A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megbízásából, a romániai magyar emberek által megválasztott európai parlamenti képviselőként, arra vállalkoztam, hogy az Európai Unióban megjelenítem sajátos erdélyi magyar érdekeinket, megismertetem a romániai magyar nemzeti közösségünk törekvéseit és támogatást szerzek megvalósításukhoz, felemelem a hangom a nemzeti közösségünk intézményeit vagy tagjait érintő igazságtalanságok ügyében. Itthon, Erdélyben azt vállaltam, hogy közvetítem az EU tagságunkból származó előnyöket, lehetőségeket a magyar emberek, a vállalkozók és a gazdák felé, tájékoztatva közösségeinket a rendelkezésre álló uniós támogatásokról, ezáltal hozzájárulva az autonómia gazdasági alapjainak megerősítéséhez.

Az elmúlt években, az EP tavaszi ülésszakát követően minden alkalommal tevékenységi beszámolót készítettem, melyet nyilvánosság elé terjesztettem. Jelen beszámoló az ötéves mandátumot összegzi. Kiemeli az évek során megszervezett rendezvényeket, a megfogalmazott legfontosabb javaslatokat, határozatokat, jelentéseket és álláspontokat. A beszámoló nem koncentrál kizárólag az EP-ben végzett munkára, hiszen a kisebbségi érdekérvényesítés egyik politikusaként, a szórvány képviselőjeként, az RMDSZ egyik megyei szervezetének elnökeként, és nem utolsósorban gazdasági szakpolitikusként, szerteágazó munkát folytattam. A felelevenített események sem csupán az EP strasbourgi és brüsszeli székhelyén történtek, hiszen a romániai magyar nemzeti közösségért végzett munka jelentős része erdélyi központú, érdekképviseleti munkám kiteljesítésére számos alkalommal fordultam meg Bukarestben, Budapesten vagy más európai és erdélyi helyszíneken.

Európai parlamenti munkám során folyamatos kapcsolatban vagyok az RMDSZ parlamenti csoportjával és a Főtitkársággal, az erdélyi önkormányzatokkal, az RMDSZ megyei és területi szervezeteivel, valamint társszervezeteinkkel. Fontosnak tartom a Szövetségi Képviselők Tanácsában tevékenykedő platformokkal és frakciókkal való folyamatos konzultációt, kiemelt partnereim a fiatalok és a MIÉRT tagszervezetei. Az RMDSZ Nőszervezetével megalakulása óta együttműködési kapcsolatot építettem ki. Az európai politizálás színhelyein megszervezett kihelyezett üléseket hasznos eszköznek tartom, ezért kezdeményeztem a felsorolt testületek munkagyűléseinek megszervezését Brüsszelben.

RMDSZ EP képviselőként egyaránt dolgoztam a romániai és a magyar néppárti delegációban, részt vettem a kisebbségi frakcióközi csoport (Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Intergroup) munkájában. 2009-ben, az EP mandátum kezdetén a szakbizottságok kiválasztásakor azokat részesítettem előnyben, amelyekben korábban dolgoztam, és amelyek a romániai magyarság fejlődésének, felemelkedésének nagyon fontos lehetőségeit hordozzák. Az elmúlt öt évben a nemzetközi kereskedelmi bizottságban folytattam munkámat tagként, a regionális fejlesztési bizottságban és a pénzügyi-, gazdasági- és szociális válság ideiglenes bizottságban pedig helyettesítő tagként.

Az EP szakbizottságaiban végzett munkámat elsősorban a közösségünk számára fontos kérdések napirendre kerülése határozza meg, így például a 2014 utáni költségvetési időszak előkészítése, és az ehhez tartozó különböző európai célok meghatározása. A regionális fejlesztési bizottságban módosításaimmal hozzájárultam a kohéziós és területi politikák számunkra kedvező alakításához, az N+3 szabály elfogadásához országunk számára, amely több időt ad a 2007-2013-as költségvetési keret eddig fel nem használt forrásainak a lehívásához. A nemzetközi kereskedelmi bizottság napirendjén az EU több jelentős partnerével folytatott kereskedelmi egyezmények vitája szerepelt, amelyekhez abból a meggyőződéssel járultam hozzá, hogy az EU-nak egységesen kell fellépnie és kölcsönösségre kell törekednie a világpiacon, csupán így erősödhet meg a globális versenyben. Az EU gazdasági együttműködési és kereskedelmi eszközeinek alkalmazása fontos szerepet játszik az EU-val szomszédos államok – a Nyugat-Balkán államai, a Dél-Kaukázus, a Fekete-tenger térsége és Moldova Köztársaság – európai közeledésének elősegítésében.

Munkám meghatározó része a politikai képviseleti munka, a kisebbségi érdekérvényesítés elősegítése Európában, a szervezeti munka a Romániai Magyar Demokrata Szövetségben és az otthoni – Hunyad megyei – szórványközösségben. Az elmúlt öt évben erősödtek az RMDSZ külkapcsolatai, szorosabbra fűztük együttműködésünket külföldi partnereinkkel, elsősorban az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával és az Európai Néppárttal. Ebben a tekintetben nagyon fontos eredmény, hogy a kisebbségek védelmének elve és annak területei bekerültek az Európai Néppárt alapdokumentumaiba, kongresszusi határozatába és EP választási programjába. A FUEN-nel partnerségben európai léptékű projektet indítottunk az nemzeti kisebbségek jogait szavatoló európai keretszabályozás megteremtése érdekében.

Az Erdély 2020 fejlesztési terv kidolgozásával az Európai Uniót – annak EU2020 stratégiáját – hoztuk haza Erdélybe. Az EU-tagság első hét évének tapasztalata azt mutatja, hogy Romániában az európai pénzalapok gyenge felhasználási arányának egyik meghatározó oka, hogy a kezdeti tervezés nem volt megfelelő, a programok nem igazodtak a helyi sajátosságokhoz és igényekhez. Az EU 2020 stratégia prioritásaival összhangban, az RMDSZ elkészítette az Erdély 2020 – a szülőföld fejlesztési tervét. A dokumentum a 2014-ben kezdődő európai költségvetési tervezési időszakra érvényes fejlesztési keretterv, kidolgozásában a Gazdasági Tanács tagjaival együtt tevőleges szerepet vállaltam.

A szórvány különleges figyelmet igénylő része a romániai magyar társadalmunknak, külső segítség nélkül ezek a közösségek nem képesek fennmaradni, ezért a szórványkérdés Szövetségünk társadalomszervezési politikájának egyik meghatározó összetevője. Az RMDSZ egyik legnagyobb kihívása, hogy a szórványban élők megmaradjanak magyarként és megerősödjenek közösségként. Az elmúlt évek új kezdeményezései már meghozták gyümölcsüket, a Székelyföld-Szórvány Partnerség sikere elégtétellel tölt el bennünket. Az egész Kárpát-medencében megünnepelt Magyar Szórvány Napja és a Magyar Napok sok helyen hagyományossá vált rendezvénysorozatai közösségszervező erőnk legjobb bizonyítékai. Kiemelhetném ugyanakkor új generációs szórványprogramjainkat, megerősített szórvány-oktatási intézményeinket is.

Szakpolitikai tevékenységem során fontosnak tartottam a kapcsolattartást és konzultációt az erdélyi vállalkozókkal, az európai gazdasági fejleményekről rendszeresen egyeztetettem az üzleti szféra képviselőivel. Az Európai Néppárt kis- és középvállalkozókat támogató szervezete, az SME Europe 2012 októberében átalakult, a megújuló szervezet alelnökévé választott. Igyekeztem megtalálni és kihasználni a megfelelő eszközöket arra, hogy hasznos és időszerű európai információval lássam el a vállalkozók, gazdák, önkormányzatok szakmai és ágazati szerveződéseit, például szakmai találkozókon, konferenciákon, fórumokon való jelenlétem vagy konzultációkon való részvételem által.

Céltudatosan alakítottam azokat a programokat, melyek során diákokat, tanulókat láttam vendégül az Európai Parlamentben, hiszen meggyőződésem, hogy az itt végzett munkánk, az itt elfogadott döntések legfontosabb haszonélvezői az új generáció, a fiatalok. Számomra nagyon fontos, hogy a fiatalokat közvetlenül tájékoztassam az EU-t foglalkoztató kérdésekről, arról, hogy mire lehet számítani a jövőben. Ezt a célt szolgálta a Magyar Ifjúsági Értekezlettel kialakított szoros partneri- és munkakapcsolat is.

