresztül Románia 29,2 milliárd eurót használhat fel vissza nem térítendő támogatás és hosszú lejáratú kölcsön formájában.

A Kohéziós Alapokon és a Közös Agrárpolitikán keresztül elérhető támogatások elérik az 50 milliárd eurót, míg a Méltányos Átállási Alap közel kétmilliárd eurót biztosít az átalakulóban levő térségeknek. A különböző finanszírozási lehetőségek összege meghaladja a 80 milliárd eurót, tehát az elkövetkező évek kiemelt prioritása ezeknek a forrásoknak a felhasználása. Ehhez pedig az kell, hogy Románia növelje adminisztratív kapacitásának hatékonyságát, hogy sürgősen meg lehessen duplázni az uniós források felhasználási arányát.

Támogattam 2020 decemberében az RMDSZ döntését, hogy vállalja a kormányzati szerepvállalást a Nemzeti Liberális Párttal és a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel közösen. Úgy vélem, helyes döntés volt, ugyanakkor Brüsszelben azt látjuk, hogy Európa részéről is van bizalom a közép-jobb kormány iránt. Ebből kiindulva bizakodó vagyok, hogy az ország a megfelelő pályára lép. Meggyőződésem, hogy a válságból való kilábalás nem azt jelenti, hogy visszatérünk régebbi életünkhöz, hanem azt fogja eredményezni, hogy jól teljesítünk a kettős átállás, a digitális és a zöld átállás folyamatában, és ezzel nemcsak a gazdaság, hanem az ország egész társadalma valóban a 21. századba lép át.

AZ ÚJ UNIÓS KERESKEDELMI POLITIKA – VÁLASZ A VILÁGGAZDASÁGI FESZÜLTSÉGEKRE

Jelentéstevőként vettem részt az Európai Unió és Kína közötti első kereskedelmi megállapodás létrejöttében, amely a földrajzi árujelzéssel ellátott termékek védelmét célozza. A jelentést és a benne megfogalmazott javaslatokat 2020 novemberében fogadta el az Európai Parlament plénuma.

A földrajzi jelzések uniós védelmi rendszerébe bekerülő agrárélelmiszerek és italok Európa- és világszerte ismertek, a megállapodás pedig megvédi a termékutánzatoktól a kínai piacon. Az egyezmény életbe lépését követően, első körben száz európai agrárélelmiszer és ital, köztük a Cotnari bor, a Feta sajt, a francia pezsgő, a Gorgonzola sajt élvez oltalmat a kínai piacon a termékutánzatokkal szemben. Második körben, négy éven belül a védelmi rendszerbe további 175 termék kerül, amelyből 9 hazai termék, köztük a szebeni szalámi.

Hét év után zárultak le politikai szinten a tárgyalások az Európai Unió és Kína közötti átfogó beruházási megállapodás (Comprehensive Agreement on Investment – CAI) kapcsán, a ratifikálásának lehetősége azonban erőteljes vihart kavart az európai politikai színtéren, úgy az Európai Parlament képviselőcsoportjaiban, mint a tagállamokban. Számos, ezzel kapcsolatos vitán vettem részt a nemzetközi kereskedelmi bizottság részéről, mint az EU-Kína kapcsolatok állandó jelentéstevője.

A SME Europe rendezvényén vettem részt 2021 márciusában, amelyen jelen voltak az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának (DG Trade) szakemberei, valamint a német, cseh és svájci ipart tömörítő szervezetek képviselői. Rámutattam, hogy az európai vállalatoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy rendkívül bonyolultak a viszonyok EU és Kína között, ugyanakkor a kínai piac van annyira fontos számukra, hogy nem lehet és nem érdemes figyelmen kívül hagyni. A kétoldalú kapcsolatok azért is bonyolultak, mert egyszerre jellemzi az együttműködés, a verseny és a konfrontáció. Az új egyezmény 26 kétoldalú beruházási megállapodást helyettesít, amelyeket Kína külön-külön kötött a tagállamokkal. Végül a beruházási megállapodás ratifikálásának befagyasztásához vezetett az, hogy Kína szankciókat vezetett be bizonyos EP-képviselőkkel és egyes uniós intézményekkel szemben.

Az Európai Parlamentben felülvizsgáltuk az EU új kereskedelmi politikáját. A kereskedelempolitika napján – Trade Policy Day – 2020 októberében arra ösztönöztem a hazai vállalkozókat, hogy kapcsolódjanak be minél nagyobb számban az Európai Bizottság konzultációjába, melyet az EU kereskedelempolitikájának újraszabása kapcsán szerveztek.

