Elkezdődött a harc a 2028–2034-es uniós költségvetésért

Még csak tervezet formájában látott napvilágot, máris majdnem minden szinten kiverte a biztosítékot az Európai Unió 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó költségvetése. Az új alapokra helyezett többéves pénzügyi keret nyilván egyfajta válaszkeresés a jelenlegi gazdasági-politikai kihívásokra. Ám első látásra a tervezetet közzétevő Európai Bizottság nagyon nem találta meg az optimális válaszokat.

A tervezetről Winkler Gyula európai parlamenti képviselőt kérdeztük.

– Múlt héten, szerdán mutatta be az Európai Bizottság az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének a javaslatát, és aláhúzom, hogy egy javaslatról van szó, hiszen az EU-ban működő társtörvényhozói procedúra szerint most megkezdődik egy kétéves tárgyalási folyamat, melynek nyomán 2027 őszére megszületik a költségvetés végleges formája, amely a 2028–2034 közti időszakra vonatkozik. Én már a harmadik hétéves költségvetés vitájában veszek részt az Európai Parlamentben, és úgy vélem, hogy ez a mostani több lesz, mint egy vita, mert valóban szinte senki nem fogadta jó szívvel a javaslatot.

– Van, aki a költségvetés tartalmát, van, aki a struktúráját bírálja. Románia szempontjából milyennek ítélhető a tervezet?

– Beszéljünk először a tartalomról. Az Európai Bizottság 1800 milliárd euró értékű költségvetési tervezetet terjesztett elő, amely jóval nagyobb a jelenlegi 1200 milliárdnál. A költségvetés legfontosabb forrását a tagállamoknak hozzájárulása biztosítja, amely jelenleg a bruttó nemzeti jövedelem 1,1 százalékát jelenti, a következő hét évre viszont 1,27 százalékot irányoztak elő. A német kancellár azonnal reagált is erre, bejelentve, hogy amikor a tagállamok önmagukban is költségvetési konszolidációra törekednek, Németország nem támogathat egy nagyobb uniós költségvetést. Persze ellenérvek is elhangzanak, hiszen amikor azt várják el az Európai Unió polgárai, hogy többet tegyen az unió, akkor több feladathoz több forrást is kell társítani. Az Európai Parlament is nagy többséggel a költségvetés növelését támogatja. A közép- és kelet-európai tagállamok számára viszont a legnagyobb gond az új költségvetési struktúra, egészen pontosan a számunkra legfontosabb két európai uniós közpolitika (az agrár- és a kohéziós politika) finanszírozásának az összevonása. A tagállamok megkapnák az Egységes Nemzeti Terv finanszírozására szánt forrásokat, és saját maguk osztanák le, bizonyos szabályok szerint. Ez látszólag több szuverenitást biztosítana a tagállamoknak, de valójában egy csapdáról van szó, mert eltűnnek a már jól megszokott és bejáratott európai uniós programok, a regionális fejlesztés, az infrastruktúra támogatása, eltűnik a kétpilléres közös agrárpolitika is, a területalapú kifizetések és a vidékfejlesztés. És ezek mind egy kosárba, egy ilyen nemzeti batyuba kerülnek a más típusú programokkal, a kohéziós politikával és a területfejlesztéssel együtt. És ezzel tulajdonképpen azt érjük el, hogy a gazdáknak és a régióknak versenyezniük kell a támogatások megszerzéséért, és nézeteltérés esetén a kormányok ellen fognak fordulni a mezőgazdaság és a régiók képviselői is, amely nagyon éles társadalmi ellentéteket képes generálni.

– Az agrárpolitika háttérbe szorítása már most komoly ellenkezést vált ki….

