Európa jövője – Zöld átállás és digitális tranzíció

 Tevékenységem az Európai Parlamentben és otthon a 2021-2022-es parlamenti ülésszakban

Dear Friends,

Since the 24th of February we live in a new reality. Russia’s war of aggression against Ukraine, has radically impacted the present and will fundamentally change our future. Ukraine has become the frontline of our freedom, in a fight against Vladimir Putin’s imperial ambitions and war crimes.

The EU’s reaction has been strong and decisive, with the Russian economy quickly isolated, its leadership sanctioned, significant defensive military support for the Ukrainian army and our solidarity for the refugees is widespread all over Europe. I have called this our Kyiv moment, a moment of European strength and solidarity. A moment that redefines what it means to live in freedom.

That is why, in the EPP Group we have strongly supported to grant Ukraine the candidate status it needs, it has fought for and it deserves. A partnership that will be as beneficial to Ukraine as it will to the rest of Europe. We know the journey towards membership will be a long one, we know the path will not be easy, but we know it is possible.

While all of our work is overshadowed by the Russian war in Ukraine, we all feel the economic outlook has changed. The threat of recession is again at our door. Inflation has pushed the cost of living to levels not seen for a very long time. People ask themselves, how can I pay my electricity bills, my groceries and can I afford holidays this year? It is a key concern we must take into account with everything we do at a European level.

This explains our motivation around the important climate file, ”Fit for 55”. We fully support the Co2 reduction goal of -55% by 2030, but we refuse to do that at the expense of tens of thousands of jobs in Europe. We want our climate policy to be a market based, driver of innovation and jobs to support this enormous transition. This means we need to work with companies and our industry, not against them, to avoid them becoming collateral damage of green and socialist ideological climate proposals.

Crisis times are EPP times. As very often in our history, we are living up to the seriousness of the times. We continue to work in the interest of a stronger Europe of the people and for the people in the months and years to come.

Manfred Weber

Chairman of the EPP Group

Európai és világpolitikai szempontból is rendkívül érzékeny és nehéz időszakban kezdődött meg 2021 szeptemberében az Európai Parlament őszi ülésszaka. Gazdasági és politikai téren egyaránt érezhető új gondokkal, látványos fejleményekkel kellett szembenéznie az Európai Uniónak.

Jelenleg is három, egymásra tevődő válság sújtja nemcsak Európát, hanem az egész világot, mindenhol hasonló gondokkal küszködnek. Mindeközben az uniónak mélyreható átalakulásra is szüksége van, hogy eleget tudjon tenni az egyre sokasodó kihívásoknak.

Az Európai Parlament 2019-ben csatlakozott azokhoz a parlamentekhez, melyek kihirdették a klímaválságot. Az éghajlatváltozás hatásait nem lehet megkérdőjelezni, és már most érezhetőek itthon is a következményei. E kihívásra válaszul az Európai Unió célul tűzte ki a gazdaságok szénmentesítését, azaz dekarbonizációját és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Megszületett a zöld megállapodás – a Green Deal, ennek eredményeképpen megvitattuk és elfogadtuk az Európai Unió klímarendeletét.

Rövid idővel ezután globális válság alakult ki a koronavírus-járvány következtében.  A 2020-as év nyarán olyan tragikussá vált a helyzet, hogy sok helyen megállították a gazdaságot, leállt a közlekedés, amelynek nyilván azonnali hatása volt az élet minden területén. Válaszolnunk kellett erre a helyzetre, az EU pedig kidolgozta a Next GeneretionEU tervet. Ezt követően minden tagállam a maga sajátos helyzetéből kiindulva készítette el az országos helyreállítási és rezilienciaépítési tervét. A 2021-es év végén Románia helyreállítási tervét is elfogadta az EU, így megtehettük az első lépéseket a konkrét megvalósítás irányába.