Az uniós kereskedelempolitika felülvizsgálatára sürgető szükség van, a globális piacon tapasztalt volatilitás miatt is, ugyanakkor a koronavírus-járvány következményeként egyértelművé vált, hogy melyek az európai értékesítései láncok sebezhető pontjai.

Üdvözöltem 2020 októberében, hogy az Európai Bizottság elindította Access2Markets platformot, amelynek célja segíteni azoknak az európai kis- és középvállalatoknak, amelyek a nemzetközi kereskedelemben alkalmaznak munkaerőt. A SME Europe alelnökeként hangsúlyoztam, hogy az Európai Néppárt gazdasági szervezete régről kéri az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre egy eszközt, amely segíti az európai kis- és középvállalkozókat, hogy minél jobban ki tudják használni az EU által megkötött szabadkereskedelmi egyezményeket. Az európai KKV-knak egyértelmű útmutató kell, különös tekintettel arra, hogy milyen komplexek a globális ellátási láncok, mennyire bonyolultak a származási szabályozások. Fontos, hogy a KKV-k, a vállalkozók, ennek nyomán pedig a közösségek, az emberek megértsék, mi az előnye a közös kereskedelempolitikának.

Helyettesítő tagként tevékenykedem az Ausztráliával és Új-Zélanddal fenntartott kapcsolatokért felelős bizottságban (DANZ). Az Európai Parlament és az ausztrál, illetve újzélandi törvényhozás között 1979 óta van intézményes kapcsolat, ekkor hozták létre ezt a bizottságot is, melynek keretében rendszeresen tartanak interparlamentáris találkozókat, hogy megerősítsék mindkét országgal a kapcsolatot. Ugyanakkor közös témaként tárgyaljuk a mezőgazdaság, energiaszektor, környezetvédelem, klímaváltozás problémáit, a fejlesztési, gazdasági, a globális és regionális biztonsági kérdéseket, valamint fontos az együttműködés a tudomány és technológia terén is. Az EP és a két csendes-óceáni ország közötti kapcsolatban kiemelt téma a kereskedelem, bizottsági tevékenységem elsősorban az EU és Ausztrália, illetve Új-Zéland közötti kereskedelmi kapcsolatok optimalizálására összpontosult.

AZ EURÓPAI KKV-K ÉS AZ ÚJ UNIÓS IPARSTRATÉGIA

Az idei év első hónapjában a SME Europe alelnökeként vettem részt egy újabb konzultáció elindításában, amelyet az európai KKV-knak szerveztünk, hogy felmérjük, milyen gondokkal küszködnek egy évvel a koronavírus-járvány kitörése után. A SME Europe a felmérés eredményeiből tanulmányt készített, amelyet márciusban mutattunk be.  Fontosnak tartottam, hogy a hazai vállalkozók is hallassák hangjukat, ugyanis a válaszokra alapozva fogalmaztunk meg egy sor ajánlást, amelyeket az európai intézményekhez juttattunk el. Az Európai Néppártnak és az EPP parlamenti képviselőcsoportjának kiemelt prioritása 2021-re a munkahelyek megtartása és újak létrehozása. Ennek érdekében számos területen lesz kezdeményezésünk, a KKV szektor az egyik ilyen fontos cselekvési vonal. A felmérés eredményei és a belőle végzett tanulmány a www.smeeurope.eu oldalon érhető el.

Ugyancsak a 2021-es év elején bekapcsolódtam a taxonómiarendeletre vonatkozó parlamenti egyeztetésekbe, ezzel is támogatva a hazai és európai ipart. A jogszabály lehetővé teszi, hogy beruházások átcsoportosításával a fenntarthatóbb technológiák és vállalkozások támogatását részesítsék előnyben. Így közvetlen európai finanszírozást vagy támogatást lehet kérni a környezetvédelmi célkitűzések – azaz a zöld átmenet – eléréséhez szükséges beruházásokra egész ágazatok számára, mint például a termelési ipar, az erdőgazdálkodás, az építőipar, a szállítási ipar vagy az energia területén.