Bizakodással tekintek az előttünk álló időszakra. Az elmúlt évek európai tapasztalatai, minket, erdélyi magyarokat reménységgel töltenek fel, de ugyanakkor higgadtságra is intenek. A gyors integráció helyett Erdélynek, az egész EU-val együtt, a gazdasági és társadalmi válsággal kellett szembenéznie. Az EU jelenlegi intézményi konstrukciója, a merev nemzetállamok laza szövetsége hosszú távon fenntarthatatlan: a tagállamoknak egyenként, és a globális versenyben Európa egészének kedvezőtlen a toldozott-foldozott, kompromisszumtól-kompromisszumig tolt nehézkes brüsszeli háromfejű döntéshozatal. Új Európára, egy másfajta Európára van szükség, amelyben a közösségek és a régiók maguk határozzák meg céljaikat és választják ki az elérésüket biztosító eszközöket. Olyan Európára van szükség, amelyben az őshonos kisebbségi közösségek nem csupán értékként jelennek meg, hanem közösségként is alanyai az Európai Unió politikáinak, és ilyen módon közvetlenül élvezik az EU védelmét és támogatását. Olyan Európára van szükség, amely nemcsak elfogadja a nemzetállamok szintjén az évtizedek során kialakított autonómiákat, hanem az Unió mai határain belül élő nemzeti közösségek autonómiatörekvéseit is elismeri és aktívan támogatja.

Vajdahunyad, 2013. február 10.

1. Az új Európa fele vezető úton

Meggyőződéses európaiként azok közé tartozom, akik mélyreható változást sürgetnek az EU-ban. Úgy vélem, nem elegendőek a látszatintézkedések, a gazdasági kormányzásra korlátozódó közös politikák; az egész európai projektet újra kell gondolni, vissza kell térni az alapító atyák által az ötvenes években megfogalmazott föderalista elképzelésekhez. Európa válságára nem a protekcionizmus, nem a bezárkózás, hanem az erőteljesebb integráció a megoldás. Ez a gondolatsor jelent meg a 2013-ban, a Kós Károly Akadémia Alapítvány gondozásában kiadott, Új Európát most című négynyelvű kötetben. A könyv társszerzője Frank Engel, luxemburgi néppárti kollégám volt.

Az egyesült Európa, egy másfajta Európa című tanulmányom az európai politikai unió létrehozása mellett sorakoztat fel érveket. Úgy vélem, a válság hatására kiújult a protekcionizmus, a nacionalizmus, egyre több a dilemma az unión belül, akár a további bővítésről, akár a regionális nyelvek, az oktatás, a nemzetiségek és kultúrák kérdésköréről legyen szó. Egyre többször merül fel a kétsebességes Európa koncepciója is. A mostani viták Európa eddigi fontos vívmányait, köztük a szabad közlekedést, az állampolgárok szabad mozgását veszélyeztetik, és ez különösképpen elfogadhatatlan a közép- és kelet-európai tagországok számára. Brüsszelnek ugyanakkor az eddigieknél több hatáskört kell átvállalnia, ez azonban nem jelenti a tagországok szuverenitás-csökkenését: inkább arról van szó, hogy ezt a szuverenitást közösen gyakoroljuk.

Az EP-ben, 2011-ben Sógor Csaba képviselőtársammal közösen szervezett kisebbségi konferencián, a nemzeti identitás kérdésének európai vonatkozásairól. A romániai magyar érdekvédelmi politizálás alapvető kérdéseiről szóló előadásában Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke rávilágított, hogy az EU-nak közösen kell megoldásokat keresnie a nemzeti, kulturális, nyelvi identitások védelmére. Az unió jövője ugyanis nem elsősorban a gazdasági válságra adott válaszoktól függ, hanem a rendkívül komplex – természetesen gazdasági elemeket is tartalmazó – nemzeti identitások egybeillesztésétől. Mindezt egyesek úgy nevezik: Európai Egyesült Államok. Otthon, Erdélyben ezt az RMDSZ 2009- es választási programjában úgy fogalmaztuk meg: a régiók Európája, a közösségek Európája.

A schengeni csatlakozás elhalasztásával kapcsolatban kibontakozott vitában az EP-plénumában és számos más vitán is a kettős mérce alkalmazásával és veszélyes precedens megteremtésével vádoltam az EU-t, amellyel az európai egységet veszélyezteti. Az európai állampolgárok szabad mozgásának korlátozása, még ha ideiglenesen is, az európai egység gyengüléséhez vezet, akárcsak a schengeni egyezményben nem létező elvárások megfogalmazása Románia és Bulgária esetében.

Az elmúlt öt évben az Európai Parlament súlya növekedett, a Lisszaboni Szerződéssel az EP kompetenciái bővültek, az EU egyetlen választott testületeként a legnagyobb legitimitással rendelkezik. Erősíteni kell az EP-t, hiszen az 500 millió európai állampolgár érdekeit, az Unió intézményei közül legjobban a közvetlenül megválasztott törvényhozás védi.

Az európai identitás megerősítéséhez nagymértékben járulhat hozzá az EU intézményes történelmének oktatása a tagállamok iskoláiban. Több alkalommal javasoltam, hogy az európai projekt történetét oktassák egységes módon a tagállamok iskoláiban. Az európai projekt történelmét ismertető tankönyvnek minden jelentős eseményt és dátumot be kell mutatnia a második világháborút követő béke első napjától kezdődően a jelenkorig, megismertetve azokat a történéseket, amelyek az EU megalapításához vezettek.

Az EU jövőjét és benne Romániáét a 2014-2020-as időszak költségvetése, az abban foglalt programok határozzák meg. Azok, akik megerősödő EU-t, több forrásból táplálkozó uniós költségvetést szerettek volna, amelyből hatékony EU-s szintű programokat lehet lebonyolítani a munkahelyteremtésre, a kontinens versenyképességének növelésére, azoknak csalódniuk kellett: a nagy tagállamok vezetői az országok megszorító költségvetéseire hivatkoztak, ezért az európai büdzsé is végül kisebbre, megszorítóra sikeredett. Parlamenti vitán is elmondtam, hogy ez hamis és pusztító megközelítés, hiszen az EU költségvetéséből elköltött minden egyes eurónak szélesebb körű hatása van, mintha ugyanakkora összeget költünk el a nemzeti költségvetésből. De ezzel együtt – szigorúan közép-kelet európai szemszögből nézve – sikerült megőrizni és növelni az agrár- és vidékfejlesztési, valamint a kohéziós támogatások mértékét, bővültek a munkahelyteremtést, elsősorban a fiatalok foglalkoztatását segítő programok. Az EU többéves pénzügyi kerete kedvező Románia számára, hiszen a 2014-2020-as időszakban több forrással fog rendelkezni, mint a jelenlegi időszakban, országunknak tehát a lehetőségek kihasználására kell figyelni, az eddiginél jobban kell megszerveznie a pénzalapok felhasználását.

Az EP-választást megelőzően uniós tagállamok között tapasztalható bizalmatlanság várhatóan növekedni fog. Erről az Európa Barátai Alapítvány – Friends of Europe – által szervezett magas rangú konferencián hívtam fel a figyelmet. A Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnökének jelenlétében szervezett ülésen kiemeltem, hogy az EU mélyen megosztott, és a választóvonal nemcsak az északi és déli tagállamok között van, hanem keletiek és nyugatiak között is, választóvonal húzódik az új és az alapító tagállamok között, a Schengen övezetben és az azon kívül található államok között, az eurózóna és a nem közös pénznemet használó tagállamok között. Az európai polgárok inkább a saját kormányuktól várják a gondjaik megoldását és nem Brüsszeltől. Az európai választási kampány egyik legnagyobb kihívása, hogy sikerül-e megtalálni a leghatékonyabb kommunikációs csatornákat, és sikerül-e szólni az európai közvéleményhez vagy továbbra is, külön-külön, a 28 tagállamban zajlik a társadalmi közvita.

2. A nemzeti kisebbségek európai szolidaritása

Az RMDSZ nagyváradi kongresszusa – 2012-ben – megújította külpolitikai stratégiánkat: legfontosabb célként a kisebbségi érdekérvényesítést és az európai uniós szintű kötelező érvényű jogi norma megteremtését fogalmazta meg. Nekem és RMDSZ-es kollégáimnak sem voltak illúzióink arról, hogy legfontosabb külpolitikai célkitűzésünk, a kisebbségi jogbiztonság megteremtése Európában és általa az alapvető kisebbségi jogaink szavatolása Romániában, gyors és azonnali eredményeket hozhat. Konok és kitartó munkára van szükség, hiszen az EU egyelőre nincsen felkészülve arra, hogy a kisebbségi kérdésben előrelépjen. Az elmúlt években több eszköz és fórum adódott arra, hogy sajátos érdekeinket megjelenítsük, és támogatókat szerezzünk, elsősorban az Európai Néppártban (ENP) és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójában (FUEN).

A nemzeti kisebbségi jogérvényesítés területén Európában kezdeményezőkként léptünk fel. A kisebbségi európai polgári kezdeményezés előzménytelen kisebbségi szolidaritást eredményezett az EU több mint tizenöt tagállamában. A kisebbségi közösségek most egyként ismerték fel, hogy, amennyiben az otthoni jogérvényesítést nem erősíti meg a kisebbségi jogok EU-s szintű védelme, akkor hosszú távon veszélybe kerülhetnek a megszerzett jogok. Más közösségek számára a tét a kisebbségi státus elismerése, hiszen még a huszonegyedik században is vannak olyan EU-s tagállamok, amelyek nem ismerik el a nemzeti kisebbségek létét.