Mindeközben nem késlekedett a harmadik válság sem. Oroszország 2022. február 24-én megszállta Ukrajnát, háborút robbantva ki, amelynek következményeit mindannyian érezzük, különösképpen Európában, de a fegyveres konfliktus bizonyos mértékig a világ minden kontinensére és országára kihat. Ennek fényében került megvitatásra az Európai Bizottság által 2021 júliusában, azaz az ukrajnai háború előtt javasolt, de most 2022-ben elfogadásra kerülő Irány az 55%! intézkedéscsomag, amelyet megpróbálunk a jelen helyzethez igazítani.

Ráadásul 2021-ben a hazai politikát elhúzódó kormányválság jellemezte, amelynek végén megalakult a Szociáldemokrata Párt – Nemzeti Liberális Párt – RMDSZ koalíció. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség felelőssége tudatában vállalta a koalíciós jelenlétet: prioritásaink ugyanazok a helyi önkormányzati, kormányzati és európai törvényhozási szinten egyaránt. Szerepet vállalunk olyan hatékony intézkedések kidolgozásában, amelyek hozzájárulnak a válságos helyzetek feloldásához, ugyanakkor védik a lakosságot, a családokat, a gazdákat és a kisvállalkozókat.

Az Európai Parlamentben kiemelt célom volt, hogy egyensúlyba hozzak három prioritást: a gazdaságok versenyképességének biztosítását, az energiabiztonságot és a gazdaság szénmentesítését célzó intézkedéseket. Meggyőződésem, hogy méltányos átmenetre van szükség a kettős átmenet, a digitális és a zöld tranzíció során. Ellenkező esetben elveszítjük az emberek bizalmát és nem fogják az európai politikákat támogatni. Nemzetközi kereskedelem terén ebben az ülésszakban is a szabályokon alapuló kereskedelem előmozdítását szorgalmaztam.

Folytattuk érdekvédelmi munkánkat a nemzetiségi kisebbségek jogainak terén, a kulturális és nyelvi sokszínűség biztosításának előmozdításáért dolgoztunk, ugyanakkor tevékenységünkben továbbra is nagy hangsúlyt kaptak az ifjúságot, a helyi közösségeket érintő programok.

RMDSZ – KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség átfogó tevékenysége tavaly óta még intenzívebbé vált, ugyanis közösségünk érdekvédelmi szerepe mellett a kormányzati szerepvállalásból fakadó feladatok sokaságára is figyelni kell, hiszen különösképpen szükség van a gazdasági válság leküzdését célzó megoldások kidolgozására.

2021 augusztusában konzultációt kezdeményeztünk az RMDSZ Gazdasági Tanácsában, amelyen megvitattuk és felvázoltuk – készülve a szeptemberi, marosvásárhelyi RMDSZ-kongresszusra – a demográfiai kihívásokkal, a gazdasági lazítóintézkedésekkel, de a zöld és digitális átállással, az európai alapok felhasználásával, a mezőgazdasággal, a regionális fejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseinket.

Idén áprilisban, a Gazdasági Tanács keretében folytatott egyeztetést követően dokumentumban foglaltuk össze javaslatainkat a koronavírus és az ukrajnai háború okozta gazdasági válság leküzdésére.

KIEMELT PRIORITÁSUNK A MEZŐGAZDASÁG ÉS A VIDÉKFEJLESZTÉS

Fehér megyében, 2022 áprilisában az Európai Néppárt Képviselőcsoport támogatásával tájékoztató konferenciát szerveztünk az új közös agrárpolitikáról. Az eseményen a Pro Agricultura Egyesületben tömörült falugazdászok vettek részt, akiknek a találkozó jó alkalom volt arra, hogy tájékozódjanak a Hungaricum programról is.

Ugyancsak idén áprilisban, Brüsszelben, a néppárti képviselőcsoport égisze alatt, Hargita Megye Tanácsával együttműködve, az Európai Parlamentben szerveztük meg a CAPfuture – Tájékoztatási intézkedések az egészséges és minőségi élelmiszerekért című szemináriumot, amelyen székelyföldi gazdák és Hargita Megye Tanácsának képviselői vettek részt. Újabb fontos találkozónak voltunk tanúi, amely kiváló keretet biztosított a székelyföldi, erdélyi gazdák számára, hogy fontos európai információkat első kézből ismerhessenek meg, jelezve a gondokat, elvárásokat is.

