Végéhez közeledik a kampány, vasárnap lesznek az EP-választások. Olyan választások, melyek nem csupán a következő ötéves időszakról, hanem Európa hosszú távú jövőjéről szólnak. Az EU ugyanis válaszút előtt áll, a következő időszakban jelentős változások lesznek, melyek az erdélyi magyarok sorsát is jelentősen befolyásolják. Éppen ezért létfontosságú, hogy az erdélyi magyarságnak is legyen beleszólása a döntések meghozatalában. Mindezekről Winkler Gyulával, az RMDSZ listavezetőjével beszélgettünk.
– Törésvonal keletkezett a keresztény gyökerekhez és hagyományos európai kulturális identitáshoz ragaszkodók és a posztnemzeti, multikulturális társadalmat előtérbe helyezők között. Mi várható ezen a téren, mire számíthatunk?
– Egyértelmű, hogy az Európai Unió válaszút előtt áll. A 2015-ös migrációs válság, a 2016-os brit népszavazás csak a jéghegy csúcsát jelentette, hiszen olyan krízisbe került az európai építkezés, amelyet akár egzisztenciális válságnak is nevezhetnénk. Éppen ezért hangoztatja az RMDSZ, hogy a csatlakozásunk óta egyetlen EP-választásnak sem volt ekkora tétje, mint a mostaninak, ugyanis a vasárnapi választás eredménye nemcsak a gazdasági perspektívát, de az EU jövőjét is meghatározza. Nyilván, azok határozzák meg a következő évtized történéseit, akik nagyobb politikai befolyást szereznek a választáson. Nekünk, erdélyi magyaroknak az az érdekünk, hogy Európa ne legyen olvasztótégely, ahol az egységes, kilúgozott identitás a norma. Nekünk az az érdekünk, hogy Európa olyan sokszínű mozaik legyen, amelyben a nemzeti identitások, kultúrák, nyelvek, hagyományok, nemzetek, nemzeti közösségek és az európai régiók mind-mind egyedi darabjai az egésznek, együttesen jelentik az európaiságot. Olyan Európát szeretnénk, ahol a sokszínűség nemcsak deklaratív érték, hanem megélt és gyakorolt valóság. Ezért is nagy a tétje a mostani választásnak, hiszen ezekről a fontos kérdésekről is döntünk.
– Ekkora tét mellett lényeges, hogy erős legyen az őshonos nemzeti kisebbségek politikai képviselőinek hangja az EP-ben. Noha reálisan csak két, szerencsés esetben három mandátumot szerezhet meg, az RMDSZ szerepe fontos lesz.
– Az erdélyi magyar EP-képviselők nincsenek egyedül, eddig sem voltak magukra az Európai Parlamentben, hiszen épp az európai törvényhozásban, az uniós csatlakozásnak köszönhetően történt meg a határokon átívelő nemzetegyesítés. Az Európai Néppártban tevékenykedő, magyarországi FIDESZ–KDNP-s és felvidéki MKP-s kollégákkal eddig is együtt dolgoztunk, egymás munkáját erősítettük, sőt a közös nemzeti múlt, közös értékrend mellett a gazdasági érdekek is sokszor azonosak az európai színtéren. A visegrádi négyeknek sikerült olyan tekintélyt kivívni az EP-ben, hogy gyakran Ausztria, Románia, Bulgária is fontosnak tartotta közös álláspontra helyezkedni velük, így a kelet-közép európai szempontokat érvényesíteni tudtuk Európában. Ezért is fontos a tapasztalat és a folytonosság az RMDSZ EP-képviseletében, mert így tudjuk továbbvinni és megerősíteni a Kárpát-medencei magyar összefogást.
– A külső határ védelme, a terrorizmus és a bevándorlás kérdése jelentős kihívások az EU számára, melyek a hatáskörök és az anyagi források átrendezését is érintik.
– Valóban tekintélyes mennyiségű új kihívás vár az EU-ra, én a klímaváltozást, a körkörös gazdaságot és újrahasznosítást, valamint a digitális forradalom kérdését is ide sorolnám. Mindezek nemcsak anyagi forrásokat, hanem mentalitásváltást is igényelnek. Szükség lenne a felzárkózásra az oktatásban is, de a közpolitikákban is a fiatalokat kell a középpontba helyezni, hiszen ezek azok a kihívások, amelyek a következő nemzedékek életét befolyásolják. Nyilván fontos anyagi forrásokat is hozzárendelni, ezért az új uniós költségvetési ciklus prioritásait is meghatározzák ezek a kérdések. A 2021 utáni költségvetést decemberben fogják véglegesíteni, tehát annál inkább fontosabb tudatosítani, hogy azok döntenek róla, akiket május 26-án megszavazunk.
– A 2021–27-es költségvetési ciklus szerkezeti felépítése az egész EU-ra kihat, beleértve az erdélyi magyarságot is.