Az RMDSZ, Európa legnagyobb kisebbségi szervezeteként, a FUEN 2011-es kismartoni kongresszusán javasolt határozatot, a szervezet szerepvállalását kérve a kezdeményezés elindításában. Ezt követően a FUEN-nel és a Dél-Tiroli Néppárttal szoros partnerségben, Európa több mint kilencven kisebbségi érdekképviseleti szervezetének támogatását élvezve összeurópai projektet indítottunk. 2011-2013 között kisebbségi tematikájú európai polgári kezdeményezés készítettünk, kihasználva a Lisszaboni Szerződés által létrehozott új politikai eszközt, az egymillió európai polgár által támogatott indítványt. A kezdeményezést napirendjére tűzte a FUEN 2012 májusában, Moszkvában szervezett kongresszusa. A résztvevők támogatásukról biztosították a megkezdett munkát, amelynek célja kimozdítani a holtpontról az EU-nak a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos álláspontját. Az RMDSZ, a FUEN és a Dél-Tiroli Néppárt elnöki által Bozenben, 2013 elején aláírt együttműködési megállapodás a kisebbségi szolidaritás alapító iratává vált.

A polgári kezdeményezés előkészítő üléseire és szakértői megbeszéléseire meghívásomra az EP-ben került sor. Az első, 2012. januári ülésen bemutattam az RMDSZ és a FUEN közös nyilatkozatát, amely az európai őshonos kisebbségi szervezeteket az állampolgári kezdeményezés előkészítésében és kivitelezésében együttműködésre és együttdolgozásra kéri fel. A kezdeményezés előkészítését 2013. június 6-án az RMDSZ Képviselőházi és Szenátusi frakciói is áttekintették, az Európai Parlament brüsszeli székhelyén tartott ülésükön.

A kisebbségi európai polgári kezdeményezés elindítása Dél-Tirolban, Brixen főterén

A Minority SafePack kisebbségvédelmi csomag hat területen kért konkrét intézkedéseket az EU-tól: a regionális és kisebbségi nyelvek, oktatás, művelődés és kulturális sokszínűség; a regionális politika; a közképviselet; az esélyegyenlőség és diszkrimináció-mentesség; az audiovizuális média és digitális tartalom; valamint a kisebbségi közösségek regionális és állami támogatása. 2013 júniusában, a dél-tiroli Brixenben szervezett FUEN kongresszuson a kisebbségi európai polgári kezdeményezés hivatalosan is útjára indult, ünnepélyes elindítására a város főterén került sor, Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke jelenlétében. A FUEN 58. kongresszusán 30 ország 40 kisebbségének képviselője volt jelen.

A Bizottságnak a kisebbségi európai polgári kezdeményezés bejegyzését elutasító 2013. szeptemberi döntése csalódást okozott az európai őshonos kisebbségi közösségekben. Erdélyen kívül, Németországból, Dániából, Hollandiából, Ausztriából, Dél-Tirolból, Magyarországról kisebbségi közösségek és közéleti személyiségek tiltakoztak az EB elutasító döntése ellen. Ez a tény is azt mutatja, hogy a kisebbségi közösségek összefogásával értéket teremtettünk, amelyet fenn kell tartanunk és tovább kell éltetnünk. Az eszköz hasznosításának következő lépése a luxemburgi Európai Uniós bíróságon letett fellebbezés volt. Az EB döntése ellentmondásos és cinikus, nyilvánvalóan politikai indok áll mögötte. Az elutasítást követő tennivalók és lehetőségek azonosítását célozta az Európai Parlamentben a nyelvek európai napján az Európai Parlamentben összehívott tanácskozás és a FUEN többnyelvűségi projektjével közösen szervezett esemény.

A FUEN brixeni kongresszusán megfogalmaztam azon meggyőződésemet, hogy a jövőben növelni kell a FUEN – kisebbségi ernyőszervezet tekintélyét és befolyását az EP-ben, amely az európai polgárok által közvetlenül megválasztott testület, az EU legdemokratikusabb intézménye. Ugyanakkor a szervezet számára célként fogalmaztam meg a kisebbségi közösségeket reprezentáló képviselőknek, hogy érjék el: legyen a FUEN az Európai Parlament hivatalosan elismert konzultatív testülete.

Az EP-mandátum kezdetén újraalakult a Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Intergroupja. Nagyon fontosnak tartom, hogy tudatosítsuk az európai parlamenti képviselőkben a kisebbségvédelem fontosságát az őshonos nemzeti kisebbségek és nyelvi közösségek kérdésében. A munkacsoportban a magyarországi és a felvidéki magyar képviselők mellett baszk, katalán és finnországi svéd képviselők dolgozunk együtt.

A frakcióközi munkacsoport ülésein több alkalommal fontos meghallgatásokat szervezett az európai kisebbségi jogokkal kapcsolatban. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) kialakult magyarellenes és törvénytelen helyzetről több alkalommal szólaltam fel az EP-ben is. A kisebbségi munkacsoport ülésén emlékeztettem kollégáimat arra: ismét olyan témával szembesülnek, hogy egy EU-s tagállamban élő nemzeti kisebbség jogait a többség semmibe veszi. A sepsiszentgyörgyi Mikó-ügyben született elsőfokú ítélettel kapcsolatban szolidaritást vállaltam Markó Attila államtitkárral, későbbi háromszéki képviselővel, és a romániai bűnvádi eljárás másik két vádlottjával, akiket meghurcoltak, és hatalommal való visszaélés vádjával ítélték el alapfokon. A kérdést az Intergroup ülésén és az ENP Politikai Közgyűlésében is felvetettük. 2012-ben az Intergroup több ülése foglalkozott az új romániai kormánykoalíció kisebbség- és magyarellenes intézkedéssorozatával. Strasbourgban Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke ismertette az erdélyi magyar kisebbség helyzetét, köztük a MOGYE magyar vonalának létrehozásával kapcsolatos helyzetet és az oktatási törvényben foglaltak alkalmazása, a jog betartása mellett érvelt.

Biztató jelnek számít, hogy az EP jelentést fogadott el a veszélyeztetett európai nyelvek védelméről és a nyelvi sokszínűségről. Az Alfonsi-jelentés szerint Európa nyelvi sokszínűsége olyan élő örökség, amely az európai társadalmak fenntartható fejlődését biztosítja. Az EP valamennyi frakciója egyetértett azzal, hogy a leghatékonyabb az anyanyelvű oktatás, éppen ezért szavazatmagyarázatomban arra biztattam a tagállamokat, hogy oktatási politikájukban tartsák tiszteletben ezt az elvet.

Az elmúlt évek kisebbségi jogérvényesítési erőfeszítéseinek legfontosabb európai eredménye az RMDSZ kezdeményezésére létrehozott kisebbségi európai szolidaritás, a FUEN megerősítése, valamint az RMDSZ és a Dél-Tiroli Néppárt partnersége. Ez a közös platform a jövőben is biztos alapját jelenti európai szintű jogérvényesítő törekvéseinknek. A kisebbségi keretszabályozás valamennyi őshonos kisebbségi közösség legfontosabb európai céljává vált, amelyet az európai szerződések módosításakor közös javaslatként és a több mint negyven millió EU-s kisebbségi nevében lehet majd előterjeszteni.

3. Kezdeményezéseink az Európai Néppártban

Az Európai Néppárt (ENP) keretében, amelynek 1998 óta tagja, az RMDSZ aktív szerepvállalása az elmúlt években növekedett. Az RMDSZ megbízásából részt vettem a néppárti kongresszusok dokumentumainak és kongresszusi határozatainak előkészítő munkálataiban, amelyeket a romániai magyarság érdekeinek megfelelően sikerült alakítani.

Az RMDSZ külpolitikai megvalósításai között kiemelkedő fontosságú az ENP bonni kongresszusán egyhangúan elfogadott kisebbségvédelmi politikai nyilatkozatot. A dokumentum meghatározza a politikai alakulat jövőbeni kisebbségpolitikai álláspontját, és kimondja azt, hogy az EU-ban fokozatosan kialakítható a kisebbségekhez tartozó személyek védelmét szolgáló, jogilag kötelező érvényű közösségi szabványok és normák rendszere, tekintettel arra, hogy a Lisszaboni Szerződés tételesen utal a kisebbségekhez tartozó személyekre, mint alapvető európai értékekre. A kisebbségekre vonatkozó dokumentum elfogadásával az ENP első alkalommal említi hivatalos dokumentumban az őshonos nemzeti kisebbségeket, mint olyan közösségeket, amelyek évszázadok óta élnek egy adott területen, erős hagyományuk és identitásuk van, nem kezeli őket együtt az Európában az elmúlt évtizedekben letelepedő bevándorlókkal. Az RMDSZ a dokumentum kidolgozása és elfogadtatása révén folytatta az EP választási kampányában vállalt célkitűzések megvalósítását.