Tavaly nyáron már forró téma volt az országos helyreállítási és rezilienciaépítési terv, amelyet végül elfogadott az Európai Bizottság. Az Európia Parlamentben, de itthon is igyekeztem minden lehetőséget kihasználni, hogy minél több helyen felhívjam a figyelmet arra, hogy rendkívül fontos hatékonyan felhasználni a helyreállítási terven keresztül rendelkezésre álló 29,9 milliárd eurót. A támogatási csomag legnagyobb részét, több mint 7 milliárd eurót a közlekedési infrastruktúrára fordítják, míg 2,7 milliárd eurót a középületek – iskolák, kórházak, intézmények épületeinek – felújítására, hőszigetelésére szánnak, további 800 millió euró megy a megújuló energiaforrások fejlesztésére.

Támogattam az RMDSZ által kezdeményezett Anghel Saligny-programot, amelynek célja a helyi önkormányzatok támogatása, a vidéki települések infrastrukturális felzárkóztatása.

KULTÚRA, OKTATÁS, IDENTITÁS

Tavaly szeptemberben az egész dél-erdélyi magyar közösség számára nagy öröm volt, hogy két év kihagyás után ismét megszervezhettük a Hunyad Megyei Magyar Napokat. A 12. alkalommal megtartott rendezvénysorozat megyeszerte megmozgatta a magyar közösség tagjait.

Tavaly október 13-án a magyar szórvány napját online konferenciával ünnepeltük. A szórványnap alkalmából megszervezett eseményeknek, találkozóknak kettős jelentősége van: alkalmat nyújtanak a számadásra, lehetőséget a tervezésre. Ilyenkor nemcsak visszatekintünk az elmúlt esztendőre, hanem őszintén elemezzük a történéseinket, majd ebből építkezve tervezzük meg a következő lépéseket, mit és hogyan tegyünk a hatékony közösségépítés érdekében. Idén már januárban eldöntöttük, hogy 2022-ben a szórványnapi találkozónak a fennállásának 400. évfordulóját ünneplő, nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium ad otthont.

A Hunyad Megyei Hírmondó januárban ünnepelte megjelenésének 22 éves évfordulóját, ezt megelőzően decemberben már megújult külsővel lepte meg olvasóit. A Hunyad megyei konzultáció során elvárásként fogalmazódott meg a közösség jobb tájékoztatása. Ezért közösségi kommunikációról szóló projektet indítottunk, amelyben kiemelt szerepe volt az RMDSZ által kiadott Hunyad Megyei Hírmondónak is.  Átgondoltuk, megújítottuk a havilapot, amely most már több színes oldallal, olvasóbarátabb formában, magazinként jelenik meg.

A szorosabb együttműködés, a jó gyakorlatok átadása, a közös tudás hozzáférhetővé tétele, ugyanakkor a szórványközösségek belső erőforrásának feltérképezése volt a célja az első SzórványÉRt értekezletnek, melyen az erdélyi magyar szórványközösségekben tevékenykedő, RMDSZ-es és RMPSZ-es megyei vezetők vettek részt. Az április végén, Déván megszervezett értekezletet nem titkoltan hagyományteremtő szándékkal kezdeményeztük Csatlós Erzsébet Zsófiával, az RMPSZ Hunyad megyei elnökével közösen. Meggyőződésem, hogy közös erővel többet tehetünk a szórványért, ez is volt felhívásunk alapgondolata, amellyel megkerestük a szórványmegyék képviselőit. Nagy elégtétel számunkra, hogy minden szórványmegye partnerünk volt az együttgondolkodásban és egyértelműen megfogalmazódott annak az igénye, hogy legyen folytatása a SzórványÉRt értekezletnek.

Júniusban az RMDSZ Szórvány frakciója tartott Brüsszelben kihelyezett ülést, ahol kielemeztük a félidőnél tartó, 2020-2022 közötti időszakra szóló szórvány cselekvési terv eredményeit és újabb egyeztetésre került sor a szórványvidékek közösségszervezési munkája kapcsán.  Mindannyian úgy látjuk, nagy igény van a személyes találkozóra úgy az RMDSZ berkeiben, mint a közösségi életben is.

