Európa nem járhat be külön utat, gyorsabb utat, mint az emberek, akik Európa lelkét jelentik – hangsúlyozta hétfõn Winkler Gyula Marosvásárhelyen, ahol a 9. alkalommal megszervezett Együtt a közösségért – Civil szervezetek vásárán vett részt, egy Európai állampolgárság a helyi közösségekben címmel megtartott kerekasztal-megbeszélésen.

“Európa nem járhat be külön utat, gyorsabb utat, csak azt, amit az emberek is szeretnének, az európai polgárok is támogatnak, hiszen õk jelentik Európa lelkét. (…) Európa különleges kísérlet, úgy is fogalmazhatnánk, hogy egy menüett és hiába váltanánk át egy gyorsabb táncra, mert kifulladnánk. Hiába akarnánk gyorsabb ritmust felvenni, ha nem bírjuk” – válaszolt a hétfõi találkozón Winkler Gyula, egy olyan kérdésre, amely az európai jövõre vonatkozó döntések látszólagos lassúságára vonatkozott. Az RMDSZ európai parlamenti képviselõje rámutatott, hogy fokozódtak az unió jövõjével kapcsolatos viták, de ugyanakkor egyre bonyolultabb téma lesz, a tagállamokat sújtó gazdasági és szociális válság következményei miatt. “Az Európa jövõjére vonatkozó viták nem tegnap kezdõdtek el, ez egy olyan folyamat, amely a második világháborút követõen kezdõdött és amely ma is tart. (…) Akkor az alapítóatyák felvetették a Föderális vagy Föderatív Európa létrehozásának gondolatát. Ma sincsen erre válasz, politikai uniót szeretnének vagy egy szabad kereskedelmi övezetet. Egy olyan politikai uniót akarunk-e, amely valóban egyesíti a szó nemesebbik értelmében a közösségeket vagy egy kormányközi uniót szeretnénk inkább. (…) Ilyen válságos idõszakban, mint a mostani, különösen nehéz ezekrõl a kérdésekrõl tárgyalni. Négy, öt év krízis felszínre hozta azokat a gondokat, amelyeket rég lejártnak gondoltunk, például a populista, szélsõséges megnyilvánulások vagy azt is látnunk kell, hogy nõ a rendszerellenes, szélsõségesen nacionalista pártok népszerûsége. Ilyen közhangulatban hangzik el, hogy a politikai unió a szuverenitás feladását jelenti. Én azt mondom, hogy ez közösen gyakorolt szuverenitás azokon a területeken, ahol együtt nagyobb súlyunk van, mint külön-külön lehetne” – magyarázta Winkler Gyula a politikai unió elõnyeit. Elmondta, hogy kimutatható egy, uniós költségvetésbõl elköltött euró nagyobb hatékonysággal bír, mintha azt országos vagy helyi költségvetésbõl finanszíroznák. “Ha az autópályákat uniós forrásokból építettük volna, eddig bizonyára el is készültek volna” – hangsúlyozta az EP-képviselõ, kiemelve, hogy a közlekedési és kommunikációs infrastruktúra és az energetikai ágazat fejlesztésese terén hatékonyabb lenne a közös fellépés. Szerinte jelen pillanatban egyetlen európai nemzetállam sem tud egymagában megbirkózni a globális piac kihívásaival, ugyanakkor kihangsúlyozta, a hét éve EU-tag Romániának is érdeke lenne nagyobb mértékben részt venni az unió jövõjérõl szóló tárgyalásokon.

Winkler Gyula beszélt arról is, hogy õ a Politikai Európai Unió híve, amely a régiók és közösségek Európája, ahol a történelmi kisebbségek hangja is ugyanolyan mértékben hallatszik, mint a többségi közösségeké.

A vitafórumon többek között az európai állampolgárság elõnyeirõl, az EU területén érvényes szabad mozgás jogáról is beszéltek, de a Romániát érintõ nehézségekrõl is, külön kitérve a roma kérdéskörre is.. “Az Európai Uniót az emberekért hozták létre, nem pedig a kormányokért vagy nemzetállamokért. (…) Európa a polgároké kell hogy legyen ma is és a jövõben is. (…) Sajnos nemcsak gazdasági és szociális válsággal küzdünk, hanem hiányzik az európai jövõkép is” – mondta Winkler Gyula, kiemelve, hogy az európai állampolgárság nem csak egy eszme, hanem konkrét tartalommal rendelkezik, egy sor olyan jog kapcsolódik hozzá, amelyekkel az emberek élhetnek az unió területén. Az európai parlamenti képviselõ felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy európai polgárnak lenni nemcsak jogokat jelent, hanem kötelességek is járnak ezzel, szerinte fontos, hogy mindannyian éljünk a vélemény-nyilvánításhoz és a részvételhez való jogunkkal.