Az RMDSZ és közösségünk számára fontos eredménynek tartom, hogy az ENP bonni kongresszusa elfogadta a Szociális piacgazdaság a globalizált világban című alapdokumentumát, amelynek kidolgozása során az RMDSZ nevében számos módosító javaslatot fogalmaztam meg. Az ENP jubileumi, huszadik kongresszusára Marseille-ben került sor 2011 decemberében. Wilfried Martens, az ENP volt elnöke bukaresti látogatásai során több alkalommal is megerősítette véleményét, hogy a romániai magyarságnak egységes képviseletre van szüksége ahhoz, hogy meg tudja őrizni és erősíteni a pozícióját, és hogy a kisebbségi jogok terén előre tudjon lépni. Az ENP elnöke teljes támogatásáról biztosította Kelemen Hunor szövetségi elnököt és a RMDSZ, és elmondta, nagyon elégedett az RMDSZ kormányzati, parlamenti és európai parlamenti tevékenységével és szerepével.

Kelemen Hunor szövetségi elnök és Wilfried Martens az Európai Néppárt néhai elnöke az EPP 2012-es bukaresti kongresszusán

Az Európai Néppárttal kialakított kapcsolatunkat még inkább elmélyítette az RMDSZ mellett működő Kós Károly Akadémia, amely 2012 óta tagja az ENP szakmai-kutatási háttérintézményének, a Wilfried Martens Európai Tanulmányi Központnak, amely nevét a 2013-ban elhunyt Wilfried Martens pártelnökről kapta A politikai jelenlét mellett a romániai magyar érdekképviselet szakmai és kutatási téren is partnerévé vált a legnagyobb európai politikai alakulat tevékenységének.

Az Európai Néppárt 2012-es bukaresti kongresszusa az RMDSZ számára az elmúlt évek egyik legnagyobb politikai eseménye volt, amelyet hosszas előkészítő időszak előzött meg. Az előkészítő munka Brüsszelben, az Európai Néppárt munkacsoportjaiban és az ENP Képviselőcsoportban, valamint számos kétoldalú tárgyaláson történt. A bukaresti ENP kongresszuson először módosult a legnagyobb európai politikai alakulat alapprogramja. Erdélyi magyar szempontból különösen fontos, hogy a dokumentumba javaslatunkra kisebbségvédelmi fejezet került. A program megállapítja, hogy európai kisebbségi keretszabályozást kell kialakítani, amely kisebbségvédelmi standardokat és jogokat tartalmaz majd, ugyanakkor bátorítja a kisebbségi közösségekre vonatkozó kedvező intézkedések és politikák elfogadását.

A bukaresti kongresszus dokumentumot fogadott el a piacgazdaságról, az egységes piacról, a kohéziós politikáról. Az RMDSZ nevében ezúttal is módosító javaslatokat fogalmaztam meg a kis- és közepes vállalatok támogatására, a szakképesítések európai szintű elismerésére és a szakemberek mobilitására, a hagyományos mezőgazdálkodás felzárkóztatására. A kohéziós politikák terén javasoltuk, hogy egyszerűsíteni kell a pályázati rendszert, csökkenteni a végső felhasználókra háruló adminisztratív terheket. Ezeket a javaslatokat az Európai Néppárt elfogadta.

A lengyelországi Krynica fürdővárosban, ahol huszonharmadik éve rendeznek nagyszabású nemzetközi konferenciát, 2013-ban több mint 1.800 résztvevő három napon át az európai politikák különböző vetületeit tekintette át. A biztonságpolitikai konferencián az EU felelősségéről beszéltem, amely eddig sorozatosan elhatárolta magát a nemzeti kisebbségi kérdéstől. Hangsúlyoztam: az uniónak meg kell oldania az úgynevezett koppenhágai dilemmát: az Európai Unió a csatlakozási tárgyalások során megköveteli a tagjelölt államoktól az etnikai közösségek helyzetének jogi rendezését, ez a kötelezettség azonban a csatlakozás után megszűnik. Ez egy nyilvánvaló kettős mérce, amit az EU intézményeinek fel kell oldania.

Az Európai Néppártban folyik a felkészülés a 2014-es európai választásra. A választási program előkészítése 2013 elején, egy munkacsoportban kezdődött meg. A 2013. szeptember 5-6 között Brüsszelben ülésező politikai közgyűlésén kiemeltem, hogy a romániai magyarság számára jelentős célok közül kettő: a régiók szerepe és fontossága az Európai Unióban, valamint a munkahelyteremtés, a KKV-k fejlesztése és támogatása már bekerült a készülő választási programba. Az RMDSZ ugyanakkor fenntartja az európai őshonos nemzeti kisebbségek fontosságáról szóló és jogainak védelmét célzó javaslatát, hiszen közösségünk számára ez által teljessé válik az európai pártcsalád választási ajánlata. Ez utóbbi célkitűzésünk 2014 januárjában valósult meg, a néppárti választási program véglegesítésekor. Az RMDSZ ugyanakkor a Schengen-bővítés kiteljesítésére és az európai munkaerő-mobilitás útjában álló utolsó akadályok felszámolását fogadtatta már el a készülő választási programban.

4. Nemzetközi kereskedelem és Uniós szomszédságpolitika

Az EP nemzetközi kereskedelmi bizottságának (INTA) tagjaként az európai belső piac megerősítésén, az EU harmadik országokkal kialakított gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak javításán, fejlesztésén dolgoztam, erősítve ezzel az EU külpolitikai szerepvállalását. Az EU balkáni bővítésének elkötelezett támogatója vagyok. A Nyugat-Balkánt a közelmúlt történelmi eseményei miatt még Európa puskaporos hordójaként emlegették, az integrációs folyamat folytatása viszont a béke és a demokratizálódás zálogát jelenti a térségben.

Meggyőződésem, hogy szakpolitikai eszközökkel hatékonyan tudjuk támogatni az EU-n kívül élő magyar közösségeket is. Következetesen támogattam Horvátország mihamarabbi csatlakozását az EU-hoz, hiszen az integráció a horvátországi magyar közösség európai jövőjét alapozta meg. 2011 márciusában, Zágrábban Sógor Csaba képviselőtársammal együtt a horvátországi magyar érdekképviselet vezetőivel találkoztunk. Horvátország 2013. július elsejei csatlakozásával egy újabb magyar közösség vált az EU részévé. Az újabb bővítés lehetőséget teremt arra, hogy az euroszkepticizmus térnyerése ellenére, valamint több közös politika nemzetállami hatáskörbe vonását és a protekcionizmust sürgető hangoktól eltérően, az EU most már huszonnyolc tagállamával a közös európai értékekre figyeljen.

Csatlakozási és szomszédsági politikájában az EU gazdasági együttműködési és kereskedelmi eszközöket alkalmaz, ezek fontosak az EU-val szomszédos vagy azok közelében lévő államok európai távlatainak fenntartása érdekében. Ebben az értelemben ide tartoznak a Nyugat-Balkán államai, a Dél-Kaukázus, a Fekete-tenger térsége és Moldova Köztársaság. A Bosznia Hercegovinának és Moldova Köztársaságnak nyújtott makro-finanszírozási eszköz és egyéb kereskedelmi kedvezmények megítélésének jelentéstevője voltam, valamint az ENP részéről árnyék-jelentéstevője a Szerbiának, Grúziának, Örményországnak és Ukrajnának nyújtott makro-segélyezési programoknak. Az EU segélyezés a jelenlegi világgazdasági körülmények között nagyon sokat jelentett ezeknek az országoknak a stabilitás, a demokrácia és az európai távlatok nyitva tartása érdekében.

Jelenleg, gazdaságpolitikai vonatkozásban, az EU számára Kína jelenti a legnagyobb kihívást. Az Egyesült Államok után Kína az EU legnagyobb kereskedelmi partnere. Az EP saját kezdeményezésű jelentést készített EU és Kína: kiegyensúlyozatlan kereskedelem címmel, amelynek kidolgozásában az Európai Néppárt részéről árnyék-jelentéstevőként vettem részt. Az EP-ben megszervezett 31. EU-Kína Parlamenti Találkozón arról beszéltem, hogy az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlődésének legbiztosabb útja egyenlő piacra jutási lehetőségek biztosítása az európai vállalatok számára. Nagy mediatizálásnak örvendett a Hamisítás elleni Nemzetközi Egyezmény (ACTA) előkészítése, amely a személyi adatok biztonságát, valamint az Internet szabadságát tekintve számos aggályt vetett fel, ezért magam sem támogattam parlamenti elfogadását.