Ebben az ülésszakban is folytattam a nemzeti és nyelvi kisebbségi közösségek érdekeinek támogatására irányuló munkámat. Az Európai Néppárt tavaly júniusi politikai közgyűlésén azt kértem, hogy az EPP tagszervezeteinek azt is hallgassák meg, hogy mi a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó, európai emberek véleménye. Azért dolgozunk, hogy az Európai Néppárt támogassa a nemzeti kisebbségek törekvéseit az EU tagállamaiban.

2022 AZ IFJÚSÁG EURÓPAI ÉVE

Az utóbbi időszakban aggasztó statisztikai adatok jelentek meg a fiatalok lelkiegészségére vonatkozóan: tele vannak félelemmel a jövőre vonatkozóan, nem értik, hogy mi történik körülöttük, szoronganak, beilleszkedési gondjaik vannak. Éppen ezért döntöttünk úgy az Európai Parlamentben, hogy 2022 legyen az ifjúság európai éve.

Fontosnak tartom, hogy a hazai fiatalok is tudjanak erről a tematikus évről, mert kiváló alkalom tájékozódni arról, hogy mit tud nyújtani az Európai Unió számukra.

Az ifjúsági év célja egyrészt, hogy felhívja a figyelmet a fiatalok problémáira, melyek a koronavírus-járvány következtében megsűrűsödtek, másrészt, hogy népszerűsítse mindazokat a pályázati lehetőségeket, támogatásokat, amelyeket az Európai Unió biztosít az ifjúság számára.

A Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum, a KIFOR küldöttségét fogadtam 2021 őszén Strasbourgban, ahol az EYE2021, az Európai Parlament ifjúsági konzultációs folyamatának csúcspontja zajlott. Nagyon örültem, hogy újra tudtuk indítani a KIFOR-ral a Kezdd velünk a karrieredet elnevezésű gyakornoki programunkat. Ennek keretében tavaly decemberben hét egyetemista látogatott meg Brüsszelben, ahol felkeresték az Európai Parlamentet, a Parlamentáriumot, az Európai Történelem Házát. Úgy a parlamentben, mint a SME Europe székházában több tanácskozáson is részt vettek, megismerve, hogyan zajlik az európai törvényhozási munka.

Zsűritagként vettem részt 2022 márciusában az Európai Ifjúsági Nagy Károly-díj, a Charlemagne-díj elbírálásában. Nagy megtiszteltetés volt, hogy a hazai pályázók elképzeléseit, az európai jövőről szóló gondolataikat megismerhettem.

Európa napját, május 9-ét kolozsvári fiatalokkal töltöttem. A KIFOR és a Mathias Rex Egyesület szervezésében részt vettem egy panelbeszélgetésen, ahol a kritikai gondolkodás elsajátításának fontosságát hangsúlyoztam, hiszen anélkül nem lehet feltárni és megérteni az egyre komplexebbé váló valóságot.

Májusban az Európai Parlament romániai kapcsolattartó irodájának meghívására vettem részt az EU és a fiatalok – a jövő a jelenben című vitán, ahol az ifjúsági teszt bevezetéséről beszéltem, ennek célja, hogy a hazai törvényjavaslatok indoklásakor mindig vizsgálják meg az adott jogszabály ifjúságra gyakorolt hatását. Szó volt a fiatal parlamenti képviselők pártfüggetlen hálózatának létrehozásáról is, erre már van példa az európai törvényhozásban.

Ugyancsak május folyamán a Magyar Középiskolások Szövetségének – MAKOSZ képviselőit és a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem diákjait fogadtuk az Európai Parlamentben.

