Kedves vendégeink!

A piski csata Bem József erdélyi hadjáratának egyik fordulópontja volt. 1849. február 9-én a Sztrigy folyó hídjának birtoklásáért folyt a harc. Ha elvész a híd, elvész Erdély! – fogalmazott akkor Bem apó. Mai napig vannak olyan csatáink, egyéniek és közösségiek, amelyeknél tudjuk, ha elveszítjük, nem lehet többet visszafordítani. Készülnünk kell a csatákra, a háborúkra, igaz ma már nem lovas hadsereggel, nem ágyúkkal, hanem párbeszéddel, tudással, szakmai felkészültséggel.

Ma már a hidakat nemcsak meg kell védenünk, hanem újakat kell építenünk. Olyan hidakat, amelyek összekötik a nemzedékeket. Hogy értsük és megértsük egymást, idõsebbek és fiatalabbak, hogy egy úton haladhassunk elõre, mindenki a maga ritmusában, de az irány azonos legyen a magyar közösség minden tagja számára. Olyan hidakat kell építenünk, amelyek összekötik a különbözõ régiókban és különbözõ élethelyzetben levõ erdélyi magyarokat, hogy értsük és megértsük egymást. Hogy az irány azonos legyen. Olyan hidakat kell építenünk, amelyek összekötnek Európával, és amelyek mindenkoron hazavezetnek minket, szülõföldünkre, Erdélybe. Hogy megértsük Európát, de megértessük az unióval, itt vagyunk, mi, erdélyi magyarok, székely emberek, egy országnyi közösség. Akik nem mások ellenében határozzuk meg magunkat, hanem érdekeink, értékeink mentén követeljük az önrendelkezéshez való jogot.

Készülnünk kell az építkezésre és készülnünk kell a küzdelemre. A mindennapos harcokra, az egyéni, de a közösségi küzdelemre is. Amikor kell, választási harcra! Még alig két hónap van, és újabb politikai megmérettetés vár közösségünkre. Lehet mondani persze, hogy az unió messze van, Brüsszel távol esik a mindennapjainktól, de ha õszinték vagyunk magunkhoz, mindannyian tudjuk, nem lehet, nem is érdemes megkerülni. Ahogy már huszonöt esztendeje megtanultuk, az erdélyi magyar érdeket csak erdélyi magyar ember képviseli, az önkormányzatokban, országunk parlamentjében és Románia kormányában, amikor a kormányzati szerepvállalás feltételei teljesítettek. Hét éve azt is megtanultuk, hogy az erdélyi magyar emberek érdekképviselete akkor egész, ha az Európai Parlamentben is magunk által megválasztott erdélyi magyarok képviselik nemzeti közösségünket.

Európa itt van, Európa mi vagyunk, pontosan, ahogy 1848 március 15-én, a forradalom kezdete Európa tavaszát is jelentette. Ma újból egy európai tavasz kezdetét ünnepeljük. Éljünk hát jogainkkal, mutassuk meg 2014. május 25-én is hogy itt vagyunk, véleményünk van, alakítani szeretnénk Európa jövõjét, hiszen az a mi jövõnk is!

Tisztelt hölgyeim és uraim!

Kedves barátaim!

Március 15-e a magyarok szabadságának ünnepe. Ma itt Piskin, alig pár lépésre a történelmi csata helyszínétõl együtt emlékezünk, együtt ünnepelünk. A dél-erdélyi szórványban, vagy a Partiumban, a Bánságban, a Székelyföldön élõ magyar embereknek féltve õrzött kincse a szabadság, ezért ezen a napon sem szabad megfeledkezni, hogy milyen könnyen veszélybe kerülhet szabadságunk, kivívott jogaink. Szövetségünk számára a magyar emberek biztonsága a legfontosabb, meg kell védeni és bõvíteni kell jogainkat, hogy közösségünk egybe maradjon. Ezt várják el tõlünk az erdélyi magyar emberek. Ez a mandátum, ez a feladat most már 25 éve. Ezért hozott létre két és fél évtizeddel ezelõtt közösségünk érdekvédelmi szövetséget és nem politikai pártot. Ezért hoztuk létre a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Máig nem változott az akkor meghatározott célkitûzés: azt akarjuk, hogy jobb és szabadabb életet tudjunk biztosítani minden romániai magyarnak. Ezért küzdünk, ezért harcolunk. 25 éve együtt.

Tisztelt ünneplõ közösség!