– A 2021-ben kezdődő új, hét évre szóló költségvetési ciklus prioritásait az újonnan megválasztott Európai Parlament és az Európai Bizottság új vezetői határozzák meg, az előkészítése most zajlik. Nyilván az is jelentősen befolyásol mindent, hogy amennyiben a Brexit megtörténik, az EU éves költségvetése 12-13 milliárd euróval lesz kevesebb. Ilyen körülmények között érthető, hogy miért ilyen nagyok a feszültségek a költségvetési vita kapcsán. Vannak, akik épp a számunkra fontos Kohéziós Politikától és a Közös Agrárpolitikától vonnák el azt az összeget, ami a britek kilépése miatt hiányozni fog. Számunkra a modernizációt, felzárkózást segítő támogatási rendszer létkérdés, míg ez Nyugat-Európában már nem annyira tét, ugyanez érvényes a mezőgazdasági támogatásokra is, ahol ismét más léptékben kell a fejlesztésekről gondolkodni Nyugat- és Kelet-Európában. Ebben a helyzetben nem egyszerű csaták vannak, hanem egész háború zajlik, melynek kimenetele sok mindent meghatároz hosszú távon. Gondoljunk csak bele, a hét évre szóló költségvetés és a plusz kétéves végrehajtási időszak gyakorlatilag majdnem egy egész évtizedet ölel fel. Az lenne az ideális, hogy az év végi döntés úgy szülessen meg, hogy ne nyertesek és vesztesek legyenek, hanem sikerüljön bölcs kompromisszumot kötni, amely semmiképpen nem sértheti a közép- és kelet-európai érdekeket, a mi közösségünk érdekeit. Olyan költségvetést akarunk, amely támogatja a megkezdett fejlesztéseket szülőföldünk modernizációja, közösségünk gyarapodása érdekében.
– Az RMDSZ az őshonos nemzeti kisebbségek európai szintű védelmét szorgalmazza, sőt, mondhatni, hogy a FUEN mozdonya. Mit hozhat nekünk, itthon az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés, a Minority SafePack?
– Az elmúlt években az RMDSZ legfontosabb nemzetközi akciója volt az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés, a Minority SafePack. Valóban az RMDSZ lett az európai kisebbségvédelem zászlóshajója. Nyilván azt is látni kell, hogy többlépcsős, hosszú folyamatról van szó. Vannak olyan lépések, amelyek azonnal életbe léptethetőek, ilyen a kisebbségvédelmi uniós monitoring rendszer, amelyet a bécsi székhelyű Európai Unió Alapjogi Ügynökség keretében létre lehet hozni, az RMDSZ fel is van készülve arra, hogy a romániai magyar nemzeti közösséget érő jogtiprásokat jelezni tudja uniós szinten, hiszen hosszabb ideje sikeresen működik a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat. A monitorizálás az az eszköz, amely a gyakorlat és a papíron szereplő valóság közötti különbséget a figyelem középpontjába tudja helyezni, hiszen nálunk is nagy gond, hogy nem tartják be a törvény által szavatolt jogainkat, sőt meg is kérdőjelezhetik azokat. Ezek mellett vannak olyan javaslataink, amelyek beilleszthetőek a jelenlegi uniós szabályozásokba, szakértők szerint van elegendő mozgásterünk, hogy új kisebbségvédelmi szabályok megalkotását kezdeményezzük. A harmadik szint eléréséhez az unió alapszerződésének megnyitására van szükség, erre is van esély, ez nem a kisebbségvédelmi törekvések miatt fog megtörténni, hanem más európai folyamatok – bevándorlás, bankunió, euróövezet reformja stb. – miatt, de nekünk ezt mindenképpen ki kell használni. Fel kell készülnünk arra, hogy amikor lehetőség van, tudjuk a kisebbségvédelmi célkitűzéseinket az uniós alapszerződésben is rögzíteni.
– Ilyen körülmények között létfontosságú a minél erősebb erdélyi magyar politikai képviselet Brüsszelben. Az előrejelzések szerint azonban a korábbinál magasabb választási részvételre lehet számítani. Veszélybe kerülhet az erdélyi magyarság EP-képviselete?
– Az RMDSZ számára mindig kihívás az 5%-os küszöb – ezt mindig összefogással és erős akarattal sikerült teljesíteni. Erre van szükség most is. Május 26-a nem szólhat a kételkedésről vagy kishitűségről, fanyalgásról. A vasárnapi megmérettetés a bizalom és az összefogás napja kell, hogy legyen. Közösségünk számára óriási hátrányt, sőt veszélyt jelentene a rossz választási eredmény, mert ennek hatására a közösségünk elleni támadások és magyarellenes megnyilvánulások felerősödhetnek. Gyenge választási eredménnyel pontosan azokat a román politikusokat támogatnánk, akik minduntalan homogén nemzetállamként igyekeznek bemutatni Romániát Brüsszelben, és nem lennének jelen az erdélyi magyar képviselők akkor, amikor helyre kellene igazítani ezt a hamis képet. Ezért arra kérünk minden erdélyi magyar szavazót, hogy vasárnap vegyen részt az EP-választáson, erősítse a Kárpát-medencei magyar összefogást és szavazzon az RMDSZ-re! A népszavazáson, pedig vegyen részt és azt javasoljuk, mindkét kérdés esetében a pecsétet az igenre tegyék.
– Sok sikert kívánva, köszönöm a beszélgetést!
– Én is köszönöm.