Az erdélyi magyar fiatalokat, akárcsak az európai ifjúságot, elsősorban a fenntartható fejlődés, a gazdasági és társadalmi előrehaladás, a klímaváltozás elleni küzdelem kérdésköre foglalkoztatja, ugyanakkor fiataljaink számára fontos követelmény, hogy az EU biztosítsa az őshonos kisebbségek kulturális és nyelvi sokszínűségének védelmét. Ezt erősíti meg a marosvásárhelyi Érted Egyesület átfogó kutatása. Az egyesülettel indított együttműködés keretében jelent meg 2022 márciusában a kutatás összefoglalója Az erdélyi magyar fiatalok vélekedése az EU-ról címmel.

Továbbra is minden lehetőséget megragadtam, hogy népszerűsítsem a mostantól az Erasmus+ programcsaládhoz tartozó a DiscoverEU-t.

A Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT) tagjaként szakbizottsági kollegáimmal közösen kérdeztük az Európai Bizottságot az európai intézményekben a fiatalok számára biztosított szakmai gyakorlatok díjazásáról, valamint az uniós intézményekben dolgozó gyakornokok Erasmus-ösztöndíjakból való kizárásáról.

UNIÓS REZILIENCIA – SZABADKERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁSOK

Továbbra is határozottan támogatom a nyitott és fenntartható kereskedelmet, valamint a kereskedelmi megállapodásokat, hiszen ezek az EU külgazdasági tevékenységének központi elemei. A koronavírus-járvány és az ukrajnai háború drámai módon rávilágított, hogy az EU mennyire függ a harmadik piacokról származó nyersanyagoktól, termékektől és szolgáltatásoktól, és visszaigazolódott az is, hogy a külkereskedelem döntő fontosságú és nagy hatással van mindennapi életünkre. Úgy vélem, hogy a kereskedelem világában alapvető kérdés a rugalmasság, és ez a beszállítók diverzifikálásával, több szabadkereskedelmi megállapodással és új, szabályokon alapuló együttműködési mechanizmusokkal érhető el.

Képviselőkollegáim munkám folytatására hatalmaztak fel és 2022 januárjában újraválasztottak az európai törvényhozás Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának (INTA) alelnökévé. Az INTA-n belül továbbra is szorgalmaztam, hogy fokozzuk a kereskedelmi párbeszédet és a stratégiai partnerekkel való kereskedelmi kapcsolatok megerősítését, a meglévő kereskedelmi szerződések megújítását és korszerűsítését, valamint nagyobb nyitottságot és találékonyságot sürgettem az új piacok megközelítése során.

2021 júniusában részt vettem azon a találkozón, amelyet az INTA tagjaival tartott Katherine Tai, az Egyesület Államok külkereskedelmi képviselője, aki Joe Biden elnököt kísérte Brüsszelbe. A megbeszélésen taglaltuk, hogy milyen szerepe lehet a kereskedelemnek a járvány hatásainak enyhítésében, valamint azt is, hogyan lehet felhasználni az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a fenntarthatóbb politikák ösztönzésében.

Az INTA alelnökeként találkoztam Ausztrália és Új-Zéland kormányának képviselőivel. Egy tavaly októberi online konferencián rámutattam, hogy az EU és Ausztrália hasonló gondolkodású partnerek, számos közös kihívással kell szembenézniük, és hogy érdemes elmélyíteni gazdasági párbeszédünket.

Az EU és Kína közötti kapcsolat, beleértve a kereskedelmet is, továbbra is érzékeny pontként szerepelt az európai napirenden. Tavaly júniusban az új EU-Kína stratégiáról szóló véleményezésünket megszavazta az INTA, majd szeptemberben elfogadták a strasbourgi plenáris ülésen. Ebben a témában társjelentéstevő voltam, és az INTA kizárólagos hatáskörével foglalkoztam a kereskedelem és a beruházások területén. A jelentés célja az volt, hogy tisztázza és megerősítse az EU álláspontját a Kínával való kétoldalú kapcsolatokban.