Ezzel összefüggésben egyike vagyok azoknak a képviselőknek, akik írásos választ kértek az Európai Bizottságtól az uniós alumíniumgyártók ügyében. Azt akartuk tudni, hogyan biztosítja az Európai Bizottság, hogy az unióban előállított elsődleges alumíniumnak, azaz kohóalumíniumnak a legnagyobb részét nem fogja “jelentősen környezetkárosítónak” minősíteni, annak ellenére, hogy annak szén-dioxid-kibocsátása 50 százalékkal alacsonyabb a világátlagnál.

EP-képviselő kollegáimmal 2021-ben áprilisában levélben fordultunk az illetékes biztosokhoz, hogy a taxonómiarendelet célkitűzései máris bonyolult technikai elvárásrendszerbe fulladnak és nem a valós igényeket veszik figyelembe, veszélyeztetve ezáltal az európai zöld megállapodást. Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy ennek a bürokratikus, technikai folyamatnak káros következményei lesznek az uniós energetikai és kitermelőiparra nézve.

Az ipar fontos szegmense az európai gazdaságnak, amely a kettős átállás, a zöld és digitális átállás kezdeti szakaszában van. A vállalatok, különösen a KKV-k az uniós források hatékony felhasználásával tudják az ezzel kapcsolatos kihívásokat megválaszolni, hiszen valóságos ipari forradalomnak vagyunk tanúi. Éppen ezért 2021 májusában az aktualizált iparstratégia megvitatása kapcsán úgy fogalmaztam, hogy ez a legjobb pillanatban történik, ugyanis a tagállamok most indítják a helyreállítási és reziliencia terveket és a 2021-2027 közötti költségvetési időszakra szóló programokat. Külön üdvözöltem, hogy a KKV-k fontos szerepet kapnak az új iparstratégiában. Egyébként a legutóbbi, május elején közölt Eurobarométer adatai szerint az európaiak 30 százalékának fontos az EU gazdasági, ipari és kereskedelmi ereje. Ez is igazolja, hogy az európai lakosság jórésze szerint az ipar olyan ágazat, amely munkahelyeket és jólétet biztosít.

Tavaly májusban az acélipar támogatását kértük EP-képviselőkollégáimmal közösen fogalmazott levelünkben, ugyanis ez az ágazat erőteljesen megszenvedte a világjárványt. Ősszel, 2020 szeptemberében ugyancsak levélben fordultunk a Bizottsághoz, hogy vizsgálja felül az ETS-iránymutatásokat az európai varrat nélküli acélcső ágazat versenyképességének fenntartása érdekében.

 Aláírtam azt a levelet is, amelyet Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez intéztek az EP-képviselők, arra kérve, hogy hozzon létre egy operatív bizottságot, amely az uniós intézmények és a tagállamok fellépéseit hangolja össze annak érdekében, hogy segítsék a turisztikai és vendéglátóipar fellendülését.

A következő években életbevágó lesz, hogy a hazai kereskedelmi bankok és a pénzintézetek aktívan használják-e majd az InvestEU által kínált lehetőségeket, hogy az üzleti szférát, különösen a kis- és közepes vállalkozókat és a start-up-okat támogassák – fejtettem ki egy szavazatmagyarázatban 2021 márciusában annak kapcsán, hogy a beruházásösztönző program jelentését elfogadta az Európai Parlament.

TOVÁBBRA IS NAPIRENDEN TARTJUK A NEMZETI KISEBBSÉGEK ÜGYÉT

Tavaly októberben részt vettem a Minority SafePack, európai kisebbségvédelmi kezdeményezés nyilvános meghallgatásán. Felszólalásomban rámutattam, az Európai Unió sokszínűsége nemcsak a tagállamok sokféleségére utal, hanem a tagállamokon belüli sokszínűségre is. A nemzeti kisebbségek egyedi és sajátos kultúrája szerves részét képezi a gazdag európai kulturális örökségnek. Sajnálatos módon a nemzeti kisebbségek helyzete sok esetben romlik, egyes tagállamokban az állampolitika miatt, más esetekben a fellépés hiánya miatt. Egyre nagyobb a veszélye annak, hogy eltűnnek a nemzeti kisebbségek kulturális értékei, ezért itt az ideje, hogy cselekedjünk!