– A közös agrárpolitika a legrégebbi európai uniós közpolitika, ezért is fogadtuk ellenkezéssel a részleges felszámolását és alulfinanszírozásának szándékát. A jelenlegi 360 milliárd euróról körülbelül 300 milliárd euróra csökkenne a közös agrárpolitikai finanszírozás 2028 után, és az nyilván nem megoldás, hogy a tagállamokra bízzák, hogy akkor megtartják-e vagy sem a területalapú kifizetéseket, illetve hogy mi történik a vidékfejlesztési politikával. Mi tudjuk, hogy Erdélyben, a regionális fejlesztéssel együtt, ez a legfontosabb közpolitika, és nyilván egy ilyen javaslatot nem tudunk elfogadni. Hab a tortán, hogy az Európai Bizottság a jelenlegi helyreállítási alaphoz hasonló működési elvet javasolna, ami azt jelenti, hogy 2028 után az európai uniós alapok kifizetése a jogállamisági és a reformokhoz kötött kritériumok alapján történne meg. Magyarán szólva feltételrendszer születne, és akkor jönnek az alapok, a támogatások, amikor a feltételek teljesítve vannak. Most mi itt, erdélyi magyarok, és Románia általában egy érdekes helyzetben van, mert egyrészt a feltételrendszernek a felállítása nem feltétlenül felel meg az Európai Unió alapszerződéseinek, tehát nincs megfelelően konszolidált jogi alapja, és tulajdonképpen az Európai Bizottság politikai megítéléshez tudná kötni a kifizetéseket, és meg is fogja tenni, amint megtette a jelenlegi működést is az uniós fejlesztési alapok kifizetésénél. Másrészt persze tudjuk, hogy Romániának mindig hasznos, amikor létezik egy külső kényszerítő erő, amely a reformokat kiköveteli. Tehát érdekes helyzet lesz, ezeket az egyensúlyokat ki kell majd elemezni akkor, amikor az RMDSZ is tárgyalások nyomán véleményt alkot arról, hogy milyen álláspontot kell nekünk képviselnünk Brüsszelben. Én egyelőre a jelenlegi javaslattal szemben az ellenkezést tudom borítékolni, tehát nem tudunk támogatni egy ilyen javaslatot.

– A Romániának biztosított alap viszont jelentősen növekedne a tervezet szerint….

– Az általános felháborodás nyomására, két nappal a javaslat nyilvánosságra hozatala után az Európai Bizottság egy táblázatot is közölt, amely bemutatja, hogy a tagállamok egyenként mennyi allokációt kapnak, és itt nyilván, hogy egy pozitívnak mutatkozó javaslatot láttunk, mivel Románia számára jelentősen, 20 százalékkal növelnék az európai uniós alapokat. Persze csak akkor növekedhetnek ezek az alapok, hogyha növekszik az Unió általános költségvetése, ami jelen pillanatban egyáltalán nincs biztosítva.

– Említette a tagállamok hozzá-járulásának növelésére irányuló tervezetet. Más forrásra is számít az EU?

– Ez szintén nagyon régóta vita tárgya, hogy milyen saját forrásokkal biztosítsa az EU bevételeinek növelését. A tagállami hozzájárulás mellett a legjelentősebb források a vámilletékek. Ez például azt jelenti, hogy a konstancai kikötőben kirótt vám 75 százaléka uniós bevétel, 25 százaléka marad Romániának a vámhatóság adminisztrációs költségeinek fedezésére.  Az EB új források bevezetését is szorgalmazza. 2021-től került bevezetésre a nem újrahasznosított műanyaghulladék után fizetett adó, amit statisztikai adatokra alapozva számolnak ki. És újabban három új forrás bevezetését helyezték kilátásba. Az egyik a nem újrahasznosított elektronikai hulladékra kivetendő adó, a másik a dohányárura kivetett plusz adó, a harmadik pedig az 50 millió eurós forgalommal bíró cégekre kirótt plusz forgalmi adó. Nyilván a tagállamok  tiltakoznak ez újabb adók ellen, különösen utóbbi ellen, hiszen a vállalkozók ebből azt érzékelik, hogy több adót kell fizessenek, s teljesen mellékes számukra, hogy ez az állam vagy az EU kasszájába megy.