Idén áprilisban a strasbourgi plenáris ülésen szólaltam fel az EU-Kína csúcstalálkozó kapcsán, kiemelve, hogy nem voltak nagy elvárásaim és sajnos az eredmény a várakozásoknak megfelelően alakult. Az EPP képviselőcsoport nevében fogalmaztam meg ismét, hogy felszólítjuk Kínát, hogy viselkedjen felelősségteljesen a nemzetközi ügyekben. Az INTA Kínáért felelős állandó előadójaként reményemet fejeztem ki, hogy a magas szintű gazdasági és kereskedelmi párbeszéd hamarosan újraindul és konkrét eredményeket hoz.

Korábban ugyancsak jelentéstevője voltam a konfliktusos ásványi anyagokról szóló európai rendeletnek. 2021 júniusában a szabályozás eredményeiről, terepen elért hatásáról, végrehajtásáról tartottunk kiértékelőt.

Idén májusban az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának küldöttségének tagjaként vettem részt a Santiago de Chilében tartott egyeztetéseken. Partnereinkkel az EU-Chile társulási megállapodás korszerűsítéséről tárgyaltunk, amely egy rendkívül ambiciózus szabadkereskedelmi megállapodást is tartalmaz. Az INTA-ban az a célunk, hogy jövőre ratifikáljuk az új egyezményt.

Az elmúlt egy évben számos találkozón volt alkalmam felszólalni a nemzetközi kereskedelem szerepéről, mint a gazdasági fejlődés és a gazdasági diplomácia eszközéről is. Ez utóbbit szorgalmaztam a tavaly év végén, amikor részt vettem A pandémia utáni építkezés című konferencián, amelyet a Megóvjuk Romániát projekt keretében szerveztek. Az Europuls kezdeményezésére idén márciusban Fair Trade Policy Incubator címmel egy másik jelentős, fiataloknak szóló vitára került sor. Ha az ifjúság jobban megérti a globális piacok működését és a kereskedelemnek a gazdasági fejleményekre gyakorolt hatását, akkor bölcsebb döntéseket tudnak majd hozni. A vita során pedig arról beszéltünk, hogy az orosz-ukrán háború megmutatta nekünk a kereskedelem valódi értékét, hiszen nap mint nap érezzük, mit jelent, ha megszakad egy ellátási lánc.

MÉLTÁNYOS ÉS IGAZSÁGOS ÁTÁLLÁS KELL

Mibe kerülnek a zöld és digitális átállás gazdasági és társadalmi költségei, az Európai Bizottság által az Irány az 55%! intézkedéscsomagban javasolt intézkedések, a szegénység és az energiaválság, mindezek a kérdések heves vitákat váltottak ki az Európai Parlamentben, a tagállamokban és a brüsszeli politikai környezetben egyaránt.

Tavaly októberben a Strasbourgban ülésező plénum előtt szólaltam fel és azonnali európai szintű fellépést sürgettem az energiaárak emelkedésének megfékezésére és a kiszolgáltatott fogyasztók konkrét megsegítésére. Rámutattam, hogy strukturális okokra visszavezethető válság kezdetén vagyunk. Az Európai Bizottságnak azonnali intézkedéseket kell hoznia, elsősorban direkt kifizetéseket biztosítva a romániai és az egész unióban élő kiszolgáltatott fogyasztóknak, míg a kis- és középvállalkozóknak állami segélyre van szükségük, amelyet európai forrásból is támogatni kell. Ugyanakkor azt is elmondtam, hogy minden, a realitás talaján álló európai stratégia szerint a következő három évtizedben a földgáz nélkülözhetetlen energiaforrás marad.

Tavaly decemberben két, az INTA-ban tevékenykedő néppárti képviselőtársammal együtt átfogó hatásvizsgálatot kértünk az Irány az 55%! intézkedéscsomagról. Rámutattunk, hogy a kritikus nyersanyagokra vonatkozó cselekvési terv kulcsfontosságú kockázatokat azonosított a megújuló energiaágazat vagy az e-mobilitás ellátásában. Iparágunk versenyképességét és a fenntartható innováció képességét fenn kell tartani. Ez rendkívül fontos az európai kkv-k számára.  Ezért a „festina lente” (lassan járj – szerk. megj.) megközelítés mellett érveltünk, szerintünk jobb lassan bölcsebb döntést hozni, mint gyorsan rossz elhatározásra jutni: ragaszkodunk a javasolt rendeletek együttes hatásainak megfelelő hatásvizsgálatához.