A 2021-es esztendő elején, közösen a kisebbségi frakcióközi csoportban (Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Intergroup) tevékenykedő kollégáimmal levélben fordultunk az Európai Bizottsághoz, hogy vegyék figyelembe a Minority SafePack, európai kisebbségvédelmi kezdeményezés következtetéseit és az Európai Parlament ezzel kapcsolatos állásfoglalását. Levelet küldtünk Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek és Věra Jourová bizottsági alelnöknek, az európai értékekért és átláthatóságért felelős biztosnak, amelyben tiltakozásunkat és aggodalmunkat fejeztük ki, hogy az EB szintjén az a döntés született, hogy nem indítják el a jogalkotási folyamatot a kisebbségi kezdeményezésből. 2021 februárjában újabb levélben írásos választ sürgettünk a Minority Safe Pack kapcsán. Az elmúlt időszakban minden egyes alkalommal csalódásomnak adtam hangot, hogy az EB teljes érdektelenséggel kezeli az európai polgári kezdeményezéseket, amelyeket az emberek fogalmaznak meg.

A 2020-as év végén én magam is aláírtam az Európai Bizottsághoz intézett parlamenti kérdést, amelyben a kárpátaljai magyar közösség védelmét sürgettük, emlékeztetve, hogy novemberben az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) több kárpátaljai magyar intézménynél tartott házkutatást, az ukrán kommandósok megszállták Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének lakását is. A házkutatások során, koholt vádak alapján olyan tevékenységre kerestek bizonyítékokat, amely az ország területi egységének megbontására és a határok erőszakos megváltoztatására, az államnak való károkozásra irányul. Tervszerűen felépített eljárásról van szó, amelynek célja a magyar szervezetek tevékenységének ellehetetlenítésén túl a kárpátaljai magyarságnak és vezetőinek a megfélemlítése.

Tavaly októberben írásban kértünk tájékoztatót az Európai Bizottságtól a gyűlölet-bűncselekmények elleni uniós fellépés lehetőségeiről. Ugyanebben a hónapban az EB-hez intézett parlamenti kérdés során arra kértünk választ, hogy más országokhoz képest Románia esetében miért értelmezte különbözőképpen a tagállami szubszidiaritás kérdését kisebbségek ügyében. A kérdés arra a 2019 júniusi, úzvölgyi esetre utalt, amikor etnikai feszültség alakult ki a katonai temetőben. Az erőszakos események során románok egy csoportja ismételten azt kiabálta „ki a magyarokkal az országból!” Az ügyet a bíróság kivizsgálta. A helyi ügyész megalapozatlannak ítélte a keresetet, megállapítva, hogy a nyilatkozatok nem egy egész közösséget céloztak meg és nem egy meghatározott kisebbségi csoportnak, például fogyatékossággal élőknek vagy szexuális kisebbségnek szóltak. Ezért nem tekinthetők gyűlöletbeszédnek, még akkor sem, ha egyértelműen magyar etnikumúakat céloztak meg. Az üggyel kapcsolatosan augusztusban is megfogalmaztunk egy kérdést a Bizottsághoz, rámutatva, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke kimondja a kisebbségek jogainak tiszteletben tartására és az egyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettséget. Arra kértünk választ, hogy milyen lépéseket tervez a Bizottság a megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében, hogy Romániában biztosított legyen a magyar közösség számára is az egyenlő bánásmód.

Tavaly ősszel, 2020 szeptemberében a területi alapú tartalomkorlátozásra vonatkozó, geoblocking rendelet kapcsán tettünk le parlamenti kérdést. Ebben rámutattunk, hogy a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet átfogó értékelésének részeként a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a szerzői jogi védelem alatt álló digitális tartalmakra – többek között az online streamingszolgáltatásokra és az e-könyvekre – vonatkozó mentességet. Ugyanis ez gyakran hátrányos megkülönböztetéshez vezethet, különösen a nyelvi kisebbséghez tartozókat, a határ menti területeken élőket érintenek ezek a rendelkezések.

KULTÚRA, IFJÚSÁG ÉS SPORT – MEGSZENVEDTÉK A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNYT

 Támogattam az Európai Parlament oktatási és kulturális bizottsága (CULT) kezdeményezéseit, amelyek a fiatalok és a sportélet támogatására összpontosítottak. Ennek megfelelően 2021 februárjában megszavaztam a parlament állásfoglalását a Covid19 ifjúságra és sportra kifejtett hatásáról. A dokumentum sürgeti a tagállamokat, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet az ifjúsági programoknak és stratégiáknak, beleértve a sportot is. Természetesen a gazdaságélénkítés prioritásai a legfontosabbak, azonban, ha elemezzük a világjárvány hatását a társadalomra, az európai életvitelre, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy az ifjúsági és a sporttevékenységeket horizontális prioritásokként kell kezelni, támogatásuk minden európai polgár javát szolgálják.

