Magyar értékek a Hunyad megyei szórványban
Kettős bemutatkozóra került sor szombaton a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban. A Hunyad megyei szórványmagyarság mutatkozott be saját magának, illetve az ország különböző részeiről érkezett a romániai magyar újságíróknak. A bemutatkozás jelképes volt, egy könyv és egy újság révén.
„Megépítettünk egy iskolát, megnyertünk több tucatnyi iskolai versenyt, számarányunkon felül teljesítettünk sok téren, rangos kulturális eseményeket szervezünk, magyar könyvkiadónk van, szeretetre épülő gyermekmentő alapítványunk és híres néphagyományaink, gazdag történelmi hagyatékunk, amit hűséggel ápolunk” – Gáspár-Barra Réka szavainál jobban nem is lehetne bemutatni a Hunyad megyei szórványmagyarságot.
Hunyad megyei magyar értéktár
Hunyad megye gazdag magyar kulturális, történelmi és szellemi örökséggel rendelkezik, a magyarság által létrehozott értékek nélkül nem képzelhető el a térség jelene sem. Szórványléte ellenére az itteni magyarság mindig is értékteremtő közösség volt, s ma is az, s erre nagyon büszke vagyok, hangsúlyozta Winkler Gyula EP-képviselő a Hunyad megyei magyar értéktár című kötet szombati ünnepi bemutatóján.
Mert valóban ünnepről beszélhetünk. A Gáspár-Barra Réka kolléganőnk, és legnagyobb fia, Gáspár Barra Szilárd művészettörténész, illetve Kun Gazda Gergely református teológus készítette kötetben 52 érték szerepel. Többek között a vajdahunyadi és dévai vár, Hunyadi János és Bethlen Gábor fejedelmek, utóbbi marosillyei szülőháza, a Veresbástya, a Böjte Csaba atya vezette dévai Szent Ferenc Alapítvány. A listán rajta van Téglás Gábor régész, történész és a nevét viselő dévai magyar iskola, Dávid Ferenc és az egyházalapító nevét viselő unitárius zarándoklat is, a piski csata emlékműve, a hamarosan 700 éves fennállását ünneplő Lozsád is, valamint a bukovinai székely hagyományok, a csernakeresztúri faluturizmus, a Retyezát Nemzeti Park, a dévai Corvin Kiadó és sok más is. Fényképekkel Kun Gazda Sára és Dulinszki László is sokat segített a szerzőknek.
A kötet tulajdonképpen a Hunyad megyei magyarság bemutatkozója: múltunkat, jelenünket és jövőnket mutatja be, összegezte Varga Károly, a kötetet roppant színvonalas minőségben megjelenítő Corvin Kiadó alapító-igazgatója.
A szerzők nagyszerű, mondhatni korszakos munkát végeztek. Mátyás királyról vagy Bethlen Gáborról még Magyarországon sincs játékfilm, még az anyaországban is ritka, hogy egy helyi vagy megyei közösség csokorba gyűjtse különféle értékeit. A Hunyad megyei szórványmagyarság azonban megtette, tolmácsolta büszkén Kun Gazda Gergely magyarországi történész ismerősei elismerő szavait.
Holott nehéz volt a munka, egyes műemlékekről (mint például a vajdahunyadi és dévai várak) rengeteg információt találni, másokról viszont legfeljebb mendemondák vannak, a kutatást jóformán a nulláról kellett kezdeni, szemléltette a hátteret Gáspár-Barra Réka. Aki háromgyerekes családanyaként rengeteg időt és energiát fordított a Hunyad megyei magyar kincsek feltárására, az információ gyakran nehéz begyűjtésére, a műemlékek lefényképezésével járó utazásra és az anyag megírására. Szilárd fia is így kapcsolódott be a munkába, az épületek, történelmi műemléket művészettörténeti elemzését és bemutatását végezte el. Elmondása szerint az ifjú művészettörténész élvezte a munkát, a kötetben olvasható anyagok a műemlékek mai állapotát tükrözik, az értéktár pedig útikalauzként is használható.
A kötetet Erdélyben és Magyarországon is értékesíteni kellene kereskedelmi alapon, hadd ismerjék meg mások is, milyen kitartó és értékőrző a Hunyad megyei magyarság, jegyezte meg Szucher Ervin marosvásárhelyi újságíró. A Beszterce-Naszód megyei szórványból származó Tomcsányi Mária, a román televízió magyar adásának egykori közkedvelt szerkesztője pedig irigységét fejezte ki, hogy a Hunyad megyei szórvány képes olyan korszakos, felemelő munkára, amire szűkebb pátriájában – és Erdély számos más vidéken – legfeljebb csak álmodoznak.
Kétszáz-százalékos teljesítmény
A könyvbemutatót követően a megye és Erdély különböző vidékeiről összegyűltek a Hunyad Megyei Hírmondó kétszázadik lapszámát ünnepelték meg. A havonta megjelenő és ingyenesen osztott lapot önkéntes munkával készítik olyan elkötelezett Hunyad megyei személyiségek, akik fontosnak tartják a magyar nyelvet, nemzeti kultúránkat. Az ünnepi lapszám nem a megszokott formában, hanem 64 oldalas színes magazinként jelent meg, egyfajta áttekintést nyújtva az elmúlt 18 évről. A Hunyad megyei magyarság tükörképe, életét, megvalósításait és reményeit mutatja be.
Csatlós Zsófia, Gáspár-Barra Réka és Kun Gazda Gergely, a mai és egykori felelős szerkesztők közösen idézték fel az önkéntesek munkáját, elégtételről, nehézségekről és kihívásokról egyaránt beszélve. A Hunyad Megyei Hírmondó fontos szelete a megye magyar médiájának, de nem az egyetlen, ugyanis 1990 után Hunyad Megyei Hírlap néven indult hetilap, majd anyagi nehézségek miatt időszakos kiadványként jelent meg a Hunyad Vármegye, idézte fel emlékeit a kezdeményező Varga Károly, hangsúlyozván a Nyugati Jelen fontos szerepét a Hunyad megyei szórványmagyarság számára.
Az anyanyelvű sajtónak fontos közösség-összetartó szerepe van, „az írott szónak ereje van még az internetes szociális média idején is”, hangsúlyozta meggyőződését Gáspár-Barra Réka, aki a magyarság elkötelezettjeként a Hírmondóban is oroszlánrészt vállalt az évek során. Arról nem is beszélve, hogy milyen méltó történelmi örökség folytatója – Hunyad megye első újsága 1876-ban jelent meg magyar nyelven, s azóta számos magyar sajtókiadvány jelent meg.
200%-os az a lelkesedés, amellyel a szerkesztők és a nyomda munkatársai is a hónapról hónapra a lap mellé állnak, köszönte meg Csatlós Zsófia Erzsébet felelős szerkesztő mindazok munkáját, akik segítségével megszakítás nélkül sikerült megjelentetni az újságot.
Addig jó a magyarság helyzete, amíg van miről írni, kinek írni és vannak, akik írnak – jegyezte meg Kun Gazda Gergely. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére a Hunyad megyei magyarságban mindhárom feltétel teljesül. Ami bizalomra ad okot, hogy érdemes küzdeni és magyar jövőt építeni. Amire nagyon is büszkék lehetünk.