2021 októberében több képviselőtársaimmal együtt kérdést intéztünk a Bizottság felé, hogy milyen intézkedéseket terveznek az alumínium-, autó- és acélipar számára létfontosságú kritikus nyersanyagok, például a magnézium hiányának kezelésére.

2021 decemberében a néppárti képviselőcsoport több tagjával együtt levélben fordultunk az Európai Bizottsághoz, amelyben azt kérdeztük, hogy a Bizottság készít-e kumulatív hatásvizsgálatot, amely figyelembe veszi az Irány az 55%! intézkedéscsomagban szereplő összes javaslat együttes hatását. Írásbeli kérdésünkben rámutattunk, hogy a hatástanulmányok hatalmas kihívások elé állítják az EU iparát, különösen a versenyképesség és a potenciális munkahelyvesztés tekintetében, valamint jelzik a szükséges beruházások példátlan nagyságrendjét is, valamint figyelmeztetnek arra is, hogy bizonyos esetekben negatív hatással lesz a GDP-re nézve.

Méltányos, az emberek és a KKV-k érdekeit középpontba helyező energetikai átállásra van szükség az Európai Unióban, hangsúlyoztuk idén májusban az Európai Néppárt rotterdami kongresszusa alkalmából tartott tanácskozáson, melyet a SME Europe szervezett a kis- és középvállalkozások energiabiztonsága és versenyképessége témakörben. Fontos, hogy legyenek konkrét programok a kkv-szektor és az EU kevésbé fejlett régióinak finanszírozására.

2022 februárjában, az Európai Parlament strasbourgi plénumában az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról folytatott viták során azon a véleményen voltam, hogy valamennyi tagállamnak meg kell állapodnia a gazdasági intézkedésekről és a szankciókról. Üdvözöltem az Ukrajnának nyújtott 1,2 milliárd eurós támogatást.

Itthon is sok tanácskozáson vettem részt, melynek témája az Irány az 55%! intézkedéscsomag várható hatásait elemezte. A Temes megyei RMDSZ által 2021 szeptemberében szervezett, az EU jövőjéről szóló találkozón arról beszéltem, hogy a kettős átmenetet, a zöld és a digitális átmenetet úgy kell irányítani, hogy az méltányos és igazságos legyen.

A 2022. júniusi strasbourgi plenáris ülésen elutasítottuk az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy vezessenek be egy uniós fűtés- és üzemanyag-kereskedelmi rendszert, amely egy úgynevezett klímaadót vonna maga után. Mi, az RMDSZ európai parlamenti képviselői is a javaslat ellen szavaztunk. Az elutasított tervezet az EU Irány az 55%! ambiciózus csomagjának része, melynek célja, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkenjen az EU-ban a szén-dioxid-kibocsátás. A plénum a tervezetet újbóli megvitatásra visszautalta a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági – ENVI – Bizottsághoz. Ugyanakkor két másik tervezetet is elhalasztottak, melyek a szociális éghajlatvédelmi alapra és az úgynevezett határmenti karbonvámra (CBAM) vonatkozott.

Az RMDSZ támogatja az éghajlatváltozási csomagban szereplő intézkedéseket. A klímaváltozás káros hatása itthon, Erdélyben is jól látható. Felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékek iránt. De fontosnak tartjuk, hogy a realitások talaján maradunk, és nem térhetünk el a méltányosság elvétől.

A zöld átmenetnek tisztességesnek és igazságosnak kell lennie. Küzdeni fogunk az energiaszegénység ellen. Mi amellett érvelünk, hogy a mobilitás nem lehet luxus, hanem mindenki számára elérhetőnek kell maradnia. Végezetül úgy gondoljuk, hogy a rászorulókat, a családokat, a gazdálkodókat és a kisvállalkozókat megfelelően támogatni kell. Számunkra, az RMDSZ számára ezt jelenti méltányos átmenet biztosítását.