A Digitális oktatás kihívásai címmel nemzetközi műhelybeszélgetésen vettem részt Hargita Megye Tanácsának meghívására 2020 októberében a Régiók és Városok Európai Hetének keretében. Az európai oktatási térség megerősítése, az Erasmus+ program bővítése kiemelten fontos, hogy olyan hatékony és versenyképes oktatási rendszert alakítsunk ki, amely megfelelően tudja biztosítani a digitális kompetenciák fejlesztésével és megbirkózik a digitális átállás kihívásaival is.

Az EPP Képviselőcsoportban levő kollegáimmal együtt támogattuk az Erasmus+ program költségvetésének növelését a 2021-2027 időszakban. Csatlakoztam az #Erasmus500 kampányhoz, amelyet európai és hazai diákszervezetek indítottak annak érdekében, hogy az elkövetkező időszakban erősítsék meg az Erasmus+ programot.

A fenntartható fejlődés kulcsa a mentalitásváltás és a folyamatos tanulás, erről beszéltem 2021 márciusában egy online tartott regionális konferencián, amelyet Téglás Gábor Elméleti Líceum szervezett. A dévai magyar iskola egy Erasmus+ programban vesz részt, a projekt keretében a középiskolások tanulási képességeinek fejlesztését tűzték ki célul. Előadásomban rámutattam arra, hogy két fontos átállási folyamatnak leszünk tanúi: a digitális forradalmat és a zöld átállást a mi társadalmunk sem tudja megkerülni. Amiben biztosak lehetünk, hogy folyamatos a változás, ráadásul egyre gyorsabb is. Ezért is fontos kérdés, hogyan alakul az iskola és a munka jövője, illetve mi lesz a szerepe az innovációs társadalomban.

Az iskolának jelentős szerepe van abban, hogy a fiatalok elsajátítsák a kritikus gondolkodást, amire nagy szükségük van, hogy ki tudják szűrni az álhíreket, amelyekkel a hazai közvéleményt is folyamatosan bombázzák – erről idén májusban a szilágysomlyói Simion Bărnuțiu Főgimnázium diákjainak beszéltem. A középiskolásokkal folytatott beszélgetésen szó esett a Brexittel kapcsolatos súlyos félretájékoztatás következményeiről, valamint a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos álhírek tömkelegéről is.

Csatlakoztam 2020 végén ahhoz az Európai Parlamentből indult kezdeményezéshez, hogy az uniós tagállamok miniszterelnökeit, pénzügyi és kulturális minisztereit levélben érzékenyítsük és ösztönözzük, hogy segítsék az európai kulturális élet újraindítását. Ez a kezdeményezés azt követően született, hogy tavaly év végén a plénum nagy többséggel állásfoglalást szavazott meg az európai kulturális élet fellendítéséről. Ugyanakkor az is meghatározta a kezdeményezés szükségességét, hogy 2020 végére a kulturális és kreatív ágazatok jelentős gondokkal küszködtek a járvány miatti megszorítások eredményeképpen.

Az idei év elején az európai törvényhozás abból kiindulva, hogy a 2018-as kulturális örökség európai éve nagy sikert aratott, úgy döntött, hogy az akkor elkezdett kezdeményezéseket folyatni kell. Ennek megfelelően az EP-képviselők azt kérték az Európai Bizottságtól, hogy hozzon létre egy olyan gyűjtőportált, amely összesíti a kulturális örökséget támogató programokat, legyen egy állandó együttműködési platform, azok számára, akik a kulturális örökség megőrzésében és fenntartásában, hasznosításában érdekeltek, ugyanakkor integrált megközelítésben kezelje a tárgyi, szellemi, természeti és digitális kulturális örökséget.

Támogattam a CULT bizottság módosító javaslatait, amelyeket az Európa digitális jövőjének alakításáról szóló jelentés kapcsán fogalmaztak meg. a dokumentumot idén tavasszal fogadta el a parlament. Abból indultunk ki, hogy a mesterséges intelligenciát úgy kell fejleszteni, alkalmazni már a tervezés fázisában, hogy az méltányos és etikus legyen, emberközpontú megközelítésre van szükség, figyelembe véve az unió alapértékeit és tiszteletbe tartva az emberi jogokat.