5. Regionális fejlesztés és európai energiapolitika

A regionális fejlesztési bizottságban (REGI), amelynek helyettesítő tagja vagyok, számos módosító indítványt nyújtottam be. A REGI az illetékes szakbizottság a nagy ívű, az európai alapok felhasználására vonatkozó jogi csomag vitájáért és elfogadásáért. A közös Stratégiai Kerethez tartozik az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapítása és az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapítása. A stratégiai iránymutatás – 2014-től kezdődően – a tagállamokban a különféle alapok, források sokkal jobb összehangolását teszi lehetővé, maximalizálva az EU-s befektetések hatását. A nemzeti és regionális hatóságok ezt a keretet fogják használni a Bizottsággal kialakítandó saját Partnerségi szerződéseik felvázolásakor, elkötelezve magukat Európa növekedési és foglalkoztatási céljainak 2020-as elérése mellett.

A regionális politikai eszközei kibővültek, ebben az időszakban jött létre a Duna-stratégia. A gazdasági és szociális jellegű ajánlások mellett a dokumentumba bekerültek a dunai multikulturális környezet fejlesztésére, a kulturális párbeszédre, a dunai művészeti megnyilvánulásokra, gazdasági inkubátorházak létrehozására, az épített és a kulturális örökség védelmére, a közös kulturális fejlesztések létrehozására vonatkozó elképzelések. 2011 elején több képviselőtársammal együtt a Duna stratégia gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban két jelentést kezdeményeztünk, amelyeket az EP plénuma el is fogadott.

Erdély és Románia ipari érdekeinek támogatása tevékenységem egyik fontos területe. Jobban kellene hasznosítanunk ipari hagyományainkat, nem volna szabad a szolgáltatóipar kizárólagosságát hirdetők csapdájába esnünk. Véleményem szerint Romániának újraiparosításra van szüksége, amely szilárd, termelésen alapuló gazdasági növekedést tesz lehetővé. A versenyképtelen szénbányák bezárását előíró állami támogatásról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról – ún. Rapkay jelentés – rendezett vitán 2010 novemberében arról beszéltem, hogy a szénipar állami támogatásának megszüntetése Európában százezer munkahely megszűnésével járhat. Románia esetében az Európai Bizottság eredeti, 2014. december 31-i céldátumának érvényesülése gyakorlatilag a Zsil-völgyi szénbányászat teljes beszüntetését jelentette volna. Hangsúlyoztam, hogy figyelembe kellene venni az EU új energetikai stratégiáját, amely tartalmazza azt, hogy Európának nem függhet kizárólag a kőolajtól és származékaitól. A kompromisszumos megoldás módosító indítványok – az aláírók között magam is – benyújtását követően született meg az Európai Néppárt és a szociáldemokraták megegyezésével. Az EP plénuma végül úgy döntött: 2018. december 31-ig teszi lehetővé a tagállamok számára a szénbányászat szubvencióját.

A már működő európai megoldásokat itthon is alkalmazni kell, ennek egyik példája az Elzászban sikeres Energia-völgye projekt Zsil-völgyi meghonosítása. 2012. novemberben, meghívásomra a Zsil-völgyébe látogatott egy franciaországi, elzászi küldöttség. Bízom abban, hogy az elzászi együttműködés megvalósul és alapját képezi majd a Zsil-völgye gazdasági felemelkedésének. A gyakornokságukat Petrozsényben töltő, francia egyetemisták a Zsil-völgyi vállalkozások gazdasági erejét mérték fel, ugyanakkor feltérképezték azt is, hogy melyek azok a cégek, amelyek a belforti Energia-völgye klaszter keretében működő vállalkozások partnerei lehetnének. A francia és svájci üzletemberekből álló küldöttség aztán 2013. májusban már dévai, vajdahunyadi és Zsil-völgyi cégekkel folytatott tárgyalásokat.

2011-ben a strasbourgi plénumban a tavaszi EU csúcstalálkozó előkészítése kapcsán az egységes energetikai piac kérdéséről beszéltem. Azt mondtam: jelenleg huszonhét energiapiac működik, amelyek nincsenek összekapcsolva, ha ez a jövőben sem történik meg az károsan fog hatni az európai versenyképességre és az európai energetikai biztonság megteremtésére.

6. Válságkezelés az Európai Unióban

A 2009-2014 közötti európai parlamenti mandátum első felére a gazdasági válság nyomta rá bélyegét. Válaszul a pillanat kihívására, de ugyanakkor azzal a szándékkal, hogy a jövőben Európa megelőzze és hatékonyabban kezelje a gazdasági kihívásokat, az EP 2009-ben létrehozta a pénzügyi, gazdasági és szociális válság (CRIS) különbizottságot. Ennek keretében magam is számos javaslatot, válságkezelési intézkedést fogalmaztam, felhívtam a figyelmet arra is, hogy a gazdasági válságnak egyre inkább társadalmi dimenziói lesznek, amelyekkel legalább annyira fontos volna foglalkozni, mint a válságkezelő-, később pedig a gazdaságélénkítő törekvésekkel.

Az EU politikájában a válságkezelés több intézménynél, többféle megközelítésben jelent meg. Európa vezető politikai alakulataként az ENP az Európa 2020 stratégia, az európai válságkezelés legfontosabb kezdeményezője volt. Az ENP gazdasági munkacsoportja egy komplex gazdasági stratégiát dolgozott ki. Összehangolt munka eredményeként az RMDSZ eljutatta a testületbe a maga gazdasági javaslatait, amelyek beépültek a dokumentumba. Ennek része volt a KKV-ékre vonatkozó javaslatcsomagom.

A különbizottságban hozzájárultam a Economic Recovery and Job Creation: unleashing the potential of the Internal Market and of Green Growth című munkadokumentum elkészítéséhez, amely része lett a különbizottság végső jelentésének. Én az One SME – One Job program kidolgozását javasoltam az EB-nek, amelynek lényege, hogy az Európai Unió pénzügyi eszközökkel támogassa, hogy minden európai KKV hozzon létre egy új munkahelyet, amely a munkanélküliség jelentős csökkenését eredményezte volna. A terv életbe ültetésével gyakorlatilag megszűnt volna a 2010-re Európa nagy részében aggasztó méreteket öltött munkanélküliség. Egy másik javaslatom a Small Business Act KKV intézkedéscsomag megreformálását célozza, olyan kötelező intézkedéseket követelve meg a tagállamok kormányaitól, amelyek a KKV ágazat megerősítését, fejlődését, a bürokrácia csökkentését, az egyablakos ügyintézést szolgálják.

A válsággal foglalkozó bizottság 2011-ben megvitatta a Túl a gazdasági kormányzáson – A jövő Uniója című munkadokumentumot, amelyet luxemburgi néppárti kollégámmal, Frank Engel képviselővel közösen dolgoztunk ki. Ebben üdvözöltük az Európai Tanács és az Európai Bizottság által jóváhagyott intézkedési csomagot, amely az unió gazdaságpolitikájára vonatkozik, de felhívtuk a figyelmet arra, hogy ezek az intézkedések nem elegendőek a gazdasági válság hatásainak gyors elterjedését okozó tényezőket megszűntetésére. Javasoltam az EU költségvetésének növelését az uniós bruttó össztermék öt és tíz százaléka közötti értékkel. Utóbb a 2014-2020 közötti költségvetésének elfogadásával már tudjuk, hogy az EU nem vette figyelembe a többek által megfogalmazott, a költségvetés megnövelését célzó javaslatokat, engedett a tagállamok többsége által erőltetett megszorító tervezés kényszerének.

7. Az Erdély 2020 fejlesztési terv

A gazdaság fejlesztése, a hatékony forrásfelhasználás romániai magyar közösségünk szülőföldön való megmaradásának és megerősödésének elengedhetetlen feltétele. Az elmúlt években végzett konzultációk során az erdélyi magyarok világosan kifejezték, hogy prioritásként tekintenek a létbiztonságra, az életminőség javítására, az életszínvonal emelésére, valamint az új munkahelyek teremtésére. Romániában az uniós-tagság első hét évének legnagyobb hiányossága az európai pénzalapok gyenge felhasználási aránya, amelynek egyik oka a kezdeti hibás kezdeti tervezés volt. A fejlesztéspolitika csak akkor lehet sikeres, ha nem csupán bevételi forrásként tekintünk az európai büdzsére, hanem összehangolt módon, eszközként hasznosítjuk az uniós forrásokat, stratégiai gazdasági terveink megvalósításához. Ebből a meggondolásból kezdeményeztem az Európa 2020 stratégia prioritásaival összehangolt, Erdély 2020 – a szülőföld uniós forrásokból finanszírozott fejlesztési tervének kidolgozását.

Az Erdély 2020 fejlesztési terv megvalósítása meghatározó eleme a romániai magyarság középtávú tennivalóinak. A terv javaslatát az RMDSZ Gazdasági Tanácsa dolgozta ki, majd közvitára bocsátottuk, amelynek során szakemberek, önkormányzati vezetők, kormányzati szakemberek dolgozzák ki az ágazati és területi részprogramokat. A dokumentumot Kelemen Hunor szövetségi elnök 2012 októberében mutatta be Kolozsvárott.

