Az európai minimálbérről elfogadott jogszabály nem arról szól, hogy az EU összehangolt módon megállapítja a minimálbér összegét a tagállamokban, hanem egy irányelv, miszerint a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy a megélhetési költségeket és bérszinteket figyelembe véve a minimálbérből tisztességesen meg lehessen élni – szögezte le a Krónika érdeklődésére Winkler Gyula európai parlamenti képviselő.
Az Európai Parlament szerdán nagy többséggel elfogadta az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló új jogszabályt. Az új szabályozás célja, hogy javítsa az Európai Unióban élő összes munkavállaló életszínvonalát és munkakörülményeit, és hozzájáruljon a gazdaság és társadalom fejlődéséhez. Míg a minimálbérek meghatározása továbbra is tagállami hatáskörbe tartozik, a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy a megélhetési költségeket és bérszinteket figyelembe véve a minimálbérből tisztességesen meg lehessen élni.
A törvényileg meghatározott minimálbér megfelelőségének értékeléséhez viszonyítási alap lehet egy reálárakon vett áru- és szolgáltatáskosár, illetve a bruttó mediánbér 60 százaléka vagy a bruttó átlagbér 50 százaléka. A szabályok a munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkező valamennyi európai munkavállalóra kiterjednek majd. Az irányelv nem kötelezi törvényileg meghatározott minimálbér bevezetésére azokat a tagállamokat, ahol ilyen jelenleg nem létezik, és a minimálbérek által nyújtott védelmet kizárólag kollektív szerződések biztosítják. Azoknak az országoknak, amelyekben a munkavállalók kevesebb mint 80 százalékára terjed ki a kollektív bértárgyalások mechanizmusa, a szociális partnerek bevonásával cselekvési tervet kell készíteniük az arány javítására. A szerdán elfogadott irányelv értelmében a tagországoknak rendszert kell kiépíteniük a szabályok betartásának megbízható nyomon követésére, valamint helyszíni és egyéb ellenőrzésére. A rendszer segítségével fel tudják majd tárni az esetleges visszaélésszerű alvállalkozást, színlelt önfoglalkoztatást, elszámolatlan túlórázást vagy a munkaintenzitás nem ellentételezett növelését.
Lehetetlen küldetés
„Az európai minimálbérről elfogadott jogszabály nem arról szól, hogy az Európai Unió összehangolt módon megállapítja a minimálbér összegét a tagállamokban, hanem egy irányelv, miszerint a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy a megélhetési költségeket és bérszinteket figyelembe véve a minimálbérből tisztességesen meg lehessen élni” – szögezte le lapunk megkeresésére Winkler Gyula európai parlamenti képviselő. Kifejtette, az Európai Parlament megszavazta a jogszabályt, a következő napokban elfogadja az Európai Tanács, majd kihirdetik az Unió Hivatalos Közlönyében, utána pedig két év áll a tagállamok rendelkezésére, hogy átültessék a saját törvényhozásukba. Ez nem azt jelenti, hogy az Unió állapítja meg a különböző országokban a minimálbér összegét, ez több okból is lehetetlen. „Egyrészt a tagországok gazdasági különbözősége miatt nem lehet Brüsszelből elrendelni, hogy például Romániában legyen akkora minimálbér, mint Luxemburgban” – részletezte az RMDSZ-es eurohonatya. A másik ok, amiért az európai minimálbér nem összegről, hanem elvekről szól, az az, hogy az Uniónak nincs hatásköre a minimálbér megállapításában, az nemzeti hatáskör.
Emelést eredményezne az azonnali alkalmazás
Mint a gazdasági szakpolitikus is aláhúzta, a jogszabály ugyanakkor arra kötelezi a tagállamokat, hogy rendezze a munkaviszonyokat, minél inkább fehérítse ki a fekete- és szürkemunkát, a részmunkaidős szerződések, a félminimálbérek, a szolgáltatói szerződések „bozótjában” vágjon rendszert. Hozzátette: az adóelkerülés egyik eszköze, hogy a munkáltató zsebbe vagy borítékban fizeti ki a javadalmazás egy részét az alkalmazottnak, aki most nem gondol arra, hogy idős korában azért nem lesz tisztességes nyugdíja, mert a jövedelme egy részét nem hivatalosan kapja. Winkler rámutatott, valamilyen szinten a jogszabály a minimálbér összegére vonatkozóan is meghatároz támpontokat. Mint részletezte, nyilván az élet ára nem egyforma Erdélyben és Bajorországban, ezért a tagországok a minimálbér megfelelőségének értékeléséhez a következő viszonyítási alapokat vehetik figyelembe: egy reálárakon vett áru- és szolgáltatáskosár, a bruttó mediánbér 60 százaléka vagy a bruttó átlagbér 50 százaléka. Romániában jelenleg a bruttó átlagjövedelem lekerekítve 6000 lej, ez azt jelenti, hogy ha holnap reggel kellene alkalmazni az uniós minimálbérre vonatkozó irányelvet, a romániai bruttó minimálbér 3000 lej kellene hogy legyen, ehhez képest jelenleg ez 2550 lej (a nettó 1500 lej). Ez azt jelenti, hogy az uniós irányelv alkalmazása Románia esetében minimálbér-emelést eredményezne. Gyakorlatban azonban – magyarázta az EP-képviselő – Románia parlamentjének a következő két évben van lehetősége arra, hogy átültesse az irányelvet, és el kell döntenie, azt milyen formában teszi. „Most éppen nem a legkedvezőbb a gazdasági helyzet, ám reménykedhetünk, hogy mire erről döntenek, a helyzet javulni fog” – jegyezte meg, aláhúzva, az uniós minimálbért szabályozó törvénybe foglalt viszonyítási alapok csak ajánlásként fogalmazódnak meg. „Románia döntéshozói, amikor az átültetésre sor kerül, határozhatnak úgy, hogy például egy-másfél év alatt három lépcsőben emelik a minimálbért, amíg az megfelel az ajánlásnak. Ma még nem tudhatjuk, a következő két évben miként alakul az átlagjövedelem és a minimálbér, valamint azt sem, hogy Románia parlamentje milyen formában ülteti majd át az irányelvet” – szögezte le Winkler Gyula.