2021 májusában az EPP Képviselőcsoportban levő kollegáimmal több kérdést intéztünk az Európai Bizottsághoz, a kulturális sokszínűség védelme, az audiovizuális szektor és az európai moziipar támogatása kapcsán.

2020 szeptemberében aláírásommal támogattam az Európai Bizottsághoz intézett levelet, amelyben arra kértünk választ, hogy milyen büntetőintézkedéseket készül foganatosítani Törökország ellen válaszlépésül, hogy az isztambuli Hagia Sophia-t és a Kariye (Chora) múzeumot mecsetté alakítaná. Mindkét helyszín a világörökség része.

A koronavírus-járvány miatt nem tudtuk gyakornoki programjainkat a megszokott formában lebonyolítani. A Magyar Ifjúsági Értekezlettel, a MIÉRT-tel közösen kiválasztott fiatalok végül online gyakornokságon vettek részt. Első alkalom volt, hogy a diákoknak tematikus gyakornokságot szerveztünk, olyan fiatalok pályázatát vártuk, akiket érdekel a fenntarthatóság és a zöld átállás. Az online gyakornokság sikeres volt, ugyanis két Zöld kisokos kiadványt állítottak össze. Míg az első rész a jó ötletek gyűjteménytára volt, a második kiadványban arról olvashatunk, hogy nemzetközi, európai uniós és országos szinten milyen szabályozásokat vezettek be a környezetszennyezés csökkentése érdekében. Az online elérhető kiadványokat a környezetvédelmi minisztérium által indított Zöld pénteken mutattuk be.

Ugyancsak online zajlott a járványhelyzet miatt a Kezdd velünk a karriered! gyakornoki program is, amelyet a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórummal kezdeményeztünk. A diákok normál üzemmódban személyesen látogatják meg az Európai Parlamentet, az Európai Bizottságot, EU Tanácsát és a brüsszeli NATO-központot ezúttal azonban online találkozókat szerveztünk, hogy megismerhessék az uniós intézményrendszer működését.

Az Európai Parlamentben foglalkozunk az álhírek elterjedésének problémájával, ezért létrehoztunk egy félretájékoztatással foglalkozó különbizottságot, az INGE-t, amelynek tevékenységében helyettes tagként veszek részt. A külföldi beavatkozással és a dezinformációval foglalkozó különbizottság uniós szintű, összehangolt fellépést javasol az olyan hibrid fenyegetések kezelésére, mint amilyenek a katonai és nem katonai célpontok elleni kibertámadások, a jogalkotókat, köztisztviselőket, újságírókat, politikai pártokat és jelölteket célzó kiszivárogtatási műveletek, valamint a vállalatok szellemi tulajdonának és személyi adatok ellopása céljából folytatott kiberkémkedés. Ugyanakkor a bizottság feladata megvizsgálni, milyen mértékben függ az EU a külföldi technológiáktól, beleértve az internetes infrastruktúrát is. A magam részéről olyan dokumentumok előkészítésében vettem részt, amelyek rávilágítottak, hogy milyen összetett problémát jelentenek az EU stabilitását fenyegető veszélyek, ugyanakkor szükség van az uniós intézményrendszer feltérképezésére, átvilágítására, hogy a dezinformációval foglalkozó átfedéseket beazonosítsuk. Külön figyelmet érdemel a harmadik fél, a külföldi szereplők – civil szervezetek, kormányzati szervezetek, a média, különböző hírszerző szervezetek – követése, valamint az is, hogy a kereskedelem és a hibrid fenyegetettség interferálódhat. Elengedhetetlen a külföldi beavatkozás és az álhírek elleni küzdelem fokozása, mivel demokráciánk az emberek tájékozott döntéseitől függ.