2012 márciusában, az EP-ben Szatmár és Arad megyei polgármesterekkel, önkormányzati vezetőkkel kerekasztal-megbeszélésen elemeztük az Erdély 2020 fejlesztési tervet. A megbeszélésen elmondtam, hogy nem elég csupán felhasználni az európai uniós pénzalapokat, az iskolát, a művelődési, otthont és bármilyen létesítményt a jövőre tekintve kell felépíteni. Utaltam ugyanakkor az uniós pályázati kiírások és elbírálások okozta visszás helyzetekre, a folyamatban tapasztalható túlzott bürokráciára és a továbbra is meglévő erős romániai központosítási szándékra, de ugyanakkor beszéltem, arról a Romániában több helyen tetten érhető valóságról, hogy a tervezés önkormányzati oldalon sem mindig ésszerű. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság huszadik, kolozsvári vándorgyűlésén szeptemberben szintén bemutattam az Európa 2020 stratégia fontosabb elemeit és a kiemelt kezdeményezéseket.
Fontosnak tartom, hogy az Erdély 2020 terv prioritásain keresztül a szülőföld fejlesztési irányait magunk határozzuk meg, idejében felkészüljünk az előttünk álló gazdasági kihívásokra és lehetőségekre. Kolozsvárott, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Brassóban és Temesváron – konferenciákon, vállalkozói fórumokon vettem részt, amelyeken a fejlesztési terv és az uniós alapok felhasználása kapott főszerepet.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági- és Gazdálkodástudományi Karának diákjait is bevontam a készülő terv vitájába. Közösségünknek szüksége van a fiatalok jövőképére, javaslataira, nagyon fontos, hogy kivegyék a részüket a társadalmi életből, így lehet olyan irányba befolyásolni a folyamatokat, hogy a fiatalok egyénként is jól érezzék magukat szülőföldjükön, itt tervezzenek karriert építeni és családot alapítani, jövőt tervezni.

8. Kis és közepes vállalkozások támogatása és vállalkozásfejlesztés

Szakpolitikai tevékenységem során fontosnak tartottam a kapcsolattartást és konzultációt az erdélyi vállalkozókkal, az elmúlt öt évben rendszeresen egyeztetettem a gazdasági szféra képviselőivel az európai gazdasági fejleményekről. 2008-ban az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagot (Small Business Act), 2009-ben az Európai Gazdaságélénkítő Tervet, 2010-ben az Európa 2020 Stratégiát, 2011-ben az Euro Plusz Paktumot és az adózás európai jövője kapcsán indított vitákat, 2012-ben az Erdély 2020 fejlesztési tervet, 2013-ban pedig az EU hétéves költségvetési időszakában megnyíló lehetőségekről tájékoztattam Erdély-szerte az üzleti szféra képviselőit.

Egy 2009-ben szervezett székelyudvarhelyi konferencián, majd egy 2010 eleji bukaresti üzletember-konferencián a válság által nyitott esélyekről beszéltem, utóbbit a Romániai Magyar Üzletemberek Egyesülete, előbbit a Székelyudvarhelyi Magyar Mikro-vállalkozók Szövetsége szervezte. 2010 tavaszán Szatmárnémetiben helyi vállalkozókkal együtt vettünk részt a KKV-ék Európai Hete rendezvénysorozaton. 2011-ben Kolozsvárott (Euréka Egyesület), Temesváron (Romániai Magyar Üzletemberek Egyesülete) és Déván (Hunyad Megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara) az Európai Unión belüli adózási versenyről és az egységes adókulcs versenyhelyzetben megmutatkozó előnyeiről beszéltem. A találkozókon azt hangsúlyoztam, hogy Romániának nem a nyugat-európai típusú, a szolgáltatóipart előnybe részesítő gazdasági modellre van szüksége, hanem maximális figyelmet kell fordítsunk az innovációban rejlő lehetőségek és az ipari potenciál kihasználására. Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Brassóban, Temesváron, Marosvásárhelyen szintén vállalkozói fórumokon vettem részt, amelyeken az új hétéves költségvetési időszakban megnyíló lehetőségek és az uniós alapok megpályázása kapott főszerepet. 2011-ben javaslatot fogalmaztam meg a Nemzetgazdasági Minisztérium Kárpát-medencei gazdaságpolitikai elképzeléseivel kapcsolatban. Az értékesítési piacot kereső vállalkozások számára kétévente, szakemberek bevonásával exporttámogatási útmutatót állítunk össze, amelyet Románia Vállalkozásokért Egyesülettel (ROVE) közösen Nagyváradon mutatunk be, több alkalommal is.

2012-ben újraalakult az SME Europe, az Európai Néppárt kkv-barát európai politikák kialakítását szorgalmazó lobbiszervezete, amelynek alelnökévé választottak. Már első mandátumom alatt tagja voltam az ENP képviselői által létrehozott SME Circle csoportnak, amely a néppárti képviselők, KKV-ék fejlesztését célzó lobbiját segíti. Tagja vagyok az EP-ben alakult SME Intergroupnak (KKV frakcióközi csoport), amelyben az ágazat fejlesztésének, növekedésének javítását célzó politikákat, lehetőségeket vitatjuk meg. Hozzájárulásom elsősorban a bürokrácia csökkentését, a belső piacra jutás egyenlő esélyét és új munkahelyek létrehozását célozta. A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére készítettem véleményezést a kkv-k versenyképességéről és az üzleti lehetőségeiről.

Az RMDSZ Gazdasági Tanácsa, amelyet 2012-től kezdődően Kelemen Hunor szövetségi elnök megbízásából koordinálok, az Erdély 2020 fejlesztési terv mellett az RMDSZ-program gazdasági fejezetének módosítását és aktuális gazdaságpolitikai intézkedéseket sürgető kongresszusi dokumentum kidolgozását készítette elő. A programmódosítási folyamatban fontosnak tartottuk a minél szélesebb körű konzultációt, ezért nem csupán a Gazdasági Tanács tagjaival egyeztettünk, Erdély különböző régióiban működő vállalkozói szövetségektől és civil szervezetektől, valamint az RMDSZ platformjaitól és az Önkormányzati Tanácsoktól is kaptunk módosító javaslatokat.

A konzultáció nyomán az RMDSZ gazdasági programja több fontos területen módosult. A program bővítette a mezőgazdaságra vonatkozó részt és kidolgozta az Agrárpolitika, erdőgazdálkodás és vidékfejlesztés című fejezetet, amely összhangban van az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájával, figyelmet fordít az erdélyi gazdák sajátos érdekeire, különösképpen a Székelyföldre jellemző közbirtokosságokra. Az új munkahelyek teremtése külön prioritásként szerepel, hiszen az új munkahelyek létrehozása elengedhetetlen feltétele annak, hogy a fiatalok szülőföldjükön építhessenek jövőt. Az RMDSZ korszerű, 21. századi iparpolitikát sürget, hiszen a versenyképes gazdaság kialakításában az újraiparosítás nagy szerepet játszik. Egy aradi vállalkozói konferencián ezt úgy fogalmaztam meg, hogy a mezőgazdaság, az infrastruktúra és az energetikai ágazat lesz az a három kiemelt terület, amelyekre a következő évtizedben finanszírozást lehet szerezni strukturális alapokból.

A gazdaságfejlesztés és közösségeink megerősítése a bukaresti és a brüsszeli magyar érdekképviselet közös célja, 2013-ban pedig, amikor az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciói első ízben tartottak külföldi kihelyezett frakcióülést, találkozási ponttá is váltak. A megbeszélések napirendjén a kisebbségvédelem területe mellett a mezőgazdaság, a regionalizmus és a szociális ügyek szerepeltek. Az RMDSZ EP-képviselőinek meghívására június elején Brüsszelben tartózkodó képviselők és szenátorok Dacian Cioloș mezőgazdasági, Andor László szociális ügyekért felelős európai biztossal, valamint Johannes Hahn regionális politikáért felelős biztos kabinetvezetőjével tárgyaltak.
A mezőgazdaság és vidékfejlesztés kérdésköre volt a témája annak a találkozónak, amelyet Kovászna és Hargita megyei közbirtokosságok és mezőgazdasági közintézmények képviselői számára szerveztem 2012 októberében Brüsszelben, az Európai Parlamentben. A két székelyföldi megye küldöttsége az agrárkamarák és mezőgazdasági igazgatóságok, megyei önkormányzatok képviselői az EB szakértőivel folytattak megbeszélést. A találkozó központi témája az új Közös Agrárpolitika (KAP) és a közbirtokosságok pályázati jogosultsága a Vidékfejlesztési Politikák biztosította keretből volt. A székelyföldi szakemberek a közbirtokosságok korlátozott uniós pályázati lehetőségeire hívták fel a figyelmet.

9. Erdélyiek Európában, az Európai Parlamentben

Erdélyi látogatócsoportok fogadása sajátos része tevékenységemnek. A Brüsszelbe és Strasbourgba látogató csoportok – az RMDSZ különböző testületei, önkormányzati vezetők, fiatalok, művészek, vállalkozók, mezőgazdasági szakemberek, pedagógusok, újságírók, szakértők – egyedi élményt szerezhetnek: megismerhetik az európai intézmények fővárosának nevezett Brüsszelt vagy a német-francia megbékélés szimbólumát, az EP központi helyszínét, Strasbourgot. A látogatás során betekintést nyernek az EP munkájába, előadás keretében ismerik meg működését.