– A költségvetés-tervezet kapcsán az elmúlt napokban pozitívumokat is említett…

– Természetesen, hogy léteznek pozitív hírek is. Ilyen például az Erasmus-programnak az ötven százalékos növekedése. És ilyen pozitív hír lenne az is, hogy új alapok jönnek létre, amelyek a versenyképességet, vagy amelyek a biztonságot, a külső határok védelmét támogatják. Nyilvánvalóan Erdély, de általában Románia fokozottan érdekelt a külső határok megerősítésében és a jobb határvédelemben, hiszen a mi külső határainknál zajlik az ukrajnai háború. Az Európai Unió védelmi kapacitásainak a megerősítése is pozitív hírként számít Romániában, hiszen nekünk még mindig van egy olyan minőségű hadiiparunk, amely nyilván külső együttműködésekkel, de képes lesz arra, hogy szerepet vállaljon az új európai védelmi politikában. És végül nyilván jó hírnek számít az is, hogy a közép- és kelet-európai tagállamok, tehát minden olyan tagállam, amely valamilyen módon földrajzilag határos Ukrajnával, Oroszországgal vagy Fehéroroszországgal, mind kiemelt támogatást kapnának a 2028-ban kezdődő költségvetési ciklusban.

– Jelentős, 200 milliárd eurós tételként jelenik meg a tervezetben a Globális Európa Alap. Ez pontosan mit fed? Ennek része a szintén jelentős, 100 milliárdos Ukrajna-támogatás is?

– Nem, az Ukrajnának elkülönített alap külön tétel a költségvetés-tervezetben. Ennek célja Ukrajna háború utáni újjáépítése, az EU-s csatlakozás előkészítése, jogállamisági és gazdasági reformok támogatása. A Globális Európa Alap tulajdonképpen a jelenlegi költségvetésben is létezik, de a tervezetben 75 százalékos növekedését szorgalmazzák. Ez elsősorban stratégiai partnerségek fenntartására, fejlesztésére, humanitárius segélyekre, a migrációkezelés, klímaváltozás, energiaszuverenitás, élelmiszerbiztonság és demokrácia támogatására, gazdasági partnerségek, valamint információ-háborús eszközök fedezésére fordítandó.

– Struktúrájában akkor hogyan néz ki a költségvetés-tervezet?

– Legnagyobb tételként jelenik meg a 865 milliárdos összevont nemzeti és regionális alap, amely azonban lebontva az egy kalap alá vett regionális és agrárpolitikára, csökkenést mutat a jelenlegi költségvetéshez képest. A második nagy tétel a versenyképességi alap, 410 milliárd euróval, ami örvendetes, mert minden régió, minden tagállam az újraiparosítást szeretné támogatni. Az persze külön kérdés, hogy milyen körülmények között tudna ez a versenyképességi alap sikeressé válni… Lényegében a tavaly nyilvánosságra hozott Draghi és Letta jelentéseknek ajánlásaira épül ez az új alap. És ott van az unió külpolitikai tevékenységére irányuló 200 milliárdos Globális Európa Alap, illetve az Ukrajnának elkülönített 100 milliárd euró.

– Hangsúlyozta, hogy ez csak javaslat. Ellenkezés, vita máris bőven van, de várható-e, hogy érdemben módosuljon a tervezet?

– Nyilván a költségvetési javaslat kapcsán sok vita várható, és nagy lesz a mediatikus zaj is. Én azt gondolom, hogy érdemben két sávon folyik majd az egyeztetés. Az egyik a politikai sáv, amelyben az Európai Parlamentben képviselt politikai csoportok, illetve maga az Európai Parlament azt látja, hogy utóbbi hiába fogadott el nagy többséggel egy ajánlás jellegű jelentést ezelőtt másfél hónappal, mert ezt nem, vagy csak nagyon kis mértékben vette figyelembe az Európai Bizottság. A második sáv, amelyen majd az egyeztetések folynak, az a szakpolitikai sáv, hiszen itt nyilvánvaló, hogy a kultúrától kezdve a mezőgazdaságig, a védelmi politikától kezdve egészen az űrkutatásig ki kell bontani minden részét a javaslatnak. Ezeket majd a szakbizottságok is tárgyalni fogják az Európai Parlamentben, és a szakminiszterek is tárgyalni fogják az Európai Tanácsban, és mindezen párhuzamos egyeztetéseknek a következtetése valószínűleg egy kompromisszumos megoldást hoz 2027-re.

Gáspár-Barra Réka, Dél-Erdélyi Élet