EURÓPA JÖVŐJE, AZ EURÓPAI PARLAMENT JÖVŐJE

Fontosnak tartom az Európa jövőjéről szóló konferenciát, ezért aktívan vettem részt az ezzel kapcsolatos vitákban. Az EU-t az utóbbi években számos válság tette próbára, az európai építkezésre vonatkozó elképzelések igencsak sokfélék, legtöbbször egymásnak ellentmondóak. Az eltérő elképzelések ellenére minden felmérés azt mutatja, hogy szilárd a bizalom az EU iránt, de erőteljes a változás iránti igény is. Éppen ezért az európai intézmények kötelessége felmérni, meghallgatni az összes elképzelést, majd a közvitát követően, átfésülve az ötleteket, összegyűjteni azokat a javaslatokat, amelyeket az emberek támogatnak. A nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó európai polgároknak is vannak elvárásai az EU jövője kapcsán. Ezért fontos, hogy a helyi, regionális vitákon közösségünk is részt vegyen, hogy a nemzeti kisebbségekről szóló javaslatainkat is be lehessen építeni az európai konstrukcióba. A jövő rajtad is múlik jeligével működik a konferencia többnyelvű digitális platformja, amelyet a futureu.europa.eu címen lehet elérni.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke kezdeményezésére indult idén májusban konzultáció az EP-képviselők körében, amely az intézmény járvány utáni tevékenységére fókuszál. Elfogadtam a meghívást és részt veszek a fókuszcsoportban, amely a parlamenti diplomácia megerősítésének lehetőségét elemzi. Már az első találkozón felhívtam a figyelmet, hogy mennyire fontosnak tartom, hogy minél hamarabb visszavezessék a személyes találkozókat, hiszen épp az emberek iránti nyitottság adja az Európa Parlament egyediségét. A technológia segíti a demokratikus folyamatok lebonyolítását, de sosem helyettesítheti a közvetlen demokratikus vitát.

LÁTVÁNYOSAN BŐVÜL ROMÁNIA UNIÓS FINANSZÍROZÁSA

 Meggyőződésem, hogy az ország új fejezetet nyithat a modernizáció terén, a következő időszakban elérhető uniós források nagyságát nézve. A 2021-2027-es költségvetési időszak finanszírozási tervei kapcsán 2021 februárjában Déván tartottam sajtótájékoztatót, arra hívtam fel a figyelmet, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy kicsússzunk a határidőkből és ezzel európai pénzeket veszítsünk el. Látványosan növelni kell az európai uniós alapok felhasználási arányát. Ez nemcsak a kormány igyekezetétől és teljesítményétől függ, hanem közös erőfeszítésre van szükség, bevonva a helyi és megyei önkormányzatokat, intézményeket és természetesen a helyi közösségeket is. Az uniós források hatékony felhasználása érdekében folytatni kell a decentralizációt, amely nagyobb hatékonyságot eredményez a közigazgatásban, beleértve az uniós projektek megvalósítását is. Az európai finanszírozás felhasználásának folyamatát törvénymódosítással is kell javítani. Elsősorban a közbeszerzési törvény módosítására van szükség, de a magán- és közszféra közötti együttműködéseket szabályozó törvényen is változtatni kell.

Az adminisztratív terhek csökkentése, a procedúrák egyszerűsítése és nagyobb rugalmasság – ezt a három célkitűzést szorgalmazza az Európai Néppárt Képviselőcsoportja a Közös Agrárpolitika környezetbaráttá tétele során, valamint az új uniós költségvetési keret kapcsán. Erről egyeztettünk 2021 szeptemberében az EPP Képviselőcsoport brüsszeli gyűlésén, amelyen a Közös Agrárpolitika reformjával kapcsolatos álláspontját vitattuk meg. Mint kifejtettem, a környezetvédelmi és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseket csak akkor tudjuk elérni, ha az új Közös Agrárpolitika rugalmas lesz, mert a tagállamoknak az európai célokat össze kell egyeztetni a saját környezeti körülményeikkel.

A negyedik alkalommal megszervezett Bucharest Summit: Cooperation for Development rendezvényén nemcsak a megnyitón volt alkalmam felszólalni, hanem az iparral kapcsolatos panelbeszélgetésekben is részt vettem. A 2021 májusában megszervezett eseményen azokról a fontos átalakulásokról beszéltem, amely az unió szintjén várhatóak, a digitális és zöld átállás kihat az uniós iparstratégiájának aktualizálására, valamint az EU új kereskedelmi politikájára is.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság meghívására 2021 júniusában egy online konferenciához csatlakoztam, ennek témája a vállalkozások által felhasználható európai uniós forrásokhoz kapcsolódott: a helyreállítási terven keresztül és a megszokott EU-s alapokból biztosított finanszírozási lehetőségekről beszéltem.

NEHÉZ, DE EREDMÉNYES ESZTENDŐT ZÁRT A HUNYAD MEGYEI RMDSZ

Az RMDSZ Hunyad megyei szervezete a koronavírus-járvány okozta megszorítások ellenére igyekezett szoros kapcsolatot tartani a magyar közösség tagjaival, a nehezített körülmények ellenére számos tevékenységet és két fontos választási kampányt bonyolított le.