Meghívásomra vagy támogatásom-mal öt év alatt közel ezer erdélyi magyar látogatott az Európai Parlamentbe. Ha a hét éves EP képviselői tevékenységemre tekintek vissza, a mérleg meghaladja az ezerkettőszázas számot.

2012 júniusában a Téglás Gábor Iskolaközpont első szavazóival találkoztam, akiknek arról beszéltem, nemcsak a hazai társadalom, hanem a közép- és kelet-európai országok társadalmai is válsághelyzettel küzdenek. Pár nappal később Strasbourgban tanuló romániai diákokkal találkoztam. Velük többek között Románia jövőjéről, a régiók átszervezéséről, a politikai osztály hitelvesztéséről beszélgettünk. A találkozót a Strasbourgban Tanuló Romániai Diákok Egyesülete kezdeményezte. A politikai osztály megújulására vonatkozó kérdésre válaszolva elmondtam, szerintem az elvesztett hitelességet nem lehet törvényekkel visszaszerezni, csak a politikai pártok valódi megújulása hozhat. A találkozón szó esett, hogy öt évvel a csatlakozás után Romániának még mindig nem sikerült európai szinten megfelelőképpen hallatnia hangját. Ebben közrejátszott, hogy következetlen volt a különböző kormányok külpolitikája, 1990 után más országok közigazgatási és fejlesztési stratégiáinak modelljeit adaptálták teljesen kaotikusan, ráerőltetve azokat az amúgy sem működő rendszerekre. Az is meghatározó volt, hogy a csatlakozás után nem volt olyan célkitűzés, amely egységesen mozgósította volna a társadalmunkat. A beszélgetés végén arra buzdítottam a külföldön tanuló diákokat, hogy ne féljenek úgy tekinteni magukra, mint a jelenlegi politikusok és elitek alternatívájára.

Minden alkalommal, örömmel fogadok fiatalokból álló látogatócsoportokat – és a legtöbb látogató, aki hozzám érkezik, ebből a korosztályból kerül ki -, hiszen rendkívül nyitottak és érdeklődőek mindazzal kapcsolatban, amit az Európai Parlamentről, az európai intézményekről hallanak. A MIÉRT által szervezett országos vetélkedők és nyári táborok nyertesei meghívásomra brüsszeli és Európai Parlamenti jutalomkiránduláson vehettek részt. Európai uniós témában rendezett verseny nyerteseiként érmihályfalvi, kalotaszentkirályi, bukaresti, marosvásárhelyi, szilágysági, nagyszalontai és dévai diákok látogattak Brüsszelbe. Az EP látogatói megismerhették az intézmény működését, betekintettek a képviselői munkába, majd számos brüsszeli nevezetességet látogathattak meg.

2012 novemberében, Strasbourgban a Belfort-Montbeliard Egyetemi Intézet 38 diákjával és tanárjával találkoztam, akik meghívásomra látogatták meg az Európai Parlamentet. Azt javasoltam a fiataloknak, hogy ne essenek egyes politikusok populista diskurzusainak csapdájába, akik kihasználva a világválság következményeit, szegregációs üzeneteket fogalmaznak meg, vagy a határok és egyéb korlátok újraállítását szorgalmazzák az Európai Unióban. A fiatalokat arra emlékeztetettem, hogy a gazdasági válság és a globális verseny által teremtett helyzetből egyetlen tagállam sem tud egymaga győztesen kikerülni.

Az Európai Parlamentben 2013-ban szervezett kerekasztal-beszélgetésen a romániai oktatási minisztérium kisebbségi oktatásért felelős vezérigazgatóságának munkatársai, több erdélyi megye kisebbségi tanfelügyelői és iskolaigazgatók vettek részt. A negyventagú küldöttségnek bemutattam az EU 2020 stratégia oktatási összetevőit, kiemelve a Life Long Learning (Élethosszig tartó tanulás) programját, valamint az Európai Bizottság új uniós eszközét, az Ifjúsági garanciát.

10. Erdély Európában, Brüsszelben és Strasbourgban

Öt év alatt az EP brüsszeli és strasbourgi székhelye számos általam szervezett rendezvény helyszíne volt, ahol Erdélyi értékeinket mutattuk be és a transzilván szellemiségről beszéltünk, olyan törekvéseket ismertettünk, amelyeknek célja erdélyi termékek, kezdeményezések népszerűsítése volt. 2011 októberében a Szilágyperecsen – mezőgazdasági világhírnév elnevezésű multimédiás kiállítást láttam vendégül az EP brüsszeli székhelyén, amelynek főszereplői a híres perecseni hagyma és a szilágysági gazdák voltak. A rendezvényt Dacian Ciolos mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos köszöntötte díszmeghívotti minőségben. A szilágysági község néhány évvel ezelőtt a Guinness Rekordok könyvébe is bekerült a világ leghosszabb hagymafonatának előállításával, most pedig Európa fővárosába jutott el a falu küldöttsége és legféltettebb kincsük, a hagyma.

Meghívásomra Hunyad megyei zenészek – az erdélyi kultúra nagyköveteiként – 2009 májusában az Európai Parlamentben léptek fel és Erdély kulturális örökségéből nyújtottak ízelítőt. A Hunyad megyei együttesek koncertjének fővédnöke Jerzy Buzek, az Európai Parlament akkori elnöke volt. Dalaikon, énekeiken keresztül Európa szívébe hozták Erdélyt, szülőföldünk történelmét, egy európai, multikulturális, soknemzetiségű régió értékeit. A Huniadi Cantores reneszánsz, míg az Erdélyi Dudások régizene bemutatásával népszerűsítette a vajdahunyadi várat és ismertette a helyi legendákat, hisz ezekben az időszakokban a kastély virágkorát élte. A Huniadi Cantores régizene együttes Strasbourg után, 2013-ban, meghívásomra Brüsszelben is koncertezett. A Balassi Intézetben tartott, reneszánsz dalokat felsorakoztató koncert nagy sikert aratott.

2010 októberében számos vendég és érdeklődő jelenlétében nyílt meg hat, a Romániai Képzőművészek Hunyad megyei szervezetéhez tartozó képzőművész kiállítása Brüsszelben. 2011. június elején A színház zenéje címmel öt erdélyi művész és az Apassionato kórus lépett fel Strasbourgban, az Európai Parlament Bronislaw Geremek Agora nevet viselő belső udvarán. 2012-ben került sor Brüsszelben, az EP-ben a Szabadság és művészet határok nélkül kortárs művészeti kiállítás. A nagyenyedi Inter-Art Alapítvány által szervezett tárlatot közösen szerveztük meg Sógor Csaba kollégámmal. A tárlat ötvenkét országból származó nyolcvankét képzőművész alkotását összesítette.

Székelyföld megismertetése, népszerűsítése szempontjából fontosnak tartom a két székely megyei önkormányzat jelenlétét a Régiók Bizottsága által megszervezett nyílt napokon, hiszen mint minden évben, Európa-nap alkalmából 2013-ban is megnyitották kapuikat az uniós intézmények Brüsszelben és Strasbourgban.

11. Partnerségem a Magyar Ifjúsági Értekezlettel

A romániai magyar ifjúsági szervezetekkel kialakított partneri kapcsolatom szilárd maradt ebben a mandátumban is. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) vezetői, önkéntesei az RMDSZ EP-választási kampányának erős támogatói és résztvevői voltak, kiváló munkakapcsolatunk a választást követően is folytatódott. Ennek egyik első lépése a MIÉRT elnökségének 2010. márciusi, brüsszeli látogatása volt. A hasonló tanácskozásokat az évek során többször megismételtük.

A fiatalok képviselőivel megállapodtunk, hogy képviselői irodám a MIÉRT értékeinek és célkitűzéseinek következetes támogatója marad. Az öt év alatt irodámban megforduló több mint félszáz gyakornokok döntő többsége a MIÉRT ajánlásával nyerte el az öthetes gyakornokságot. Kiemelt fontosságúnak tekintettük azokat a kezdeményezéseket, amelyek a fiatalok szakmai fejlődését, jobb munkalehetőségeit segítik. Az Európa 2020 stratégia ifjúsági összetevőjével kapcsolatban megállapítottuk, hogy a romániai magyar fiatalok számára különösen fontos a munkahelyteremtés és a szülőföldön történő gyarapodás. A MIÉRT a 2010-es évet a Szórvány Éveként határozta meg, és ehhez kapcsolódóan a MIÉRT Szórványkonferenciát szervezett, ahol a szórványban működő ifjúsági szervezetek jobban megismerhették egymást, és közös tevékenységi stratégiát dolgozhattak ki. Ugyancsak a szórványban működő ifjúsági szervezetek támogatása érdekében a MIÉRT a 2013-as küldöttgyűlését idén a szórványban rendezte meg.