Sepsiszentgyörgyön ünnepeltük meg 2020 szeptemberében az Összetartozunk székely-szórvány partnerség tízéves évfordulóját, amelynek első hivatalos együttműködése Hunyad megye és Kovászna megye között köttetett. Az elmúlt évtized gyümölcsöző kapcsolatokat eredményezett, a háromszéki és Hunyad megyei magyar közösség személyes és szakmai síkon is szorosabbra fűzte kötelékeit, megerősítve egymást magyarságunkban. Ugyancsak szeptemberben került sor a Brassó Megyei Magyar Napok tizedik születésnapjára, a Brassó megyei RMDSZ által szervezett ünnepségen magam is részt vettem.

Szeptember és október folyamán zajlottak a kilencedik alkalommal megszervezett Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvényei. A magyar napok kiemelkedő momentuma a Barcsay Ákos-díjak átadása, 2020-ban a civil szférából Doboly Beatrix, vajdahunyadi EMKE-elnök, a Diversitas Társaság elnöke vehette át a Barcsay Ákos-díjat. Az egyházi képviselők soraiból Kun Árpád nyugalmazott református lelkészt díjazta a kuratórium, a pedagógustársadalom képviselőjeként pedig Balogh-Botár Csaba, a Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgató-helyettese vehette át a díjat.

A 2020-as esztendő meghatározó eseménye volt az őszi helyhatósági választás, amelyen az RMDSZ Hunyad megyei szervezete mérsékelt eredményt ért el. Egy liberális-parasztpárti együttműködésnek köszönhetően sikerült visszaszerezni a jelenlétünket a megyei tanácsban. Megtartottuk jelenlétünket Déva helyi önkormányzatában, alpolgármesterünk van Pogocsán Ferdinánd-Zoltán személyében. Elvesztettük viszont tanácsosi helyeinket Vajdahunyadon és Lupényban. A novemberi parlamenti választásokat követően az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának eredményeképpen, alprefektusi tisztséget kaptunk Hunyad megyében, a funkciót Széll Lőrincz tölti be sikerrel. Ugyanakkor egy Hunyad megyei kollégánk jutott parlamenti képviselői helyhez az RMDSZ a Krassó-Szörény megyei listáján. Kelement Attila fiatal mérnök úgy az ott élő magyarok, mint a Hunyad megyei közösségünk képviseletét felvállalta.

A 2020-as év elején újraindítottuk fogadóóra programunkat annak érdekében, hogy megerősítsük közvetlen kapcsolatunkat a magyar közösséggel és teret adjunk a személyes találkozóknak, problémafelvetéseknek. Heti rendszerességgel szervezünk fogadóórát Máté Márta megyei tanácsosunkkal, Pogocsán Ferdinánd-Zoltán dévai alpolgármesterünkkel, Kelemen Attila parlamenti képviselőnkkel és nyilván jómagam is rendszeresen részt veszek a találkozókon.

November 15-e a magyar szórvány napja, 2020 őszén Hunyad megyében is megtartottuk, a járvány miatt korlátozott létszámban vehettünk részt a rendezvényeken, ugyanakkor számos online eseményt is szerveztünk ez alkalomból.

Az európai uniós pályázati lehetőségekről, a romániai fiatal vállalkozók lehetőségeiről, illetve a székelyföldi turizmusról esett szó a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által 2021 februárjában szervezett Irány 2030 című konferenciájának második részében, a Gazdaságpolitika panelben.

Március 15-én, nemzeti ünnepünket megyeszerte megünnepeltük, a járványügyi előírásoknak megfelelően, korlátozott részvétellel.

Déván 2021 májusában fogadtuk Novák Károly Eduárd ifjúsági és sportminisztert, akivel az európai és hazai ifjúság és sportpolitika összehangolásáról is egyeztettünk. Az RMDSZ-es tárcavezető találkozott a Szövetség megyei képviselőivel is.

Május végén Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter látogatott Hunyad megyébe. Ez alkalommal több dévai, vajdahunyadi és petrozsényi beruházást tekintett meg, találkozott a Szövetség Hunyad megyei képviselőivel, szervezetünk székhelyén pedig sajtótájékoztatót tartott. Egyeztetéseink során nemcsak a megye számára elérhető uniós pályázati lehetőségekről beszéltünk, hanem a Bihar és Hunyad megyei magyar közösséget érintő kérdésekről is.