Évente több alkalommal találkozok diákokkal, egyetemistákkal Erdélyben, Brüsszelben vagy Strasbourgban. Erdélyi magyarok mellet, voltak közöttük francia, német és külföldön tanuló romániai származású diákok, akikkel az EU jövőjével kapcsolatos vitákról beszélgettünk. Úgy vélem, hogy az unió jövőjéről szóló párbeszédben, vitában részt kell vennie az értelmiségnek, a civil szervezeteknek, de különösen az ifjúságnak. Meggyőződésem, hogy a fiataloknak ki kell venniük a részüket az Európai Unió átalakítási folyamatából. Erdélyben a MIÉRT EU-táborait, a MIÉRT Akadémiát, a MAKOSZ tanácskozásait, a Szilágysomlyón, Csíkszeredában, Szászmedgyesen a fiatalok különböző regionális találkozóit emelném ki ebből a sorból.
Az EU új hétéves költségvetési időszaka a fiatalok számára kedvezően alakult. Az EU-nak a fiatalok körében legnépszerűbb programja, az Erasmus+ 14.8 milliárd eurós uniós programmá bővült, amelynek részei a Comenius (közoktatás), az Erasmus (felsőoktatás), a Leonardo da Vinci (szakképzés), Grundtvig (élethosszig tartó tanulás), Erasmus Mundus (nemzetközi diákcsere) és a Youth in Action (ifjúsági program). A Gyakornoki Erasmus Program elindítását magam is javasoltam az Európai Néppárt parlamenti képviselőcsoportjának egyik ülésén. Az EU végül elindított olyan programokat, amelyek a 25 év alatti, Európai Unió területén élő fiatal munkanélkülieket célozza.

Nagy örömömre Kolozsvár elnyerte a 2015-ös Európa Ifjúsági Fővárosa címet. A projektet a szervezők Brüsszelben több rendezvény keretében népszerűsítették, ezeket EP-képviselőként támogattam. Kolozsvár nagyon sokat mutathat Európának, a cím elnyerése annak elismerése, hogy a város fiataljai révén jelentős eredményekre képes, de egyúttal a térség és a romániai magyarság számára is fontos kitörési pont Európa fele.

12. Az új Európát itthon, a szórványban is építeni kell

Eltökéltséggel és áldozatvállalással, a rendelkezésre álló eszközök kihasználásával lehetünk eredményesek a közösségépítő munkában. Az RMDSZ társadalomszervezési munkájában részt venni: kötelesség mindannyiunk számára. A dél-erdélyi magyar szórványban az elmúlt időszakban is téglát téglára rakva erősítettük meg intézményeinket, működtettük programjainkat és indítottuk be az új generációs szórványprogramokat.

Az RMDSZ 2010-es, 10. kongresszusa november 15-ét, Bethlen Gábor születésének napját a Magyar Szórvány Napjának nyilvánította. Első alkalommal 2011 novemberében ünnepeltük meg a Szórvány Napját szerte Erdélyben, a központi rendezvény színhelye Déva volt. 2012-ben Brassóban, 2013-ban pedig Nagyenyeden került sor a Szövetség központi szórványnapi rendezvényére. A Magyar Szórvány Napján számos eseménnyel készülnek Temes, Arad, Hunyad, Krassó-Szörény megyékben, valamint Nagybányán, Besztercén és Máramarosszigeten is ünnepelnek ezen a napon. A Magyar Szórvány Napját kiterjesztettük az egész Kárpát-medencére, miután a Magyar Állandó Értekezlet elfogadta az RMDSZ javaslatát, és november 15-ét a Magyar Szórvány Napjává nyilvánította.

A Székelyföld-Szórvány Partnerséget az elmúlt öt év egyik legsikeresebb kezdeményezésnek tartom, hiszen bebizonyította, hogy a különböző élethelyzetben lévő magyarok között szolidaritás jöhet létre. Székelyföld erős bástyája a romániai magyar közösségnek, de azt is tudnunk kell, hogy szórvány nélkül a tömbmagyarság sem tud talpon maradni. A Minden magyar számít szórvány cselekvési terv minden eleme a szórványközösség megmaradását segíti: az Összetartozunk székely-szórvány partnerség, a nagyvárosi szórványokat megszólító program és cselekvési terv, az Örökségünk őrei – fogadj örökbe egy műemléket mozgalom, a szórványmenedzser program, a Magyar Napok megszervezése, a Magyar Házak és szórványkollégiumok működtetése, a hálózatok kialakítása és ezek hatékony működtetése.

Megyei RMDSZ elnökként úgy érzem, büszkék lehetünk mi, Hunyad megyei magyarok, hogy az elmúlt években megteremtettük, majd megerősítettük a közösségünk fennmaradásához szükséges intézményeinket, magyar iskolát építettünk a szórványban. 2009 óta immár minden nyáron megszervezzük a nagy sikernek örvendő Hunyad Megyei Magyar Napokat.

A rendezvénysorozaton nem csak iskolákban, templomokban ünnepeltünk, hanem “elfoglaltuk” Déva és Vajdahunyad főterét tánccal, zenével, megmutatva, hogy a magyar kulturális értékek, hagyományok az egész megyét gazdagítják.

Régi álma valósult meg a Hunyad megyei magyar közösségnek, amikor tíz évvel ezelőtt megnyitotta kapuit a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont. Az elmúlt évek az intézményalapítás időszakát jelentették, nemcsak az épületet kellett befejezni, felszerelni, hanem közösséggé kellett kovácsolni a pedagógusokat és diákokat. Mostanra a Téglás Gábor Elméleti Líceum több mint iskola, a Hunyad megyei magyar közösség oktatási-nevelési, kulturális központja. Sikeres kezdeményezések történtek Petrozsényban is, ahol megerősödött a magyar oktatás, magyar bentlakás, napközi otthon, Magyar Ház és közösségi központ működik. Hiszem, hogy a Hunyad megyei magyar oktatásnak egyre több helyszínen van jövője.

Hunyad megyeiként büszkeséggel tölt el, hogy húsz esztendővel ezelőtt Déváról indult útnak a Böjte Csaba atya által megálmodott és mára Erdély sok településre kiterjedő gyermekotthon-hálózat. A dévai Szent Ferenc Alapítvány munkáját és eredményeit Kárpát-medence szerte példamutatónak tartják és támogatják. Déván büszkék vagyunk arra, hogy az első lépéseket, a legnehezebbeket, itt, Déván tették meg.

Az RMDSZ megbízottjaként részt vettem a magyar kormány által a MÁÉRT keretében létrehozott Szórvány Albizottság munkájában, amely szórványtámogatási eszközöket és forrásokat azonosít közösségeink számára. Az üléseken a sajátos romániai magyar szórvány helyzetéről tájékoztattam és kértem az elmúlt évek sikeres programjainak támogatását. A szórványban élő magyarok szórványstratégiáját 2011-ben fogadta el a KMKF. Javaslatomra a KMKF nyitott dokumentumként kezeli a szórványstratégiát, így a jövőben még bővíteni, finomítani, kiegészíteni lehet. Véleményem szerint az iskola és az egyház kettős pillére mellett a közképviselet és érdekképviselet a harmadik pillér, amelyre a szórványnak támaszkodnia kell.

A szórványpolitizálás egyik eszköze a Szövetségi Képviselők Tanácsában működő Szórvány Frakció, amelynek vezetője vagyok. A képviselőcsoportot Brassó, Szeben, Hunyad, Krassó-Szörény és Beszterce-Naszód SZKT képviselői alkotják, a sajátos szórványérdeket jelenítve meg az SZKT-ban.

Erdély-szerte szórványközösségeinkben különböző rendezvényekre szóló meghívásoknak teszek eleget, gyakorta anyagilag is támogatom ezek megszervezését. A teljesség igénye nélkül, ennek néhány helyszíne: Nagyszeben, Szászmedgyes, Beszterce, Dicsőszentmárton, Arad, Temesvár, Resicabánya, Nagyenyed, Brassó, Szászváros. A Nagyenyeden 2013-ban megtartott Magyar Szórvány Napjának záró momentumát képező közös zárónyilatkozatot mutattam be, amely kimondja, hogy a közösségi autonómiaformák létrehozása és a kulturális autonómia megvalósítása csak a Székelyföldön, a szórványban és az interetnikus környezetben élő magyar emberek szolidáris cselekvése által lehetséges. A Székelyek Nagy Menetelése, a régióátszervezéssel kapcsolatos helyi népszavazásokért gyűjtött nagyszámú aláírás, valamint a Magyar Szórvány Napjának megünneplése Szövetségünk politikai cselekvésének széles közösségi alapjait bizonyítják. Az erdélyi magyar szórványközösségek támogatása és megerősítése közösségünk jövőjének alapvető ügye, amely a szórványban, az interetnikus környezetben és a tömbben élő közösségek aktív szolidaritásával teljesedhet ki.